(Fotó: Hulton Archive / Europress / Getty) 1916, hírvivő galambok és gondozójuk Franciaországban. Galambokat már a középkor óta használnak üzenetküldésre, az első- és második világháborúban is ez volt a fő feladatuk. A francia hadseregben 600 galamb szolgált az első világháborúban, a leghíresebb francia hírvivő galamb "Cher Ami" a legrangosabb francia katonai érdemrendet, a Croix de Guerre háborús keresztet is kiérdemelte, miután 12 fontos üzenetet kézbesített a verduni csatában. Utolsó útjával kétszáz katona életét mentette meg: egy németek által körbevett alakulat küldte haza a 40 kilométerre lévő támaszpontra, a felmentősereg a galamb által szállított koordináták alapján indított támadást. Cher Ami annak ellenére is teljesítette a feladatát, hogy találatot kapott repülés közben. (Fotó: Mansell. Az I. Világháború lexikonja. / Europress / Getty) Két amerikai katona indul a harcba, egyikük ölében egy tacskó, a másik vállán kedvenc mosómedvéje pihen. Harci feladatok mellett az állatok jó hatással voltak a csapatok moráljára, sok katona vitte magával házi kedvencét a frontra.
A mai napig sok helyen használnak kutyákat aknák, csapdák, rejtekhelyek és rejtőzködő ellenséges egységek felderítésére. Az első világháborúban lövészárkokban is tartottak kutyákat, akiknek fontos szerepük volt a hangulat javításában. (Fotó: Henry Guttmann / Europress / Getty) 1919, fogságba ejtett német galambok egy amerikai kocsi platóján. Az első világháborúban az angolok, a franciák és a németek is rengeteg galambot használtak, nagyjából százezer teljesített szolgálatot a harcokban. (Fotó: Time Life Pictures / Europress / Getty) 1916, brit hadifelszereléseket szállító lovas konvoj. Index - Nagykép - Állatok az I. világháborúban. Miután a vasúti vonalak kiemelt célpontként hamar megsemmisültek a háború elején, a lovas szállítás maradt az egyetlen lehetőség a felszerelések és az utánpótlás mozgatására. Bár a fronton alig használták őket, becslések szerint nyolcmillió ló halt meg a háborúban, és kétmillió sebesült lovat ápoltak kórházban a harcok lezárulta után. (Fotó: 1916, sebesült katonát talált egy bokor alatt a mentőkutya Ausztriában.
A civil szerveződés az első világháború idején jött létre, hogy a háború idején ne akadjanak meg a mezőgazdasági munkák. 1917-re már hatmillió férfi hiányzott a brit munkaerőpiacról a háború miatt, de a farmerek még így is csak vonakodva alkalmaztak nőket a munkák elvégzésére. (Fotó: 1914, angol vérebek a brit vöröskereszt szolgálatában. Rendkívüli szaglásuk miatt a fajtát sebesült katonák keresésére használták a háborúban, napjainkban pedig rendőrkutyaként alkalmazzák őket. (Fotó: 1914, Winston Churchill és John French tábornok lovaikkal. Ötezer éve is használtak lovakat a hadviselésben, a hagyomány miatt katonai és civil vezetők is előszeretettel parádéztak lóháton, mely erőt és tekintélyt jelképezett. (Fotó: Central Press / Europress / Getty) 1915, zebramintásra festett póniló a kelet-afrikai fronton. Fontos volt az álcázás, a lovak ugyanis rosszabbul bírták a sivatagi terepet, mint a tevék, a nehezebben mozgó állat pedig könnyebb célpontot jelentett az ellenségnek. Popperfoto / Europress / Getty) 1916, halott patkányok egy német táborban.
A modern haditechnika már a század elején kiszorította a csatamezőről a harci állatokat, addig azonban a katonák milliói mellett állatok serege is harcolt a frontvonalon. Az október elején tartott az állatok világnapja alkalmából az állati hadviselés letűnt korának képeiből válogattunk. Zebrának álcázott pónilovak, hírviviő galambok és a moráljavító mosómedve az I. világháborúban. "Doreen", az ír farkaskutya egy katonai temetésen Írországban. Az ír farkaskutya 1961-óta az ír gárda hivatalos kabalaállata. A gazdák annak reményében ajánlották kabalának a fajtát, hogy a népszerűség majd növeli a fajállományt. Az ír gárda az egyetlen egység a brit hadseregben, melyet kutyájuk vezethet fel a katonai parádékon. (Fotó: Topical Press Agency / Europress / Getty) 1914, igáslovat emelnek egy brit katonai hadihajóra. Súlycsoportok szerint eltérő feladatokra használták a lovakat a harcokban: a nehézsúlyú (700-900 kg) állatok lassú mozgásuk miatt teherhordásra és szekerek húzására voltak alkalmasak, csatába a könnyű (300-400 kg) lovakból válogatott a lovasság.