Aki fél, az nem gondolkodik, hanem elfogadja a szabályokat. Akkor is, ha azokat nehéz megmagyarázni. Nehéz ezt demagógia nélkül megfogalmazni, de aki fél, annak nem furcsa, hogy lehet focimeccset tartani, de nem lehet szóbeli érettségit. Ő az, aki elhiszi, hogy a világon nincs még egy ország, ahol annyi pénzt hagytak a vállalkozóknál, mint nálunk. Ez valószínű, hogy igaz, mert ahogy a közösségi oldalakon terjedő mém kiegészíti, Magyarország az egyetlen, ahol ezeket a vállalkozókat bárki fel tudja sorolni. Régen ilyen nem volt. Régen minden más volt. Itt van május elseje dal. Május elseje is más volt. Az első zalai május elseje Rédicsen ért. Határőrként egy magasfigyelőből figyelhettem a tájat. Arra emlékszem, hogy nagyon szép idő volt. Nem egészen szabályosan a "mafi" erkélyén napoztam és közben nézelődtem. Akkor még Jugoszláviát kellett figyelni, meg azt, hogy az endékások ne tudjanak elmenekülni a szocializmusból. 1984-et írtunk akkor. Azóta már sok víz lefolyt a Murán, de még a Princin is. Az egész világ megfordult.
Egyebek mellett a munka becsülete is más lett. Annak idején május elseje a munka ünnepe volt. A naptárakban még ma is az, de már csak ott. A fejekben a munka megbecsülése megváltozott. Egy szűk réteg kivételével a munka a megélhetésnek oly' mértékben lett feltétele, hogy a többség retteg attól, hogy elveszíti. A rettegéssel pedig ismét ott vagyunk, ahol már voltunk. Ha a félelem igazgatja egy ember cselekedeteit, akkor az az ember könnyen befolyásolható, és úgy manipulálható, hogy nagyon nem is veszi észre, miként veszik rá olyanra, amiből nem jön ki jól. A munkavállalók jó része egyik hónapról a másikra él. Ha valamiért a fix jövedelmének egy kis része is kiesik, az komoly anyagi problémát okoz. Az is baj, ha egy hűtőszekrény, mosógép elromlik. Ezek cseréje ezekben a családokban csak komoly erőfeszítés árán érhető el. "Itt van május elseje..." | Vmeteo - Veszprémi időjárás. Eközben sokan hiszik el, hogy a hatalom velük van, és olyan nehéz a helyzet, hogy egyszerre kell mindenkinek kivenni a részét a nélkülözésből, mert majd ezzel lehet előre jutni.
Az ipari forradalom két dolgot eredményezett a munkásosztály számára: egyszerre tette nehezebbé az életüket, miközben hangzatos szavakkal létrehozta az eleinte még valóban érdekvédő szervezeteiket, amelyek később baloldali mozgalmakká alakultak. És mint minden ideológiának, nekik is szükségük volt egy ünnepnapra, így született meg május elseje, a munka ünnepe, amit a duplagondol jegyében kötelező jelleggel meg kellett tartani a kommunista diktatúrák alatt. Ha igazán őszinték akarunk lenni, be kell ismerni, a majális, május elejének megünneplése nem egy kommunista hagyomány, csupán jó szokásuk szerint ezt is ellopták. Eredetileg az első vetéseket ünnepelték, és a szeszélyes április után az igazi meleg hónapok beköszöntését. Különösen kiemelt nap azért nem volt, mert a paraszti kultúrában minden hónapra jutott egy hosszúhétvége, egy-egy egyházi szünnap (a szocialista hazugságokkal ellentétben akkoriban sokkal több szabadság jutott a munkanapokra, mint a felvilágosodás után). Itt Van Május Elseje. A munkásmozgalmak a XIX.
De van itt más is. Az elmúlt években a Fidesz-kormány korlátozta a nagytőkét, elvett valamennyit az extraprofitjukból. A Fidesz-kormány ebből a pénzből adott az embereknek. Adott sok mindent a rezsicsökkentéstől a családtámogatáson át a minimálbérek és a nyugdíjak emeléséig. De a tőke szeretné visszakapni ezt a pénzt. Amit kaptunk az elmúlt években, velünk fogják visszafizettetni. A nagytőke most magabiztos. A kormánypártok győztek, kétharmaduk van, szabad az út! A nagytőke már üzenget is nekünk. Csányi Sándor, az OTP vezére, a leggazdagabb magyar, a milliárdosok székéből üzeni nekünk, hogy majd elviseljük azokat a terheket, amit a háború jelent. Hernádi Zsolt, a MOL vezére is arra szólította fel a kormányt, hogy hagyjon fel a hatósági árszabályozással, térjen vissza a piaci normákhoz. "Vissza kell térnünk a normalitáshoz" – mondta. Nem is titkolta, hogy lesznek vesztesek. Lesznek, akik nem tudják elviselni a tőkés normalitást. Mi nem akarunk vesztesek lenne, nem akarjuk, hogy csak mi viseljük a terheket.