A nyílt végű befektetési alapban nincs rögzített lejárati idő, míg a zárt végű alapok esetében határozott lejárati idő áll fenn. A likviditást maga az alap nyújtja a nyílt végű rendszerben. Ezzel szemben a zártvégű rendszerben a tőzsde likviditást biztosít. Egy nyílt végű alap esetében a folyamatos vásárlások és visszaváltások miatt a korpusz változó. Másrészről a korpusz rögzítése azért történik, mert nem adnak új egységeket a megadott határértéken túl. A nyitott befektetési alap részvényei nem szerepelnek tőzsdén, hanem a tranzakciókat közvetlenül az alapon keresztül végzik. Ezzel szemben a zártvégű befektetési alap részvényei a másodlagos piacon szerepelnek. Nyitott rendszerben a tranzakciókat naponta hajtják végre, míg a zárt rendszerben a tranzakciókat valós időben hajtják végre. A nyílt végű alapban az árakat úgy határozzák meg, hogy a NAV-t a fennálló részvényekből osztjuk. Ellentétben a zártvégű alap esetében az árfolyamot egy részvényenként a kínálat és a kereslet állapítja meg.
Így aztán a befektető nemcsak eldöntheti saját kockázatvállalási készsége alapján, hogy hazai vagy külföldi részvényekbe, kötvényekbe, ingatlanokba vagy ezek valamilyen kombinációjába fekteti-e a pénzét, hanem bármikor felül is vizsgálhatja álláspontját, átrendezheti befektetéseit, "játszhat", spekulálhat, ha úgy tetszik. (Arra, hogy ez nálunk még nem nagy divat, utal az, hogy az alapok tőkéjének mintegy háromnegyede a legalacsonyabb kockázatú formákban van. ) Hasonló "választható portfóliókat" egyre gyakrabban kínálnak biztosítótársaságok és újabban egyes nyugdíjpénztárak is, ott azonban a rendszeres befizetések előírásán, a kilépés megnehezítésén keresztül az ügyfélnek igencsak meg van kötve a keze. A nyílt végű alapoknál viszont a kilépés általában egy tollvonás kérdése (esetleg pár nap várakozási idő előfordulhat a kifizetésig). Pontosabban kilépni mindig lehet, de az ilyenkor fizetendő díjak és jutalékok miatt sokszor nem ésszerű "túl sokat ugrálni" egyik alapból a másikba. A forgalmi jutalékok általában fix 300 forinttól 1-2 százalékig terjednek a hazai piacon, a magasabb jutalék inkább a magasabb kockázatú formáknál (részvény- vagy ingatlanalapoknál) jellemző.
Amióta ugyanis nemrég az alapkezeléssel foglalkozó társaságok jogosítványait kiterjesztették, azonos pénzügyi csoporton belül előfordulhat, hogy akár alapba, akár biztosításba, akár pénztárba tesszük a pénzünket, alapvetően ugyanazok a munkatársak fogják kezelni azt. A biztosításoknak és a pénztáraknak azonban jelenleg van egy nagy versenyelőnyük az alapokhoz képest: a személyijövedelemadó-kedvezmény. A befektetési jegyek (és részvények) csekélyke és egyébként is agyonbonyolított kedvezményét, az úgynevezett befektetési adóhitelt január 1-jétől megszüntették, a másik két tömeges vagyonkezelési kategóriánál azonban maradt ilyen (20, illetve 30 százaléka a befizetéseknek). Bizony, nagyon nagy mértékben növeli a hozamot az, ha a befektetés 20 vagy 30 százalékát a polgár már a befizetést követő 4-15 hónap múlva visszakapja, egy-két infláció alatti teljesítményű év a pénztárnál vagy biztosítónál emellett már meg sem igen kottyan... Aki adózik rendesen, érdemes kihasználnia ezeket a kedvezményeket, amelyek azonban korlátosak: általában csak évi 100 ezer forint vonható le így az adóból.
Először akkor, mikor magból kell növénykévé sarjadnia, másodszor pedig akkor, mikor a kiültetéskor a szabad földben kell ismét "megvetnie a lábát". A palántanevelést bármilyen edényben el lehet kezdeni, lényeg, hogy kellő szélességű és mélységű legyen. Körülbelül tíz centiméter magasságig pakoljuk meg jó minőségű, tápanyagban gazdag, nedves földdel az edényt, majd kicsit nyomkodjuk le a földet. A lenyomkodás tömöríti a porózus talajt, ami ezáltal sokkal jobban tartja majd a nedvességet. A magoknak sok nedvességre van szükségük ahhoz, hogy kikelhessenek. Ha ezzel megvagyunk, egy cseppet locsoljuk is meg a földet. Ne legyen lucskos, csak egyenletesen nedves. Borsó ültetésének idee.com. A magokat szórjuk el, jól elosztva az edényben, majd szórjunk rá fél-másfél centiméter vastagon földet. A rászórt réteget nem szabad lenyomkodni, de meglocsolni meg kell. Érdemes valamilyen fújós eszközt használni, amivel jól elosztható a nedvesség, de egyszerre egyetlen ponton sem fog sarat csinálni. A túl sok víz nem jó, a túl kevés szintén nem.
A nyár derekán, június végén, július elején elvégzett másodvetés jelentékenyen megnöveli a kertek termelékenységét. Kétségtelenül több figyelmet, gondoskodást és munkát igényel, de ezt értékes és ízletes terményekkel hálálja meg. A biztonságos, sikeres másodvetés feltétlen szükségessége azonban az öntözés lehetősége, mert a nyár második felében az időjárásunk rendszerint aszályos, ezért a növények fejlődése és termése csak rendszeres vízpótlás mellett biztonságos! Péter-Pál napjáig (június 29. ), amely egykor a búzaaratás megkezdésének és a keresztek megjelenésének ideje volt, kiürül a veteményes ágyások egy része, mert betakarítjuk a zöldborsó, a korai sárgarépa, a fejes saláta, a hónapos retek termését. 21. hét: A zöldborsó nem válogat talajban - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. Ekkor ki kell szedni a földben levő hulladékokat, a gyomokat, fel kell üdíteni a talajt némi érett komposzttal, vagy istállótrágyával, gondosan fel kell ásni és el kell művelni a termőföldet. A másodvetésre alkalmas növények igen sokfélék lehetnek, de célszerű mindig a rövidebb tenyészidejű fajtákat előnyben részesíteni.
Hosszabb tenyészidejűek. 3. A cukorborsóknak az a jellegzetességük, hogy a hüvelyük is ehető. Az utóbbi években külföldön gyorsan terjednek. A csicseriborsó ( Cicer arietinum L. ) csak távoli rokona a közönséges borsónak. Indiában elsőrendű fontosságú néptáplálkozási cikk, de nálunk nem terjedt el. Magját megpörkölve kávépótlóként használják. Termesztése A zöldborsó termesztése nem követel különösebb szakértelmet és felszerelést. A kezdő kertészek első termelési sikerélménye rendszerint a zöldborsóhoz fűződik. Talajban nem válogat. Borsó ültetésének idée cadeau personnalisé. Legjobban a mélyrétegű, meszes, jó táperőben levő vályogtalajokon díszlik. Homokon - különösen, ha száraz a tavasz - a szélveréstől kell védeni. Jóllehet a borsó a hüvelyes növények közé tartozik, tehát a gyökerén élő baktériumok közbejöttével gyűjti a nitrogént, mégis megköveteli és meghálálja a nitrogén- és a foszfát-műtrágyát. Vízigényes növény, de megél öntözés nélkül is. Ha azonban az elvetett magvak csírázását öntözéssel segítjük elő, és a virágzás, illetve a kötődés idején is ellensúlyozzuk öntözéssel a szárazságot, akkor bőséges hüvelyhozamra számíthatunk.
Minden növénynek megvan az ideális ültetési ideje. Van jó pár, amit már vethetsz, amint felolvad a föld. (A szemfülesek kihasználták a február eleji enyhe napokat és most már csak ölbe tett kézzel várják, hogy előbújjanak a kis máknövendékek. ) Ám legtöbbünknek mégis úgy tűnik, az olvadás idén igencsak késve történik, úgyhogy akkor se aggódj, ha a veteményesed még nincs előkészítve – maradt néhány napod, csak bírd majd levakarni a sarat a gumicsizmád talpáról. Néhány növény többször is vethető az év folyamán, úgyhogy ha mégis lekésnéd az ideális időpontot, akkor sincs minden veszve. Egyelőre nehéz elhinni, de jön a tavasz. Ha eddig nem tetted volna, még nem késő megtervezned, milyen zöldséget, fűszernövényt szeretnél termelni a veteményesedben. Időszerű a másodvetés - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. Egy jól átgondolt kiskert szinte mindig terem valamit, ezért jó tisztában lenni, mit mikor érdemes vetni, ültetni. Ha ügyesek vagyunk, akár enyhébb, napsütéses téli napokon is szüretelhetünk pár szál friss zöldségfélét a kertünkből. Őszi vetés A gyakorlott hobbikertészek már ősszel elvetettek ezt-azt, úgynevezett áttelelő zöldségeket, majd a kikelt fiatal növényeket hagyták, hagy teleljenek át.
Minden borsó, beleértve a törpe fajtákat is, kúszónövény; ha valamilyen támasztórendszerhez kötjük, esetleg kerítés vagy rács mellé vetjük, sokkal nagyobb a terméshozama, és nem annyira hajlamos a rothadásra. Borsó - milyen növényekkel társítsuk? A borsót nyugodtan lehet sárgarépa, zeller, kukorica, uborka, padlizsán, korai burgonya, retek, spenót, paprika vagy fehérrépa mellé ültetni. Borsó talajigénye A zöldborsó inkább a teljes napfényt kedveli, semmint a félárnyékot. Borsó ültetésének ideje van. A jó vízelvezetésű, gazdag, homokos talajt kedveli, amelynek a pH értéke 6, 0-7, 0 között mozog. A legjobb terméshozam érdekében trágyázzuk a talajt szerves anyagokban gazdag trágyával vagy érett komposzttal. A talaj nedvességtartalma is nagyon fontos, különösen a virágzás és a hüvelyfejlődés időszakában. A nedvesség megőrzéséhez használjunk talajtakarót, és ne engedjük a gyomokat elszaporodni körülötte. Borsó kártevők: borsómoly és borsótripsz>> A hüvelyek fejlődésekor meghálálja az öntözést A zöldborsó szedése A legjobb ízű borsót akkor kapjuk, ha szedéskor a hüvelyek teltek, de még fiatalok és zsengék.
A borsó nagy fényigényű növény, árnyékban nem fejlődik megfelelően. A nagy meleget és a vízhiányt azonban rosszul viseli, ezért erre mindig figyeljünk oda. A borsó mészigényes növény, ezért mindig olyan talajba ültessük, amely kellő mennyiségben tartalmaz meszet. A borsót a szabadföldbe vetjük, legalább 5-6 centiméter mélyre. Fontos a tőtávolság, nem szabad hagyni, hogy a tövek megfojtsák egymást, így az 5 centimétert érdemes meghagyni két tő között. A 10 ventiméter viszont már sok. Veteményest minden kertbe – de mit mikor vessünk? Táblázattal! | Gardenista. Lehetővé kell tenni, hogy a borsónövények egymásnak támaszkodva idővel befedjék a talajt, ami egyrészt gátolja a gyomosodást, másrészt óvja a talaj víztartalmát. A kikelt borsónövénykéket mindig kapáljuk meg, és távolítsuk el a gyomokat. A borsó futónövény, ezért fontos, hogy legyen mire támaszkodnia vagy felkapaszkodnia, ez lehet akár karó, vagy a karók között kifeszített madzagpár, de ha kerítés mellé vetjük, az is jó megoldás. A hüvelyek szedését akkor érdemes elkezdeni, amikor a borsószemek már elérték a megfelelő nagyságot, de még kellően zsengék.