Nekünk Mohács kell Ebben a versében annak ad hangot, hogy "nekünk Mohács kell", mert csak a fenyegetettség emeli ki tunya mozdulatlanságából és vezeti a haladás útjára Magyarországot. A magyar jakobinusok dala Ebben a versben az önismeretre nevelõ hazafiság szólal meg. A címben máris jelzi, hogy a költõ számára a haza szeretete nem választható el a haladás képviseletétõl. Adynak azt a meggyõzõdését sugallja, hogy a megoldatlan társadalmi kérdések elõbb-utóbb nemzeti katasztrófához vezetnek. A változás igénye üvölt a versbõl, s ennek a változtatásnak a feltételét a duna-menti népek egymásra találásában jelöli meg a költõ. Az elnyomott népek erõinek összefogására hívja fel a figyelmet. Érettségi tételek. A reménykedést érzékeltetik a nyelvi eszközök is. Hazaszeretete és társadalombírálata a háborúellenes verseiben is megtalálható.
A 20. század első évtizedeinek magyar irodalma; a Nyugat jelentősége A hivatalos, konzervatív folyóiratok egyeduralmát Kis József (1843-1921) lapja, A Hét (1890-től) törte meg. 1900-ban alakult meg a Társadalomtudományi Társaság, s megindította a Huszadik Század című orgánumát (1900-1919). Ez maga köré gyűjtötte a független, radikális értelmiség tagjait. Rövidebb életű, kisebb szépirodalmi folyóiratok jelezték a "modern" fiatal írók jelentkezését. Ilyen volt a Magyar Géniusz (1892-1903), melynek felelős szerkesztője Osvát Ernő lett. Ady érettségi tête au carré. Ugyancsak Osvát szerkesztette az 1905-ben alapított Figyelőt is. A Nyugat című folyóirat első száma 1908. január 1-jén látott napvilágot, és 34 éven át –Babits Mihály haláláig (1941)- a magyar irodalom legmeghatározóbb központja volt. Főszerkesztőként Ignotus (Veigelsberg Hugó; 1869-1949), a jelentős kritikus, hírlapíró jegyezte, szerkesztői Fenyő Miksa (1877-1972) és Osvát Ernő (1876-1929) lettek. Osvát kritikus volt, így ítéleteiben nem volt részrehajlás vagy féltékenység.
Diósy Ödönné 1903 júliusában már azzal a tervvel jött haza Nagyváradra, hogy kiemelje a fiatal költőt a vidéki város szűk lehetőségei közül, s magával vigye Párizsba. Ady otthagyta az újságot, hazament Mindszentre franciát tanulni. Összegyűjtögette az utazás költségét, kapcsolatokat teremtett pesti lapokkal a majdani párizsi tárcák, cikkek, tudósítások számára. 1904 február elején érkezett meg Párizsba. A nyüzsgő nagyvárosban idegenül mozgott, franciául sem igen tudott még, de mellette volt egy izgatóan szép, szabadon gondolkodó, érzékeny és okos asszony, aki mindenben segítségére volt, betegségében is odaadóan ápolta. Érettségi-felvételi: Ady Endre - irodalom érettségi tétel - EDULINE.hu. Párizs, mely a szépség, a fényűző gazdagság, a modern kultúra szimbólumává lett a szemében, felszabadította költői tehetségét. Amit az új francia irodalomból megismert ekkor, az csupán néhány Verlaine- és Baudelaire-vers lehetett. Ezeket is Léda fordítgatta le neki, a nyelvi nehézségek szakadékain az ő gyengéd tapintata segítette át. Egy évig élt Párizsban, 1905 januárjában jött haza.
Szabó László. Harmadik n emzedék: Jékely Zoltán, Kálnoky László, Képes Géza, Vas István, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Bálint György, Halász Gábor, Szentkuthy Miklós, Szerb Antal. A Nyugatot később már a szimbolizmus, impresszionizmus és a naturalizmus jellemezte. Kassák Lajos (1887-1967) két folyóirata, A Tett (1915-1916) és a Ma (1916-1925). A körülötte felsorakozó írók szembefordultak a művészeti, irodalmi hagyományokkal és a kortárs irodalommal, támadták a Nyugat szimbolizmusát. Érettségi 2017 - Magyar 7.rész - Ady Endre I. - YouTube. Ady Endre Költészete egy új korszakot jelent irodalmunkban. 1877-ben született Érmindszenten, anyja Pásztor Mária (polgár), apja Ady Lőrinc (nemes). A család egészen a bocskoros nemesi rangig süllyedt. Iskolái: Érmindszent, nagykárolyi piarista gimnázium, Zilah (1892): Wesselényi Miklós Református Kollégium. Itt írta a Vén diák üdvözlete című versét. Első költeményét Kossuth emlékére írta; a Szilágy című lapban jelent meg. Zilahon kevés tanulással jó eredményeket ért el, mivel sokat olvasott. Megismerte Jókait, Jósikát, Eötvöst, és Kemény Jánost is.