Laszlo keresztes Keresztes Shakespeare hamlet tétel Keresztes hadjáratok tête au carré Az igazi, jól felfegyverzett lovagok, bárók serege csak 1097. -ben indult útnak, mert nehezen gyűlt össze a pénz a hadjárat megszervezésére. Még ebben az évben el is értek a megjelölt gyülekezőhelyet: Konstantinápolyt. Az első fontosabb katonai esemény Nikaia visszafoglalása volt Bizánc számára. A várost sikeresen elfoglalták, majd a sereg továbbvonult és döntő vereséget mértek a törökökre Doryleumnál 1097. julius 1. -én. Késöbb a sereg kettévált, és útjuk során Balduin keleten elfoglalta Edessát, majd megalapította saját államát. Így született meg a keresztesek első állama a Szentföldön. A fősereg délnek tartott, útközben elfoglaltak néhány tengerparti várost. A keresztes hadak 1099. június 7. -én értek Jeruzsálem falai alá... Ekkor már 1098. -óta Jeruzsálemet az Egyiptomi Fátimidák uralták. A keresztesek felkészületlenül érkeztek az ostromra, ezért a környező erdő fáiból készítettek ostromtornyokat, ostromlétrákat, így elkészültek egy tartós és erős ostrom indításához.
Ilyen hadjáratnak számítanak: – 1396, Nikápolyi csata – 1456, Nándorfehérvár felszabadítása – 1514, Dózsa-féle parasztháború – 1686, Buda visszafoglalása. Ez volt az utolsó keresztes hadjárat. Keresztes hadjáratok hatása: – Az európai és az arab kultúra keveredik: fejlődik a matematika, orvostudomány és a csillagászat. – A beáramló arany, ezüst miatt fejlődik a pénzgazdálkodás. Észak-Itália kereskedelme fellendül. – Arab hatásra újra felfedezik a görög filozófiát, elsősorban Platón és Arisztotelész munkáit. – Új növények jelennek meg: rizs, görögdinnye, citrom. – Megjelenik a szélmalom, így a vízimalom mellett felbukkan az új alternatíva. – Európa keleti része is benépesül. – Lovagrendek alakultak, amelyek a 3 szerzetesi fogadalom (tisztaság, szegénység, engedelmesség) mellé lovagi fogadalmat (betegápolás és/vagy a zarándokok védelme) is tettek: a, Johannita lovagrend (máltai lovagrend): 1070 körül alakult betegápolással és katonai feladatokkal egészítette ki a szerzetesi fogadalmát. A Szentföldön Krak des Chevaliers, később Ciprus, Rhodosz, végül Málta lesz a székhelyük.
A keresztes háborúk és hatásuk és az eretnekmozgalmak Célpont: A Szentföld. 3 világvallás központja A XI. század végén a bizánci császárság helyzete megrendült. Az iszlámra áttért szeldzsuk-törökök elfoglalták a keresztény vallás szent helyeit. Nem lehetetlen, de nem is biztonságos az út, csökken a zarándoklatok száma. Az első keresztes hadjárat: I. Komnénosz Alexiosz bizánci császár katonai segítséget kért II. Orbán pápától. Orbán a clermont-i zsinaton keresztes háborút hirdetett a Szentföld felszabadítására. II. Orbán a kereszt jelét felvevőknek teljes búcsút (I-n által megbocsátott bűnök után járó ideiglenes büntetés csökkentése vagy eltörlése) hirdetett, otthonmaradt családjuknak pedig az I-nbéke védelmét. A felhívás sikerének okai: korszak társadalmának mély vallásossága, pl. : a lovagok is Krisztus katonáinak hirdették magukat. A keresztes háború az akkori társadalom több rétegét is megmozgatta, az iszlámok (Krisztus ellenségei) elleni harc célja egyesítette a népet. A vallási indítékok mellett azonban a résztvevőknek hatalmi, anyagi, és személyes érdekeik fűződtek a háborúhoz.
Próbálta már? Hirdetés feladása Meghirdetheti eladó műtárgyait. Aukciós értesítés Valamennyi új aukciós katalógusról email értesítést kap. Műtárgyfigyelés A keresésének megfelelő műtárgyakról értesítést kap. Értékbecslés Értékbecslést kérhet műtárgyáról. Kedvencek Elmentheti kedvenc műtárgyait, hogy később a Kedvencek menüpontban könnyen megtalálhatók legyenek.
Szeldzsuk támadás, keresztes segélykérés A Szentföld már fél évszázada (ismét) keresztény uralom alatt állott, amikor az 1140-es években viharfelhők kezdtek gyülekezni az európai hódítók államai fölött. 1144-ben Imád ad-Dín, Szíria szeldzsuk helytartója betört az elsőként megalakult keresztes államba, az Edesszai Grófságba. Félő volt, hogy az újra erőre kapó muszlimok nem állnak meg a ma Törökországban fekvő város elfoglalása után, így a keresztesek Európához fordultak segítéségért. A püspöki küldöttség a pápánál nem talált süket fülekre, így a szentatya, III. Jenő (1145-1153) Franciaországba indult, miután kiadta VII. Lajosnak (1137-1180) címzett bulláját, amelyben a keleti keresztények megmentésére indítandó hadjáratra hívta fel. Az eszme hirdetésében segítségére volt egy később szentté avatott ciszterci apát is. Clairvaux-i Szent Bernát nevéhez fűződik ugyanis a második keresztes hadjárat megvalósításának oroszlánrésze, mivel a burgundi szerzetes kiváló szónoki képességei megannyi francia és német nemest győztek meg, hogy felvegyék a keresztet és útra keljenek.