A számtani sorozat Itt röviden és szuper-érthetően elmeséljük, hogy mik azok a számtani sorozatok, mire lehet őket használni és megoldunk néhány számtani sorozatos feladatot. Megnézzük a számatani sorozatok összegképletét, a sorozat általános tagját, és tulajdonságait. Egy cég árbevétele az első évben 100 ezer dollár volt és azóta minden évben 20 ezer dollárral nő. Mekkora lesz az árbevétel a hatodik évben? Nézzük meg egyesével az éves árbevételeket: A cég éves árbevételei egy sorozatot alkotnak. Egy olyan sorozatot, ahol minden tag pontosan 20-szal nagyobb az előző tagnál. Azokat a sorozatokat, ahol minden tag pontosan ugyanannyival nagyobb az előző tagnál, számtani sorozatoknak nevezzük. A sorozat differenciája az a szám amennyivel mindegyik tag nagyobb az előzőnél. Ha tudjuk, hogy mennyi a sorozat első tagja és a differencia, akkor bármelyik tagot ki tudjuk számolni. A hatodik évben az árbevétel: Most próbáljuk meg kideríteni, hogy mekkora a cég árbevétele a hat év alatt összesen. Nos, úgy néz ki 900 ezer dollár az árbevétel a hat év alatt összesen.
A számtani sorozat első n darab tagjának összege: A mértani sorozat Lássuk, hogy mik azok a mértani sorozatok, mire lehet őket használni és megoldunk néhány mértani sorozatos feladatot. Megnézzük a mértani sorozatok összegképletét, a sorozat általános tagját, és tulajdonságait. Itt jön egy másik történet. A számtani sorozat: Egy cég árbevétele az első évben 100 ezer dollár volt és azóta minden évben 2%-kal nő. Azokat a sorozatokat, ahol minden tag pontosan q-szor annyi, mint az előző tag, mértani sorozatnak nevezzük. Ha megint kíváncsiak vagyunk rá, hogy mekkora volt az árbevétel a hat év alatt összesen, akkor most a mértani sorozat összegképletére lesz szükség. Íme a mértani sorozat összegképlete: Az első hat év összes árbevétele ez alapján: A mértani sorozat: Egy sorozatról tudjuk, hogy a8 = 2 és a7 = 162. Mennyi a10, ha a) számtani sorozatról van szó. b) mértani sorozatról van szó. FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT FELADAT
A hatéves kis Gauss rövid gondolkodás után megmondta a választ. A hitetlenkedő tanítónak elmagyarázta, hogy egyet vett elölről és egyet hátulról. Az 1 és a 100 összege 101, ugyanannyi, mint a 2 és a 99 összege, illetve a 3 és a 98 összege, és így tovább. Ötven ilyen számpárunk van, ötvenszer százegy az ötezer-ötven. A módszer, amellyel Gauss kiszámolta a számok összegét, minden számtani sorozatnál használható. Ha ismerjük a számtani sorozat első és n-edik tagját, akkor az első n tag összege ezzel a képlettel határozható meg. MTVA Archívuma, "A matematika fejedelme", CARL FRIEDRICH GAUSS német matematikus, csillagász, fizikus, 235 éve, 1777. április 30-án született,... :
Válasz Előzmények Privát üzenet Előző hozzászólás TomX 2011. 12:23 permalink A megoldóképletet én is ismerem, csak nem jöttem rá hogy ott az Sn az x (avagy N) Akkor most már 3 megoldás van ugyanarra de melyik a jó? szbzs. 2: d * n * n + (2 * a1 - d) * n - 2 * N = 0 n > ( - (2 * a1 - d) +- sqrt(2*(2 * a1 - d) - 4*d*2*N)) / 2 n > ( - 2*a1 + d +- sqrt(4*a1 - 2*d) - 4*d*2*N)) / 2 TomX: n > log( d, N - a1) + 1 strasszer zoltánka: n > (2N-2a1)/d+1 Ezek közül melyik jó, vagy melyik nem? Mutasd a teljes hozzászólást! Válasz Előzmények Privát üzenet Előző hozzászólás TomX 2011. 12:43 permalink Vegyünk egy sorozatot: 1 2 3 4 5 6 Össszegek: 1 3 6 10 15 21 Leyen a 10 amit keresünk a1= 1 d = 1 N = 10 (20 - 2) / 1 + 1 = 19 FAIL ( - 2*1 + 1 +- sqrt(4*1 - 2*1 - 4*1*2*10)) / 2 ( - 1 +- sqrt(4 - 2 - 80)) / 2 (-1 + 78) /2 = 77 / 2 FAIL log(1 --- FAIL, na ezt benéztem f(x) = a1 + pow ( 1+d, n) n > log( 1+d, N - a1) + 1 log(2, 10 - 1) + 1 = 4. 16 Na már majdnem jó, de mi a hiba, illetve mi volt a baj a többivel?