Amennyiben az adózó úgy dönt a kormányrendeletben rögzített szabályok szerinti fejlesztési tartalék 2019. adóévi képzéséről, hogy a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan a rendelet hatálybalépésének napjáig társasági adóbevallást nem nyújtott be, de a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez. Ugyanis az adóalap-csökkentés azon feltétele, miszerint a képzett összeget lekötött tartalékként kell az adóalanynak a könyveiben is kimutatnia, az nem változott. Természetesen ez esetben a társasági adóbevallást nem kell önellenőrzéssel korrigálni. Ami nem változott … Ahogyan a fejlesztési tartalék képzésének 10 milliárd forintban meghatározott, éves felső határa változatlan maradt, úgy az összeg felhasználásának – a fejlesztési tartalék feloldásának – eddig ismert szabályait sem írta át a fentebb hivatkozott kormányrendelet.
Vagyis azoknak a vállalkozásoknak a kivételével, ahol az adózás előtti nyereség túllépi a 10 milliárd forintot, a teljes adózás előtti nyereség összege tehető fejlesztési tartalékba, nullára csökkentve ezzel a fizetendő társasági adót. Az adózók számára a kormányrendelet biztosítja annak lehetőségét, hogy döntésük alapján a fenti szabályt már a 2019-ben kezdődő adóévre (azaz visszamenőlegesen) is alkalmazzák. Abban az esetben, ha az adózó úgy dönt, hogy a kormányrendelet szerinti szabályt már a 2019. adóévre is alkalmazni kívánja, de 2020. május 1-jéig már benyújtotta a társasági adóbevallását, és a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor az éves társasági adóbevallást 2020. szeptember 30-ig az adózás rendjéről szóló törvény szerint önellenőrzi. Tekintettel arra, hogy az adózó 2019. évi ("eredeti") számviteli beszámolója ez esetben nem tartalmazza a kormányrendelet alkalmazásával megállapított és lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalékot, a társasági adóbevallás (előzőek szerinti) önellenőrzésével egyidejűleg, a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.
A fejlesztési tartalékról bővebben itt és itt olvashat.
Továbbra is érvényben marad azonban az adóévenkénti 10 milliárd forintos korlátozás. Így az adózás előtti eredményt csökkenti a társasági adó alanya által az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint. Az új szabályt első alkalommal a 171/2020. rendelet hatálybalépésének napját, azaz 2020. május 1-jét magában foglaló adóévre kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a 2020. május 1-jét magában foglaló adóévben - az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, - az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege, - de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és - legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint csökkenti a társasági adó alapját e jogcímen. Vagyis azoknak a vállalkozásoknak a kivételével, ahol az adózás előtti nyereség túllépi a 10 milliárd forintot, a teljes adózás előtti nyereség összege tehető fejlesztési tartalékba, nullára csökkentve ezzel a fizetendő társasági adót.
A petefészek rákokai A betegség kialakulásának az oka nem ismert, bár összefüggés mutatható ki a peteérések számával: miszerint minél több peteérése volt egy nőnek az élete folyamán, annál nagyobb veszélynek van kitéve. További rizikónak tekinthető a gyermektelenség, öregkor, fokozott zsír és húsfogyasztás, ülő életmód. (A fogamzásgátló tabletták szedése csökkenti a rizikót. ) Van olyan típusuk, amelyeknél genetikai faktorok is valószínűsíthetők a kialakulásukban. Más típusánál a mumpsz vírus szerepe is felmerül az okok között. Ezekből is látható, hogy igen sokféle szövettani típusa van: hám eredetűek, csírasejt eredetűek, ivarléc- és stróma tumorok. A petefészekrák tünetei Korai felismerése alig lehetséges. Előfordul a haskörfogat vízfelszaporodás miatti megnövekedése vagy felpuffadása. A betegség felfedezésére az esetek 70%-ban sajnos már előrehaladott állapotban kerül sor. A petefészekrák diagnosztikája A petefészek-daganatok diagnosztikájában és szűrésében a minden nőgyógyászati páciensnél elvégzett ultrahang-vizsgálat bír rendkívül nagy jelentőséggel, amelyet kiegészíthetünk a rendelőben történő vérvétellel, amely tumormarkerek vizsgálatára irányul.
A legtöbb esetben a petefészekrák (petefészekrák) nem okoz tüneteket. Éppen ezért a korai stádiumban a diagnózis gyakran olyan megállapítás, amely észrevehető a rutinszerű vagy megelőző vizsgálatok során. Mivel a daganat korai felismerése nehéz, sok daganat már kialakított másodlagos fekélyeket, úgynevezett metasztázisokat. Ezeket az áttéteket a következő jelek észlelik: Derékméret növekedése Nyomás kellemetlensége a has alsó részén Hányinger, étvágytalanság és puffadás Emésztési zavar A hólyag diszkomfortja nagyon nagy daganatok esetén Folyadék felhalmozódása a hasban (ascites) A petefészekrák diagnózisa A kezelőorvos mindig részletes betegtörténetet kér a betegéről, és további vizsgálatokat rendel el. A diagnózis tisztázása érdekében nőgyógyászati vizsgálatot végeznek, amely magában foglalja a petefészkek és a has ultrahangvizsgálatát (szonográfiáját). A petefészkek vizsgálatával ellenőrizhető, hogy a különböző szerveken látható-e bármilyen megnagyobbodás. A CA-125 tumor marker vérvizsgálata szintén fontos.
A petefészekrák kórlefolyása A betegség lefolyásának nyomon követése, a betegség kiterjedésének megítélése a klinikai stádiumok megállapítása alapján lehetséges, mely az azt követő kezelés megválasztásában is döntő jelentőséggel bír. A petefészekrák stádiumai: A petefészekrák kiterjedése meghatározható TNM-rendszer (tumor - nyirokcsomó - metasztázis= áttét) szerint, és létezik úgynevezett klinikai stádiumbeosztás is. A petefészekrák T kategóriái: Tx: Az orvosnak nem áll rendelkezésére információ az elsődleges daganatról. T1: A rák csak a petefészek vagy petefészkek állományára korlátozódik. T1a: A daganat csak az egyik petefészek állományára korlátozódik, és nem mutatható ki a kismedencei hashártya folyadékból. T1b: A daganat mindkét petefészekben jelen van, azok állományát nem lépi túl, és nem mutatható ki a kismedence hashártya-folyadékából. T1c: A daganat egyoldali vagy mindkét oldali, átlépi a petefészek szöveti határait, vagy kimutatható a kismedence hashártya folyadékból. T2: A rák ráterjed kismedence szöveteire és/vagy a kismedence hashártya felületére.
petefészek petefészekrák A petefészek rákja következtében évente nők ezrei halnak meg a világban. Magát a daganatot nem könnyű diagnosztizálni, mert számosan tünetmentesek maradnak a késői stádiumokig. Sajnos ha már tünetek jelentkeznek, feltételezhető, hogy a rák a petefészek állományán túlterjedt. Éppen ezért fontos, hogy ha az alább felsorolt tünetek bármelyikét észleljük, keressük fel orvosunkat, különösen akkor, ha a kiemelt kockázatú csoportokba tartozunk! Pillanatnyilag még nincsen hatásos szűrőmódszer a petefészekrák felderítésére. Tünetek A betegség korai stádiumaiban többnyire tünetmentes. Ahogy a rák egyre előrehaladottabb, a tünetek a következők lehetnek: Szinte alig érezhető, de állandóan jelen lévő fájdalom vagy nyomásérzet az alhasban; hasfájás, esetleg hát- vagy vállfájás. Különféle hasi vagy emésztőszervi panaszok, mint például a gyakori gyomorrontás, fokozott bélgázképződés, hányinger, hányás, székrekedés, hasmenés, valamint kellemetlen telítettségérzet. Megmagyarázhatatlan étvágycsökkenés, amelyet gyakran kísér a has felpuffadása, hasvízkór (ascites) megjelenése.