Ez természetesen folyamatos érdekütközésekhez vezet, mert az egyes fogalmakat minden csoport a saját érdekei szerint magyarázza. A jövedelemelosztás kérdésének vizsgálatakor például a vállalkozói nyereséget a szocialisták a munkások kizsákmányolásának titulálták, míg a polgári irányzat arra kereste a megfelelő magyarázatot, miért jogos a tőkekamat szedése és a vállalkozói nyereség. Ha azonban minden fél tisztán bevallaná az érdekszempontjait, lehetséges volna a különbségtétel a jogosult és a jogosulatlan követelések között – vélte Heller Farkas. A Dualista Állam Tétel. Szerinte két feltétel kell a gazdasági élet helyes irányba tereléséhez: a gazdasági alapösszefüggések mélyebb megismerése, és ezek kontextusba helyezése. Az első az elméleti közgazdaságtan, a másodikat a gazdaságpolitika adja – utóbbinak történeti, etikai távlatba kell helyeznie az először maguk elvontságában vizsgált jelenségeket. "A közgazdaságtant etikai tartalom nélkül csak az képzelheti el, aki vagy a közgazdaság vagy az erkölcs fogalmával nincs tisztában" – foglalt egyértelmű állást a kérdésben.
A magyar nyelvet nem kellett elemi iskolákban tantárgyként sem oktatni. A törvény azonban nem tért el az egy politikai nemzet elvétől, azaz – az autonómiával felruházott horvátokat kivéve – tagadta a nem magyar nyelvi-kulturális közösségek nemzet jellegét. A nemzetiségi iskolahálózat az 1880-as évektől nem fejlődött, ennek következtében a feszültség egyre nőtt. Dualizmus gazdasága tête à modeler. A törvényhatóságok és a községek önkormányzatának szűkítése, a központi hatalom erősítése, valamint a választójog szűk korlátok között tartása és a választások nyílt jellege ugyancsak összefüggött a magyar állam magyar jellegének erősítésére való törekvéssel. A nemzetiségek a nemzetiségi törvénynél többet akartak, ezért tiltakozásuk jeléül jó ideig passzív ellenállást folytattak, azaz gyakran nem vettek részt a magyar országgyűlés munkájában. Társadalmi szerkezetüknél fogva és a magyar választási rendszer szabályaiból fakadóan egyébként is kevesebb képviselőjük jutott mandátumhoz, ezért a magyar vezetőréteg nem vette komolyan a feszültség nagyságát.
De a járási és megyei törvényszéki bíróságokat a kormány nevezte ki. Megyerendszer: A régi nemesi vármegye a nemesi kiváltságok eltörlésével és a jobbágyság felszabadításával funkcióját vesztette. Az állam és a megye kiegyezése szerint a törvényhatóságok kötelesek voltak a törvényeket és a kormány rendeleteit végrehajtani, de megmaradt a felirati joguk. Élükön a főispán állt, akit a kormány nevezett ki. Torlódó társadalom: Dualizmus korabeli kettős szerkezetű vagy torlódott társadalom: Egymás mellett élt az új, polgárosodó társadalom és a régi feudális társadalom. Az egykori nemesség polgárosult: vállalkozók, értelmiségiek lettek. A polgárság számára viszont életmódbeli, mintát az arisztokrácia és az "úri világ" szolgáltatott. Gazdasági élet: Lehetővé vált a tőkés termelési viszonyok kialakulása, de ennek alapvető feltételei nem voltak meg. Dualizmus gazdasága tête dans les. Az 1867-es kiegyezési törvény ezt a bizonytalanságot szüntette meg. Magyarország is részesedett a világ elmaradottabb területeire irányuló tőkekivitelből.
A várost tervszerűen fejlesztették, hatalmas építkezések folytak. Ekkor épültek azok az épületek, amelyek ma is Budapest legszebb, leglátogatottabb látványosságai. Különösen felgyorsult a fejlesztés 1896-ban, a millenniumi ünnepségek hatására. Soha nem volt olyan ütemű a gazdasági fejlődés Magyarországon, mint a dualizmus időszakában. : o A magyar nemzetiségűek aránya 41-ről 55%-ra nőtt o A német, szlovák, román, ruszin, szerb nemzetiségűek aránya nem nagyon változott. o A horvát nemzetiségűek aránya 5-ről 1%-ra csökkent. A 19. század második felében jelentős arányeltolódások mutatkoztak a nemzetiségi összetételben. Ennek fő jellemzője a magyarság arányának növekedése (41%-ról 54, 4%-ra). A változásnak három, egy mással alapvetően összefüggő eleme volt. 1. Az első a természetes szaporulat. A demográfiai robbanás nem egyszerre jelentkezett az országban a magyarság a németetekkel, szlovákokkal, ruszinokkal együtt előbb vált a folyamat részesévé. Dualizmus gazdasága tête sur tf1. 2. A kivándorlás és a bevándorlás a magyarság arányát növelte, hiszem miden száz kivándorlóból csak 33 volt magyar, ami alatta maradt a magyarság számarányának.
Ami ésszerű, az természetes és szükségszerűen erkölcsös is, mert a természetben az isteni gondviselés törvényei nyilvánulnak meg – írta Heller Farkas magyar közgazdász ( alábbi képünkön, forrás: Otpédia) csaknem száz éve, 1926-ban az Etikai tudomány-e a közgazdaságtan? című munkájában. A közgazdaságtan innentől erkölcsileg közömbös tudománnyá fejlődik, folytatja Heller, és a gazdasági élet belső törvényszerűségeit kezdik kutatni. A természettudományos, azon belül a matematikai, a kereslet-kínálat egyensúlyát kereső irány erősödött. Magyarország Gazdasága A 14 15 Században — A Múlt-Kor Emelt Szintű Érettségi Segédlete Történelem Tantárgyból » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Dosszié. Heller Farkas ezt úgy fogalmazta meg, hogy a közgazdasági kutatások nagy része azért mellőzi teljesen az etikai szempontot, mert a tudomány különvált a "gazdasági politikától". A gazdasági élet irányítása, azaz a gazdaságpolitika mellett megjelent a gazdasági jelenségek belső természetének vizsgálata, a gazdasági kutatás, az elméleti irány. Az elmélet pedig – a gyakorlattól eltérően – nem tűz ki konkrét célt maga elé, csak a jelenségek vizsgálatát. A gazdaságpolitika feladata ezeknek az elméletben feltárt folyamatoknak a helyes irányba terelése – vázolta fel a közgazdaságtan tudományos és a gyakorlati vonalának ideális munkamegosztását.