Számot kellene vetnünk eddig elért eredményekkel, új célokat kellene kitűznünk, új életformát kialakítanunk. De ahelyett, hogy erre ráébrednénk, egyszerűen csak rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, s ez szorongást, feszültséget vált ki. A nőknél mindehhez hozzájárulnak a klimaxot kísérő testi panaszok. A menstruáció elmaradását megelőző és követő 1-2 év – népszerű nevén klimax – nehéz időszak a legtöbb nő életében. Fiatalon klimaxos tünetekkel küzd? Tudja meg, mi állhat a hátterében! - Fókuszban a klimax. A havi vérzés elmaradása kétségbeejtően figyelmeztet a múló időre, arra, hogy fiatalságunk végérvényesen elmúlt. A kivörösödéssel, izzadással járó hőhullámok nemcsak kellemetlenek, hanem a külvilág számára láthatóvá is teszik a változás korát, azt amit még magunk előtt is titkolni szeretnénk. Vannak nők, akik egészen könnyedén, panasz- és tünetmentesen élik meg ezt az időszakot. Valószínűleg ők azok, akik teljes mértékben elfogadják önmagukat, s szembe tudnak nézni a múló idővel, és képesek átküzdeni magukat a menopauzát évszázadok óta kísérő negatív hozzáálláson. Másoknak – a többségnek – azonban sok problémát okoz a változás kora.
Ők nap mint nap felteszik maguknak a kérdést: vajon elég vonzóak-e még, nőként tekintenek-e rájuk a férfiak. Érdemes fontolóra venni azt a tényt, hogy míg az európai, észak-amerikai kultúrákban a nők 80-90%-a szenved a klimaxszal összefüggő panaszoktól, addig az azonos korú ázsiai és afrikai nőknél ez az arány nem haladja meg a 15-20%-ot. Vajon genetikai okok magyarázzák a különbséget? Nem valószínű, hiszen az Egyesült Államokban élő ázsiai és az afro-amerikai nők panaszai nem különböznek fehérbőrű társnőiktől. Felvethető az eltérő táplálkozás, és a több mozgás szerepe, a legvalószínűbb azonban az, hogy a hagyományos kultúrákban a nő rangja, társadalmi státusza a kor előrehaladtával növekszik, míg a civilizált országokban csökken. Az európai, észak-amerikai kultúrában a nők semmitől sem félnek jobban, mint az öregedéstől. A férfiak sem félnek kevésbé az öregedéstől, mint a nők, és náluk is jelentkeznek a "változó kor" tünetei, amit a női menopauza mintájára andropauzának szoktak nevezni.
Minden stúdió álma, hogy legyen egy saját filmes univerzuma, de megépíteni valamit, ami hasonlít a Marvel Moziverzumra nem is olyan egyszerű feladat. Úgy tűnik, hogy egyelőre egyedül a New Line volt képes helyes megfejtéssel előállni, hála a Démonok között filmes univerzumának. Ami eleinte csak egy váratlanul nagy sikereket elérő kísértethorrornak indult, mostanra komoly franchise lett, számos folytatással és spin-off produkcióval. A széria idén Az apáca című új felvonással bővül, ezért úgy gondoltuk, eljött az ideje, hogy alaposabban szemügyre vegyük a filmes világ rövid, de sűrű történelmét, és megnézzük, honnan indult a széria, hol tart jelenleg, és mire számíthatunk a következő években. Figyelem, az alábbiakban a mostanáig bemutatott négy filmmel kapcsolatos spoileres tartalom olvasható! Az alapok A Démonok között filmes univerzum olyan produkciók sorozata, melyek így vagy úgy, de kapcsolódnak a valóságban is létező paranormális jelenségeket kutató párhoz, Ed és Lorraine Warrenhez.
Démonok között 2013 7. 532 / 10 Azt hihetnénk, hogy ilyesmi csak egy forgatókönyv-írónak juthat eszébe, pedig ez a történet megtörtént eseten alapul. A paranormális esetek két világhírű kutatója, Ed és Lorraine Warren jegyezte fel annak a családnak a történetét, melyet a világtól távol, egy tanyaházban nem evilági lények terrorizáltak. Perronék öt gyerekükkel költöznek be új, magányosan álló vidéki házukba, és nem tudják, hogy valaki már él a falak között. Valaki, aki minden percben jelen van, gonosz, és képtelenség megszabadulni tőle. A megmagyarázhatatlan földöntúli jelenlét pokollá teszi a napjaikat, és egyre veszélyesebb, ijesztőbb módokat talál, hogy jelezze: övé a ház, és nem engedi át másnak. Kénytelenek paranormális ügyek nyomozóihoz fordulni: azokhoz, akik az amityville-i esetet is lejegyezték. A szakemberek nekilátnak, hogy kifüstöljék a gonoszt a házból de úgy tűnik, még ők sem bírnak vele. Tovább
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Bár minden rajongó a farkasemberes esetüket szerette volna látni, helyette egy újabb démoni megszállással kell foglalkozniuk, aminek áldozata Arne Cheyenne Johnson. A fiatal fiú, menyasszonya öccsének sikeres(nek hitt) ördögűzése után követ el gyilkosságot, aminek körülményeire nem emlékszik. A bíróság, miután meggyőződtek Warrenék hitelességében, felkérik őket, segítsék a nyomozást munkájukkal, és próbálják bizonyítani, a szörnyű tettre egy démon sarkallta Arne-t. Sajnos a bizonyítékok felsorakoztatásából, az ügyvédek munkájából, a tények és a meggyőződést ütköztető érvekből semmit sem látunk. Ez a rész akkor lett volna igazán jó, ha valóban, szinte kizárólag tárgyalótermi drámaként funkciónál, amiben kivesézzük a Warren portfóliót. A gázláng hatást csúcsra járathatták volna, ha a nézőket az esküdtszék helyébe ültetik. Meg lehetett volna kérdőjelezni az előző filmek valóságtartalmát is az esetek realisztikus magyarázatainak felfedésével, miközben Warrenék újabb példákat sorakoztatnak fel a természetfeletti létezése mellett.