A magyar turisták számára tehát Norvégia, Svédország és Finnország lehetnek a fő célpontok. Állandó éjszakák és nappalok A megfigyelési hely adottságai szűkítik tovább az ideális periódust. Hőmérsékleti szempontból a téli hónapok nem kedvezőek az észak-európai országokba tervezett utazásokra. Bár ekkor hosszú, sőt a tél közepén akár folyamatos is az éjszaka, a nappalok hiánya és a hideg kedvét szegheti a turistának. Az utazás tervezésénél emellett érdemes a teliholdas időszakokat is kerülni, kísérőnk, mint egy nagy égi lámpás, elnyomhatja a halvány sarki fényt. A napjárás szempontjából a tavasz és az ősz biztosít kedvezőbb körülményeket, ekkor nappalok és éjszakák váltakoznak. A túlságosan rövid és világos éjszakák miatt a nyár közepe szintén nem ideális. A legjobb hónapok tehát a tavaszi és őszi napéjegyenlőség környékén, a március, április, valamint szeptember és október lehetnek. A hosszú időtávon rögzített statisztikai adatok arra is utalnak, hogy tavasszal és ősszel valamivel nagyobb a sarki fények gyakorisága, mint az év egyéb időszakaiban.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. ápr 10. 9:09 Látványos fényjelenséget idézett elő a Norvégia feletti felső atmoszférában a NASA két rakétája / Illusztráció: Northfoto Mesterségesen hoztak létre látványos fényjelenséget Norvégia felett két rakétával. Az Andøya Űrközpontról felbocsátott NASA űreszközök az atmoszférában látványos fényjelenséget idéztek elő, amelyek az AZURE (Auroral Zone Upwelling Rocket Experiment) misszióban vettek részt, amelynek célja a sarki fény vizsgálata volt. A sarki fényre emlékeztető jelenség jól kivehető az április 5-én és 6-án készített fotókon. Magyar idő szerint az első rakéta nem sokkal éjfél után indult útjára, amelyet néhány perccel később egy másik rakéta követett. Az első 322 km magasra, a második 325 km magasra emelkedett fel, ahol műszereikkel felmérték, hogy az űrből érkező energia miként lép interakcióba a légkörrel. A Norvég-tenger felett 114-240 kilométer magasban alakította ki a jelenséget – amely trimetil-alumínium és bárium/stroncium keverékből tevődött össze –, mivel gáz a napfény hatására ionizálódott.
A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű. A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya tartományban is erős. A jelenség 801000 km magasságban fordul elő, de leggyakrabban 100 km magasságban figyelhető meg. A sarki fény formái változatosak, állandóan változnak, gyakran függönyre, ívelt szalagokra emlékeztetnek vagy sugaras szerkezetűek. Műholdról készült felvételek tanúsága szerint a jelenség fénygyűrűként, glóriaként veszi körül a mágneses pólust. Összefüggést találtak a déli és az északi pólusnál fellépő fényjelenségek között. Erős naptevékenységet követően, mágneses viharok idején megváltozik a magnetoszféra szerkezete, ilyenkor a sarki fény alacsonyabb szélességi körökön, így nagyon ritkán Magyarországon is megfigyelhető. Sarki fényt a Naprendszermás mágneses bolygóinál (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) és azok egyes holdjainál (Io, Ganymedes) is megfigyeltek.
Norvégia az egy főre jutó GDP tekintetében a nyolcadik legjobb helyezést éri el az egész világon, de ha nem számolunk a mikroállamokkal, akkor már dobogós is, közvetlenül Svájc és Írország mögött. Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái