Korának legjelentősebb magyar festője. A szokolyai református pap fia; előbb Hamburgban, majd Hannoverben tanult festeni A. Scheitz híres német festőtől. A francia arcképfestők közül különösen Larguilliere stílusa volt hatással fejlődésére. Porosz udvari szolgálatban ismerkedett meg II. Rákóczi Ferenc feleségével, majd magával a fejedelemmel is, aki csakhamar udvari festőjévé nevezte ki. (1673, Szokolya - 1757, Drezda) Korának legjelentősebb magyar festője. 1709-ben diplomáciai megbízatással Hollandiába küldte, később Rákóczi ajánlására 1712-ben Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király fogadta szolgálatába. Így 1713-ban Varsóban, 1714-ben Drezdában, aztán Berlinben főként az udvar tagjait és híres szépségeit festette. 1724-ben végleges letelepedési szándékkal visszatért Magyarországra, de, bár néhány főnemesi család több arcképrendeléssel látta el, biztos megélhetést ez nem jelentett. Kétszázhatvan éve hunyt el a barokk arck épfestészet kiemelkedő tehet ségű mestere, Mányoki Ádám.
Zakgimnazium Agyar De amit ebben a stílusban alkotott, nem ér fel az akkori vezető francia mesterek kavargó pompájához, aminthogy a drezdai udvar sem érte utol a francia királyok hatalmasabb világát. De volt Mányoki művészetének egy értékesebb oldala is: a művésznek kétségtelen érzéke volt az ábrázoltak egyénisége iránt. " A Magyar Nemzet Galéria megfogalmazása szerint Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferenc fejedelemről készített arcképe a magyar barokk portréfestészet emblematikus alkotása, és egyben a festő életművének kiemelkedő darabja. A főképp külföldön, Berlinben, Varsóban és Drezdában dolgozó festő 1707 és 1712 között állt Rákóczi szolgálatában. Az itt bemutatott portré 1712-ben készült Gdańskban. A Rákóczi-szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült fejedelem e méltóságteljes, ugyanakkor bensőséges hangulatú arcképen magyar nemesi viseletben jelenik meg, fejedelmi rangjának kellékei nélkül. Nyakában az 1708-ban elnyert Aranygyapjas-rendjelet viseli, amelyet csak 1712-ben kapott kézhez.
A Podmaniczky Jánost és családját ábrázoló festmény szintén a Szépművészeti Múzeum tulajdonában van. Megfestette ezenkívül Bercsényinét (1712), illetve Lipótot (1714), VI. Károlyt és a gyermek Mária Teréziát (1723). A mester valamennyi képére a "tárgyila gos jellemzőerő", az őszinteség, az "alapos felkészültségű mesterségbeli tudás" jellemző. A kép feltehetőleg Erős Ágost lengyel király és szász választófejedelemnek készült, és Rákóczi ajándékaként jutott Drezdába. Magyar múzeumi tulajdonba 1925-ben került Nemes Marcell műgyűjtő ajándékaként. A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak. Kiállításaink közül ajánljuk II. Rákóczi Ferenc felesége, Sarolta Amália, Hessen-Rheinfels-i hercegnõ képmása Proveniencia: 1921-ben Miklós Gyuláné tulajdonában Reprodukálva: Ernst Múzeum kiállításai XLVII. Magyar Remekművek. Budapest, 1921. május, ám: 3. Lázár Béla: Mányoki tanulmányok I. Magyar Művészet, Budapest, 1926., 93. oldal Lázár Béla: Mányoki Ádám élete és művészete.
Másodszor – 1724-ben – azért jött Magyarországra, hogy visszaszerezve családi birtokait, végleg itt telepedjen le. A birtokszerzés nem járt sikerrel, ezért visszatért német földre. Udvari festői címét hosszas kérvényezés után már az új uralkodótól, III. Ágosttól kapta vissza. Nyolcvanöt éves korában halt meg Drezdában, s itt van eltemetve is. "Mányoki az udvari, a szó szoros értelmében vett királyi festészet korában élt, mely alakjait emberi isteneknek törekedett ábrázolni – olvasható Lázár Béla 1933-ban írt kötetének ajánlójában. – Ezeknek a királyoknak, nemeseknek, nagy maitresseknek, udvari dámáknak egyéb vágyuk sem volt, mint hogy az emberi élet fölött álló, gondtalan, büszke, hatalmas lényeknek látszhassanak, akikhez a hétköznap gondjai távolról sem érnek fel. Az udvar teatrális és erősen érzéki világba került a nógrádmegyei Szokolya kálvinista prédikátorának fia, Mányoki Ádám könnyen alkalmazkodó, sőt egy kissé feminin természet volt, aki a korabeli nagy udvari festészetnek követelményeit gyorsan el tudta sajátítani.
Kiállítások Fejléc menü Kiemelt kiállítások Kelet és Nyugat határán Programok Fejléc menü Kiemelt események Péntek este a Múzeumban | A Múzeumkert titkai 18:30 Péntek este a Múzeumban | Mesélő falak – Épülettörténeti séta 19:00 Péntek este a Múzeumban | Vándorszínésznőktől a filmcsillagokig 19:00 Sisi kesztyűjétől Sztálin füléig - kurátori tárlatvezetés: Pallos Lajos | 2022. július 29. 17:00 Hírek Fejléc menü Kiemelt hírek Ars Sacra Fesztivál | 2022. szeptember 17-25. Péntek esték a Múzeumban Rengeteg látogatót vonzott az idei Múzeumok Majálisa A Nemzeti Múzeum rekonstrukciója során 2002-ben új helyére költözött Képcsarnok festményraktárában kihúzható rácsfalas rendszerben van elhelyezve a kb. 2800 olajfestmény. A 16. századtól a 20. századig terjedő időszakból származó képek zöme portré, ezt kisebb mennyiségben egészítik ki látképek, eseményábrázolások és zsánerképek.
Nagy Márta Júlia Vallatólámpa című verse és Mohácsi Balázs "Virágzunk, mint diktatúrában a metaforák" című kritikája Nagy Márta Júlia az Elígért lány című kötetéről egyaránt a novemberi Jelenkor ban jelent meg. A Vallatólámpa című versről Fekete Richárd készített műhelybeszélgetést Nagy Márta Júliával "Nem kell félni a holdfénytől" címmel a Jelenkor online felületére: " Mohácsi Balázs a novemberi Jelenkor ban a következőket írta Az elígért lány ról: "Nagy Márta Júlia kötete feminista: mind individualista, mind kollektivista szempontból tárgyalja a nőiség, a párkapcsolati és társadalmi abúzusok, a genderpolitikák problémaköreit, az európai kultúrából vett transztextusok pedig a történelem vertikumában is láthatóvá teszik ezeket a kérdéseket. Mohácsi balázs versei lista. " Ne haragudj, ha udvariatlan a kérdés, de fel kell tennem: egyetértesz vele? Ne viccelj, ez egyáltalán nem udvariatlan! Egyetértek vele, még ha a kötet írásának kezdetén nem is volt tudatos a részemről ez a kontextus. Utólag kicsit szégyellem magam, de 8-10 éve még kifejezetten hadakoztam az ellen, hogy a "női irodalom", "női szerző" kategóriájába kerüljek, aztán be kellett látnom, hogy ezek a fogalmak jóval összetettebbek a szimpla "gettósításnál".
június 5, 2021 - Vers "Sara, kicsi mag, / Kicsi vadonc, törekvő mag. Gyere, nézzünk a világra / Ragyogva" – George Oppen verse Mohácsi Balázs fordításában. május 7, 2021 - Vers "van-e, aki megérti // Mikor azt mondja, hogy ez az élete". A német Volker Braun verse Mohácsi Balázs tolmácsolásában. március 8, 2021 - Vers "arra gondoltam, miért is ne? Én is szeretek dolgokat hasonlítani más dolgokhoz". Az új-zélandi Hera Lindsay Bird verse Mohácsi Balázs fordításában. február 19, 2021 - Vers "Bocsáss meg, csak egy köröm vagyok. Mohácsi Balázs - VersumOnline. Igen — az / az, amitől megválnék — körbezáruló mondataim / ütéseitől megfeketedett körmömtől" – Az amerikai Aimee Nezhukumatathil verse Mohácsi Balázs fordításában. november 14, 2020 - Vers "Az én kultúrámban, ha meghal egy asszony, / a szentjánosbogarak eleven belsőségeit összepépesítjük, / és azzal festjük ki a hosszú pillájú holttestet. " Ben Lerner újabb verse Mohácsi Balázs fordításában. október 28, 2020 - Vers "A két világháború közötti időszak kollázskísérletei // az érthető világból való fokozódó kiábrándulásra reflektálnak. "
Ezúton tájékoztatjuk, hogy a honlapon kis szövegfájlokat (ún. sütik vagy angol megnevezésükkel cookie-k) használunk, hogy személyhez nem köthető adatokat gyűjtsünk a webhelyet felkereső felhasználókról, hogy a látogatók számára a lehető legjobb élményt nyújtsuk. További tudnivalókért, kérjük, tekintse meg az adatkezelési tájékoztatót. Az alábbi gombra kattintva elfogadja a sütik használatát. Ha a jövőben le szeretné tiltani a sütiket, kérjük, módosítsa böngészője beállításait. Mohácsi balázs versei abc sorrendben. További tudnivalók Elfogadom
idáig jutok az őszinte önsajnáló beszédben szóval azt hiszem végeztem és mindent egybevetve most éppen VAGYOK és indokolatlan lakóterületen belüli hangjelzéshasználattal és rémhíreket terjesztve és javíthatatlan változni és változtatni akarással telhetetlenül és tehetetlenül úton-útfélen és könnyű kassák-allúziókkal hullok szét versekké hallgatássá. Mohácsi balázs versei mek. Gáspár Sára vakreflexiója Kölcsönveszek néhány sort a versből a reflexiómba:,, a kötőszavak / létre se jött / költemények emlék- / törmelékeit igyekeznek / egybemalterozni". A malterozás képként tetszik, gyakorlatként a versben kevésbé: az az érzésem, hogy idejekorán megszáradt a kötőanyag, és meszeléssel kell visszafejteni a verset, ami azért baj, mert közben fogy az anyag. Van egy szilárd végeredmény, tele válaszokkal, látszat-válaszokkal,,, felülírhatatlan / lebírhatatlan /megszerelhetetlen reflexekkel", holott jól jönne, ha egy kicsit belenyúlhatnék az anyagba, ha olyan maradna az ujjam tőle. Sejtésem azért van, miből száradt össze a végső anyag.