Én és Én meg az Irén Me Myself and Irene 2000 Jim Carrey és a Farelli fivérek bemutatják, mi a pálya, legalább is szerintük. Természetesen imádjuk mindhármukat, csak az van, hogy azért bírjuk őket, mert jó filmeket szoktak csinálni, és nem fordítva, hogy azért nézzük meg a filmjeiket, mert kedveljük őket. És itt, ezen a ponton részünkről el is dől ennek a filmnek a sorsa. Nosztalgiával gondolunk vissza azokra a percekre, amikor hetekkel ezelőtt a film trailerét bámultuk a mozikban, szinte minden kockáján nevettünk, és mindig azt mondtuk, "alig várjuk". Ehhez képest a film kicsit csalódás, és azért csak kicsit, mert végül is nem bántuk meg, hogy láttuk, de ez leginkább az emberi kíváncsiság leküzdhetetlen erejének köszönhető, mint a film remek minőségének. Másrészt olyan ez a film, hogy bármikor képes meglepetést okozni, tegyük fel, már éppen kezdesz elszenderedni, vagy legalább is visszakapcsolni egy kicsit, és akkor jön egy hullámban vagy 3-4 egész jó poén, és akkor felélénkülsz. Ugyanakkor teljesen egyenetlen a film, és még a film fő vicces jelenete után is, amikor egy úton fekvő szarvasmarhát Jim Carrey többször fejen lő, képes úgy visszavenni, hogy csak néz az ember.
Értékelés: 350 szavazatból Charlie (Jim Carrey) szelíd, mint a bárány, vetélytársa, Hank (Jim Carrey) viszont bosszúálló, perverz disznó. Valójában a két fickó egy és ugyanaz. A Rhodes Island-i rendőrség skizofrén járőrének kettéhasadt két fele ugyanazt akarja. Irénre (Renée Zellweger) más is vágyik: a maffia. Csak nem megkérni akarja, hanem levágni a kezét. A lány menekül, egyetlen segítsége a két barátja, akik, miközben szerelmüket óvnák, megpróbálják kiütni egymást a nyeregből. Bemutató dátuma: 2000. október 5. Forgalmazó: InterCom Stáblista: Linkek: