Költségvetési szervek fajtái [ szerkesztés] A költségvetési szerveket megkülönböztethetjük alapítójuk, tevékenységük jellege és feladatellátásukhoz gyakorolt funkciói szerint. Alapítójuk szerint: központi költségvetési szerv helyi önkormányzati költségvetési szerv helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv köztestületi költségvetési szerv. Tevékenységének jellege alapján beszélhetünk közhatalmi, illetve közszolgáltató költségvetési szervről. A feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint beszélhetünk önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő költségvetési szervről. Alapítása [ szerkesztés] Költségvetési szervet az Országgyűlés, a kormány, a helyi önkormányzat, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat illetve köztestület alapíthat. A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, alapító szerv nevét, vezetőjének kinevezési rendjét, ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét.
Keresett kifejezés Tartalomjegyzék-elemek Kiadványok Költségvetési szervek gazdálkodása és pénzügyei Impresszum Mottó 1. Bevezető chevron_right 2. Az állam és az államháztartás 2. 1. Az állam 2. 2. Az államháztartás fogalma chevron_right 2. 3. Az államháztartás felépítése 2. A központi alrendszer jellemzői 2. Az önkormányzati alrendszer chevron_right 3. A költségvetési szervek 3. A költségvetési szerv fogalma chevron_right 3. A költségvetési szervek besorolása, csoportosítása 3. Csoportosítás az államháztartás alrendszerébe tartozás szerint 3. Csoportosítás gazdálkodási jogkör szerint 3. Szervezeti formák szerinti csoportosítás 3. 4. A közigazgatásba tartozó szervezetek főbb jellemzői chevron_right 3. A költségvetési szervek alapítása 3. A költségvetési szervek alapítására jogosultak köre 3. Az alapító okirat chevron_right 3. A költségvetési szervek tevékenysége 3. Alaptevékenység 3. Vállalkozási tevékenység 3. Időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenység chevron_right 3.
Gazdálkodási feladatait 2018. végéig a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, 2019. január 1-től a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok látta el. A szervezet 2019-es beszámolója szerint a teljesített kiadások éves összege 831, 6 millió Ft volt, és összesen 647, 7 millió Ft központi költségvetési, illetve irányítószervi támogatásban részesült. Saját vagyona 2019. végén 7 milliárd 69, 5 millió Ft-ot tett ki. Az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad vezetője az igazgató, személyében az ellenőrzött időszakban két alkalommal, 2019. elején, majd 2019 júniusában történt változás. Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad a vagyongazdálkodás szempontjából meghatározó legfontosabb belső szabályozások közül 2017-2019. években nem rendelkezett számlarenddel, így hiányzott a vagyon nyilvántartásának, számbavételének számviteli szabályozási háttere. A valós helyzetet tükröző beszámolás szabályszerű, a mérleg adatait teljes körűen alátámasztó leltárak hiányában, ezen túlmenően 2019-ben a beszámoló adatainak részletező nyilvántartással való alátámasztottsága hiányában nem valósult meg.
§-ának (3) bekezdése szerint abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés […]