Na meg feltűnik az örök kedvenc beugróként funkcionáló Tom Savini is, akit egyre nehezebb megkülönböztetni az öregedő Brian O Hallorentől, azaz Dante-tól (olyannyira, hogy meg kellett néznem imdb-n, hogy melyikük volt az:)). Szóval nagyon ajánlom a filmet, de közel sem mindenkinek: aki szereti Smith filmjei közül elsősorban a két Shop stop-ot, de sírás nélkül is meg tud lenni Jay és Néma Bob karakterei nélkül, és tudják szórakoztatni a trágár szófordulatok, azoknak viszont mindenképp! Lehet, hogy elég szűk a kör, de ki nem szarja le?! 2010-05-22 08:24:31 ronin07 (? ) #9 Romantikus film és a New Jersey-i vegyesbolti alkalmazottól megszokott profán emócióboncolgatás. Lássuk, működik-e? Szerintem nem. A Zack és Miri pornót forgat romantikus filmként későn ébredő és felszínesen skiccelt, erotikus-toaletthumorú maszlagként pedig egyenesen kínos. Az ezerszer hallott bölcsességeket a színészek úgy mondják ki, hogy tényleg úgy érezzük, ezt immár valóban ezredjére halljuk, Smith Star Wars -mániájának (ezúttal egy Star Whores című, kérészéletű genitália-etűdként tér vissza a rajongás) narratív kohézió szempontjából pedig ebben a filmben semmi keresnivalója.
Zack és Miri: Fekete péntek - YouTube
Zack és Miri Pornót Forgat - Meghoztam a tejszínt! - YouTube
Másnap Zacknek egy másik csaj jal kell lefeküdni és előző nap gyakorolni akar vele a nő. Zackel bemennek egy szobába, de csak beszélgetnek (Miri azt hiszi, hogy lefeküdtek). A jelenet után ugyanis megígérték egymásnak, hogy nem fekszenek le mással. Miri persze a tévhitben megjelenik a forgatáson és leakar feküdni az egyik pornósztárral. Zack ezt nem érti és elmegy, keres egy állást megszünteti a kapcsolatot a régi haverjaival és éli az életét, de az egyik haverja fölkeresi és elmondja neki azt, hogy Miri végül nem feküdt le a csávóval. Zack siet, hazamegy és tisztáz mindent. Ezután pedig boldogan élnek míg meg nem halnak... Hát ez most nem ízelítőre sikeredett, de figyelembe kell venni, hogy nem egy mai film. Köszönöm a figyelmet, Tricky.
Mégis megmutatják, hogy kik ők. Miri ráhajt régi nagy szerelmére, akiről közben kiderül, hogy meleg és meleg pornóban szerepel, amivel nem is keres rosszul. Közben Zack minden nőnél bepróbálkozik, egynél sikerrel is jár, mert csak bosszú szexet akar. Mire hazaérnek már fűtés sincs, egy konténerben tüzelnek, nehogy megfagyjanak. Ekkor határozzák el, hogy pornót fognak forgatni, az első 800 vevőjük az évfolyamtársaik lesznek majd, akiknek a közös újságban fognak reklámozni. Ez a terv. A részletek kidolgozása közben címet keresnek. Megegyeznek, hogy valamelyik kasszasiker remake-jét készítik le. A Star Wars lesz a befutó. Delaney adja pénzt, amit a full HD-s plazma tvre akart költeni. Kibérelnek egy raktárat, kiválasztják a jelentkezőket - casting - elkészítik a ruhákat, megveszik a kamerákat, majd fel is veszik a próbajeleneteket, amikben még nincs szexjelenet. Másnap minden reményük szertefoszlik. A raktárat a földdel teszik egyenlővé. Pénzük nem maradt, mindenük kárba veszett. A kávézóban ülnek és szidják magukat, szidnak mindenkit.
Az évforduló apropóján megszületett tehát a magyar jazz történetét átfogóan feldolgozó első olyan könyv, amely nem feltétlen a szűk szakmának, hanem a szélesebb nagyközönségnek szól, szakszerű, de közérthető, olvasmányos stílusban. Olyan muzsikusnagyságokról, mint Martiny Lajos, Kovács Gyula, Pege Aladár, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Dés László, Szabados György, Dresch Mihály, Tóth Viktor vagy Oláh Kálmán, s olyan korszakos formációkról, mint a Benkó Dixieland Band, a Syrius, a Kis Rákfogó, az Interbrass, a Trio Stendhal, a Trio Midnight vagy a Modern Art Orchestra. A magyar jazz története egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos "sztori", melyet nem csak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnak alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődők is. A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.
Összefoglaló A magyar jazz történetét átfogóan feldolgozó első olyan könyv, amely nem feltétlen a szűk szakmának, hanem a szélesebb nagyközönségnek szól, szakszerű, de közérthető, olvasmányos stílusban. Olyan muzsikusnagyságokról, mint Martiny Lajos, Kovács Gyula, Pege Aladár, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Dés László, Szabados György, Dresch Mihály, Tóth Viktor vagy Oláh Kálmán, s olyan korszakos formációkról, mint a Benkó Dixieland Band, a Syrius, a Kis Rákfogó, az Interbrass, a Trio Stendhal, a Trio Midnight vagy a Modern Art Orchestra. A magyar jazz története egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos sztori, melyet nem csak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnak alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődők is.
A Magyar Jazz Quintet története ötven évvel ezelőtt kezdődött a Rákfogóval, Szakcsi-Babos-Ráduly-Orszáczky-Kőszegi legendás kvintettjével. A frenetikus hatású együttes billentyűse, Szakcsi Lakatos Béla néhány éve újra életre keltette zenekarát Babos Gyulával és Kőszegi Imrével. A formáció azonban Babos Gyula halála után átalakult, és most Magyar Jazz Quintet néven folytatja. A kibővült, átalakult, Magyar Jazz Quintet néven jórészt új repertoárral most bemutatkozó formáció friss hangzások után kutat, a kompozíciókra Robert Glasper, Miles Davis, Joe Zawinul gyakoroltak hatást. Szakcsi Lakatos Béla a Fender zongora határait feszegeti, Fekete-Kovács Kornél és Fenyvesi Márton játékát elektronikus effektek teszik 21. századivá, míg Kőszegi Imre a külön erre a projektre készíttetett cintányérokkal és kiegészítőkkel teszi még színesebbé játékát. Műsorukon Herbie Hancock, Joe Zawinul, Miles Davis, John Coltrane témáiból kiinduló, egyedi és izgalmas hangzásokban, formai megoldásokban sziporkázó számok mellett saját kompozíciók is szerepelnek.
Ő is megerősítette, hogy a hazai jazz a magyar népzene mély értékrendszeréből, esztétikai minőségéből merít. Jávorszky Béla Szilárdnak a Kossuth Kiadónál megjelent könyvét Csák Erika szerkesztette, Gonda János volt a szakmai lektora. A kötetet terjedelmes mutató teszi könnyen használhatóvá. Hatalmas mennyiségű, kitűnő és ritka fotó tovább emeli a könyv értékét. Jávorszky a már említett művén kívül társszerzője volt "A rock története, 1–2" (2005, 2007) "A magyarock története, 1–2. " című könyveknek. Szerzőtársa az azóta elhunyt Sebők János volt. Megírta a Sziget-könyvet (2012) és a "Muzsikás 40" címűt.
A szaxofon ekkoriban válik általános hangszerré a jazzben. A korszak meghatározó tenoristái, mint a többek között Duke Ellington zenekarában játszó Ben Webster, a csövéből simogató sötétséget árasztó Coleman Hawkins, vagy a lazaságot életstratégiává tevő Lester Young a későbbi évtizedekben is alapvető hatással voltak a műfaj fejlődésére, ráadásul mindhármuk játékában ott van már csíráiban a swing-stílust leváltó bebop néhány eleme. A swing a harmincas évek végére önismétléssé vált, a kötött forma miatt ráadásul képtelen volt érdemben megújulni. A társadalmi és gazdasági környezet megváltozása szintén hozzájárult ahhoz, hogy idejétmúlttá váljon, ráadásul, mivel a születésénél hangsúlyosan voltak jelen az üzleti szempontok, nem is lehetett meg benne az akarat a megújulásra. A piac ugyanis többnyire rugalmasan reagál a környezet változásaira, ha pedig az árut nem lehet többé kellő profittal értékesíteni, egyszerűen eldobja azt és egy másik termék után néz. Ez történt a swinggel is, ekkoriban azonban még jól működtek azok a szűrők, amiken fennmaradhattak az időtálló és művészi értéket képviselő alkotások.
A boogie-woogie és az önálló stílusként bajosan elkülönülő stride iskola az amerikai szesztilalom idején jelent meg, azokon a helyeken, amelyeket a szesztilalomból magukat megszedők üzemeltettek. A talán legfontosabb stride-zongorista, az ellenállhatatlan humorú Fats Waller az első százdollárosát Al Caponétól kapta. Jó néhány boogie-woogie dalban jelennek meg olyan témák, amelyek manapság talán bajosan szólalhatnának meg a rádióban, a maguk idejében azonban széles körben ismert slágerek voltak. Chicagóban emellett megjelennek azok a főleg fehér zenészekből álló zenekarok, akiknél a kollektív rögtönzés helyét átveszik a hangszeresek egyéni szólói, a blues mellé pedig egyre több európai zenei hatás szivárog be. A swing születésénél azonban mindenekelőtt két tényezőt fontos megemlíteni. Az 1929-ben kitört gazdasági válság az egyébként is marginális helyzetben lévő feketéket sújtotta leginkább, akik a korábban megvetettnek számított zenei pályáról is kiszorultak, ennek azonban volt egy másik oka is.
Ragtime zene 1955. körül a Red Dog Saloonban (Fotó/Forrás: Keystone / Getty Images Hungary) A jazz születése azonban mindenekelőtt egy városnak, New Orleansnak köszönhető. New Orleans kulturális sokszínűsége még az Egyesült Államokban is teljesen egyedülálló. század végének ragtime zenekarai, marching bandjei apránként beépítik a zenéjükbe a város különböző nációira jellemző zenei nüanszokat, majd ebből, a még rögzített zenéből a XX. század első évtizedére létrejön a kollektív improvizációt legfontosabb szervezőelvévé emelő ún. klasszikus jazz stílus, amely azonban nem lett volna képes a továbbfejlődésre, ha nincs, ami világos és követhető keretek közé szorítsa. A blues nem csupán egy zenei stílus, hanem egy zenei forma, amely a ragtimehoz hasonlóan a XIX. század második felében jött létre, a gyökereit viszont a feketék, részben Afrikából származó énekei jelentik. A blues körkörös, ismétlődő harmóniamenete jelenti a jazz kialakulásának egyik leglényegesebb pontját. A blues hatása a jazz műfajára azonban ennél sokkal mélyebb.