Az állam által vezérelt kapitalizmus Magyarországon kialakult modelljének egyik legjellemzőbb története volt Bogányi Gergely zongoraművész csodazongorája. A megálmodott, "strapabíró és szállítható, de a magyar lélek rezdüléseit mégis visszatükröző " műanyag zongora gyártására létrehozott cég, a Zengafons Kft. 2013-ban kétszázmilliós uniós támogatást kapott, de még a hatvanmillió forintnyi önrészt is a Magyar Nemzeti Bank adta (igaz, később szerződésszegés miatt visszakérte). Állami cégek, majd megrendelőként a magyar állam is megjelent segítőként, nagy tervek voltak a közel-keleti exporttal (az eredeti terv szerint főleg sejkek és más gazdag keletiek lettek volna a célközönség). Tavalyelőtt mégis félelmetes veszteségbe futottak bele, és kiderült, hogy három év alatt egyetlen egy zongorát tudtak csak eladni. Kultúra: Bogányi a házát is ráköltötte - NOL.hu. Lázár János akkoriban azzal magyarázta a nehézségeket, hogy a zongora ugyan "minden támogatást megérdemel", de "a világ zongorapiacán brutális versenytársakkal kell megvívni, ami nem olyan egyszerű dolog".
Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész január 20-án a BMC-ben mutatta be és szólaltatta meg új fejlesztésű hangversenyzongoráját a sajtó képviselői előtt. A futurisztikus külsejű, számos technikai újítással készült hangszer a nagyközönség előtt január 21-én este a Zeneakadémián debütál, a magyar kultúra napja alkalmából rendezendő gálaesten. Batta András zenetörténész "történelmi eseménynek" nevezte a bemutatót, amely szerinte "a magyar zenetörténet legfényesebb lapjaira" fog kerülni. Bogányi zongora ára 10 cm. "A csoda, amely a Bogányi-zongorával megszületett, a liszti hagyományban gyökerezik, de a jövőbe mutat" - fogalmazott Batta András, majd hozzátette: "sikerült realizálni, létrehozni azt a zongorahangot, hangzást, amely Bogányi Gergely fejében, szívében, lelkében korábban megszületett, s amely nem hagyta nyugodni". A bemutatón Bogányi Gergely két Debussy-darabbal illusztrálta a hangzást, majd Gerald Clayton négyszeres Grammy-díjra jelölt dzsesszzongorista is megszólaltatta az új hangszert. Bogányi Gergely szerint az új zongora erőteljes, tiszta, egyenes hangon szól, nagyon gazdag a felhangrendszere, amely "emberibb, barátságosabb" hangzást jelent, mint ami a mai modern zongorákat jellemzi.
>>>ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS<<< Tisztelt Közönségünk! A Győri Filharmonikus Zenekar Kékfrankos Bérlet koncertjeit a kormányintékezdéseknek megfelelően egy évvel később tartjuk meg. A Bogányi c. koncert időpontja így 2021. szeptember 4. 20 órára módosult. A megváltott jegyek és bérletek érvényesek az új időpontra. Megértésüket köszönjük! Nem kell, hogy egy zeneszerző nagyon különleges legyen, elég, ha ő a legjobb. Lisztet nem megtalálni, hanem elkerülni művészet. A remekművek hordozzák az igazságtartalmat. A zene minősége, életem minőségét adta. Nem más mondta, mint a világhírű Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész. Bogányi zongora ára 2021. A nagyszabású eseményen színpadon látható és hallható a magyar fejlesztésű "csodazongora". Műsor: R. Wagner: A bolygó hollandi - nyitány, WWV 63 Liszt F. : I. (Esz-dúr) zongoraverseny, S. 124 A. Dvořák: IX. (e-moll) "Az új világból" szimfónia, op. 95 Zenél: Győri Filharmonikus Zenekar Vezényel: Berkes Kálmán Közreműködik: Bogányi Gergely – zongora Az előadással kapcsolatos további érdekességek az alábbi linken olvashatók: A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyeire bérlet is váltható, a Kékfrankos hangversenybérlet ára: 15.
Kultúra Több mint 18 ezer alkotórészből áll az új Bogányi-zongora, amit tízévnyi kutatás után kedden mutattak be a sajtónak. A dinamikus hullámdizájnú zongora kívül-belül megvalósítja Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész álmát, és a vágyott hangzást is garantálja. A művész a sajtóbemutatón elmondta, évekig játszott úgy a világ legkiválóbb zongoráin, hogy olyan "erőteljes, tiszta, egyenes" hang szólt a fejében, amely egyáltalán nem egyezett azzal, amelyet játszott. Bogányi zongora arabic. Ezért kereste a változás lehetőségét, mint annak idején Bach, Beethoven és Liszt is. A rezonánslap, vagyis a zongora lelke nem fából készült, hanem 25 különböző rétegű karbonkompozitból Szabó Miklós Most megalkották a modern kori zongora új dimenzióját, ötvözve a klasszikus hangszer örökségét a modern lehetőségekkel, azaz bírja a strapát. A futurisztikus külsőn túl azonnal szembeötlik, nem három lába van. Egyetlen oszlopot látunk, bár az alkotók állítják: két lábon és stabilan áll a hagyományos zongoráknál 10-15 százalékkal nehezebb hangszer.
A külföldi lapok is arról írtak, milyen jó, hogy Liszt hazájában megszületett egy újfajta zongora. Tavaly a Milánói Expón bárki kipróbálhatta. Az azerbajdzsáni pavilon igazgatója például gyakran járt oda zongorázni. Nem bánja Bogányi, hogy nem csak művészek zenéltek vele. Bár sokan kedvelték és a csodájára jártak, konkrét megrendelés eddig nem érkezett Olaszországból. Legközelebb Amerikába viszik a zongorát, a Newport Piano Festivalra, ősszel a tervek szerint a Távol-Keleten mutatják be, de ez akkora költséggel járna, hogy egyelőre komoly fejtörést okoz. Bogányi Gergely kamaraterembe illeszthető zongorán dolgozik már Szabó Miklós / Népszabadság Eddig négy zongora készült, abból már kettőt eladtak. Nem hangversenyterembe került egyik sem. Alig száradt meg a lakk rajta, elvitte egy magánember. "Az ipart legyőzte a művészet" - bemutatták a Bogányi-zongorát - Fidelio.hu. Annyit árulhatott el róla Bogányi Gergely, hogy az illető európai. A másikat pedig a bazilika melletti luxuskategóriás, már a nyitása utáni hónapban több nemzetközi díjat besöpört Aria Hotel vásárolta meg.
2002-ben Liszt Tizenkét transzcendens etűdjét és Chopin szólózongorára írt összes művét előadta, s ezzel elnyerte az év legjobb hangversenysorozatának járó Gramofon-díjat. Februári szólóestjén Chopin híres h-moll szonátája mellett Scarlatti és Debussy műveit, valamint egy saját kompozíciót is műsorra tűz. Repertoárján több mint harminc zongoraverseny és a zongorairodalom jelentős része szerepel. Bogányi-zongora | hvg.hu. 1999-ben a Bogányi-Kelemen Trióval (Kelemen Barnabás - hegedű, Bogányi Tibor - cselló, Bogányi Gergely - zongora) a finnországi Kuhmóban rendezett nemzetközi trióverseny első díját nyerte el, 2000-ben Liszt-díjat kapott, 2002-ben a finn köztársasági elnök a "Fehér Rózsa Lovagrend érdemkeresztje" kitüntetést adományozta neki. 2003-ban Pest Megye Közgyűlése egyhangúlag neki ítélte a "Pest Megye Kultúrájáért" kitüntetést; 2004-ben Kossuth-díjjal tüntette ki Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság akkori elnöke. 1996-ban szülővárosa, Vác, 2007-ben pedig Zebegény avatta díszpolgárává. 2008-ban Junior Prima-díjjal, 2011-ben Prima-díjjal ismerték el munkásságát.
Az eredményekből nem tűnik úgy, hogy a cégnek sikerült volna piaci megrendeléseket szereznie. Közélet Pénz bogányi gergely csodazongora zengafons kft Olvasson tovább a kategóriában
Az előadást megtámogatva az iskola számos pontján híres nők mondatait olvashattuk. Sokak nem értették, hogyan kapcsolódik mindez a megemlékezéshez, én mégis úgy gondolom, jó volt végre valami mást látni, valami újszerű megközelítést. Azt hiszem, apáczais pályafutásom eddigi legérdekesebb és legjobb iskolai ünnepélyén vettem részt, minden résztvevőnek és szervezőnek gratulálok! Barát Noémi
Ida az erős, a nagy, Marthe a kicsi, a nyafka, akinek mindent elnéznek; Ida irigyli húga kivételezettségét, hogy ő bármit megtehet; Marthe pedig irigyli nővérét annak függetlenségéért, erejéért. Kérdés, hogy ki lehet-e lépni is ezekből az erősen rögzült szerepekből. MITEM-krónika 12. rész – High-tech babaház (Nóra), Vasziljev mesterkurzus nyílt nap | Nemzeti Színház. Lehetséges-e valóban felnőni és magunk mögött hagyni a család által felkínált és ránk ruházott szerepeket? A főhős a regény végén mintha ehhez a ponthoz érkezne el, mintha felismerné, hogy ki kell lépnie és ki is tud lépni ebből a mágneses erejű körből. Az anya és két lánya által évtizedek óta berendezett és sajátos szabályok szerint működő mozgástérre egy férfi is érkezik, Marthe férje, aki ugyan nagyon kellemes társaság, de az idővel egyre nyilvánvalóbb gyávasága miatt ő sem képes megakasztani ezt a berögzött működést, sőt, maga is a testvérpár közötti versengés egyik kulcsfigurájává válik. A szöveg hősei (Marthe férjének kislányát és az anya új férjét leszámítva) egyáltalán nem szimpatikus emberek, olyan szereplők, akikkel nem szívesen azonosulunk, még akkor sem, ha esetleg magunkra ismerünk egy-egy mozzanatban, vonásban.
Negyvenéves, egyedülálló, a gyerekek idegesítik, sokáig nem is igazán foglalkoztatja ez a probléma, ugyanakkor az élet közepén járva, a szülőképesség határához közelítve úgy dönt, mégiscsak bebiztosítja magát, és egy svéd klinikán lefagyasztja petesejtjeit. Nem annyira a gyermek iránti vágy, sokkal inkább az időtől való félelem vezérli, az öregedés, a rutinná váló hétköznapok nyomása juttatják el eddig a pontig: "Én csak az elmúlt egy évben kezdtem el úgy érezni, hogy késő. Közvetlenül a negyvenedik születésnapom előtt rám tört a szorongás, olykor úgy ébredtem, hogy minden porcikámat átjárta az érzés: hamarosan, hamarosan túl késő lesz. " A halogatás, az árral való sodródás vagy céltalan lebegés elvezet addig a pontig, ahol már ijesztő lehet, hogy nincs tovább, hamarosan egy kapu bezárul. Mi történik akkor, ha az embernek nem születik gyermeke? Miért vágynak a nők gyerekre? Egyáltalán vágynak-e rá, vagy egyeseknél ez elsősorban társadalmi nyomás? Átlátszó, mégis öltöztet | Demokrata. Különbséget tudunk-e tenni az elvárások és a vágyaink között?
Az Eduard Tiss-szel közösen forgatott mű arra hívta fel a figyelmet, hogy a nők milyen veszélyeknek vannak kitéve az illegálisan elvégzett abortuszok által. Természetesen az úgynevezett higiéniafilm nagy felháborodást keltett, és az abortusz körül nem alakult ki egységes konszenzus. A terhességmegszakítás a későbbiekben is a dokumentum- és oktatófilmek központi témája volt, ugyanakkor az ötvenes, hatvanas évektől már a játékfilmek palettáján is fel-felbukkantak olyan darabok, melyek a cselekményt a nem kívánt terhesség köré szervezték. Az 1959-es Blue Denim ben egy tinédzserpár kerül döntéshelyzetbe, az eredeti Broadwaytól eltérve azonban a 20th Century Fox stúdió nem engedélyezte az abortusz propagálását, így a film happy enddel zárul. Robert Mulligan 1963-as romantikus dramedyje, a Szerelem a megfelelő idegennel (a főszerepben Natalie Wood és Steve McQueen) narratívája hasonlóan alakul, a döntő pillanatban mindkét fél meghátrál és vállalják tetteik következményét. Az abortuszfilmek kánonjában a törvények változásával és az eljárás széleskörű legalizálásával megjelentek azok az alkotások, melyek igyekeztek leszámolni a stigmatizációval és egyre szabadabban dolgozták fel a témát.
Szimbolikusnak is tekinthető, hogy az imént taglalt Nóra előadás egybeesett a színházi találkozón azzal, hogy Anatolij Vasziljev tíznapos tartózkodása után elbúcsúzott a magyar közönségtől. Annak a jelképe is lehet ez az egybeesés, hogy a kísérletező kedvű idősebb és fiatalabb színházi alkotók között megtörtént a "staféta" átadása. Az orosz mester ez alatt az idő alatt ugyanis nemcsak a Törőcsik Mariról szóló emlékezésen és a filmjei vetítésén vett részt, hanem mesterkurzuson is foglalkozott a fiatal színészgenerációval, illetve nagy érdeklődés mellett nyílt napon is bepillanthattak a műhelyébe a színházszeretők. Anatolij Vasziljev Ennek a folyamatnak a záróakkordja volt az Életünk része című dokumentumfilm, amelyben szintén a rendező laboratóriumába leshettünk bele. A filmben látható volt például egy részlet Vasziljev Don Juan halott című, utolsó moszkvai munkájából, amiben a színház gyakorlata és elmélete szempontjából is fontos felevetéssel kísérletezett, mégpedig azzal, hogy hogyan ragadható meg a cselekvés a szóbeliségen, a verbalitáson, illetve az éneken keresztül.
Szerzőnőnk nem hagyja figyelmen kívül, hogy egyes feminista csoportok milyen mértékben és milyen radikális módon igyekeznek az oktatás és a gyermeknevelés színterére is bevinni ideológiai elképzeléseiket, valamint hogy korábbi tapasztalatokból kiindulva ez sok esetben mennyire káros a kiskorúak számára. A mű körbejárja azokat a kérdésköröket is, hogy a neofeministák miért érzik azt és miért tesznek úgy, mintha még mindig az 1960-as években járnánk, továbbá hogy honnan eredeztethető az az elemi düh, melyet az egyház, a hagyományos értékek és legfőképpen a heteroszexuális férfiak iránt szítanak magukban. Szó esik arról is, hogy míg a kereszténységet a heteropatriarchátus egyik alapkövének tekintik, addig a nőket valóban elnyomó muszlim vallást miért támogatják mégis. Ezek mellett persze nem maradhattak ki a könyvből a klasszikusan feminizmushoz kapcsolható témák sem, mint például az abortusz kérdése, az áldozatfeminizmus és a kapitalista feminizmus sem. Bastié remek stílusban, mégis minden köntörfalazás nélkül mutat rá kifogásolhatatlan összefüggésekre és ellentmondásokra a feminista mozgalmak és elképzelések 21. századi bukásával kapcsolatban, valamint éleslátásának köszönhetően minden felmerült kérdésre részletes elemzést követően választ is talál, esetenként pedig megoldásokat is kínál olvasói számára.