nemzeti konzultáció;Brüsszel;Soros;ellenzék;"migránsok";járvány; 2021-07-01 16:36:33 A tizennégy pontból nyolc riogat Brüsszellel, Sorossal, az ellenzékkel, a migránsokkal, három-három pedig Orbán választási ígéreteiről és a járványról értekezik. Tizennégy kérdést tartalmaz a kormány következő nemzeti konzultációja, amelynek válaszait augusztus 25-ig küldhetik vissza az emberek. A kérdések érintik a minimálbér szintjét, a családtámogatásokat, a migrációt, a hitelmoratóriumot és az adókat is – ekképpen foglalta össze a kormányzati tájékoztatóoldal a legújabb nemzeti konzultációs kérdéseket. A kérdőíveket, amelynek mintapéldányát a kormány a Facebook-oldalán tette közzé, csütörtökön kezdték el postázni. A Hallgassuk meg egymást! címmel és a Konzultáció a járvány utáni életről alcímmel megjelentetett dokumentum szerkezete, hogy a felsorolt kérdések mellé két-két választási lehetőséget ad olyan formában, hogy az első bepipálandó négyzet mellett mindig a kormány által sugallt állítás szerepel, a másodikban pedig mindig az azzal szemben álló, tehát vagy a magyar ellenzéknek, Brüsszelnek, Soros Györgynek, a "bankároknak" tulajdonítottak.
És persze a koronavírusról, valamint a gazdaság ezt követő újraindításáról, erről beszélt Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában. A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől "berzenkedik", a pénzek elosztását pedig "abszurdnak és perverznek" nevezte. Jövünk a részletekkel! Ismét beveti a kormány a nemzeti konzultáció eszközét, a kérdések a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról fognak szólni, de megkérdezik azt is, hogy a "Soros-féle adósrabszolgaságot eredményező örök kötvényeket bocsássunk ki, bevezessük-e" – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban pénteken reggel, aki szerint "izgalmas kérdések vannak előttünk". Azt is elmondta, a kérdőív nagy része elkészült, ő még foglalkozik ezzel péntek délelőtt, de ha sikerül azt lezárni, akkor délutántól megindíthatják a konzultációt. Mint elmondta, az Európai Bizottság közétette a hétéves költségvetésre vonatkozó tervét szerdán, most "hozzábiggyesztettek" mintegy 750 milliárd eurós csomagot, ami részben hitel, részben támogatás, és ami a vírus okozta károk enyhítését szolgálna, "ez most egy nagy ügy".
English | Deutsche | Español | Français 2017. október 9-én a magyar kormány nemzeti konzultációs kérdőívet küldött mind a nyolcmillió választásra jogosult magyar szavazónak, arra kérve őket, hogy mondjanak véleményt az úgynevezett "Soros tervről". A nemzeti konzultációs kérdőív állításai csúsztatásokat és nyilvánvaló hazugságokat tartalmaznak, amelyek célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra és menekültekre vonatkozó álláspontjáról. A magyar kormány képviselői szintén tévesen állítják, hogy Soros György irányítja az Európai Unió döntéshozatali folyamatát. Valójában a migrációs válság kezelésére vonatkozó döntéseket az EU tagállamai, intézményei hozzák, ezeknek részese a magyar kormány is. Miközben Magyarország egészségügyi és oktatási rendszere aggasztó állapotban van és a korrupció mindent áthat, a jelenlegi kormány külső ellenséget kreál, hogy ezekről a problémákról elvonja állampolgárai figyelmét. A kormány Soros Györgyöt választotta ki erre a célra, és nagyszabású Soros-ellenes médiaháborút indított, amelynek költsége több tízmillió euróra rúg az adófizetők pénzéből, felszítja az iszlámellenes hangulatot és olyan antiszemita szófordulatokat használ, amelyek az 1930-as éveket idézik.
A nemzeti konzultáció részleges feldolgozási adatai alapján a résztvevők elsöprő többsége nemet mondott a Soros-tervre – mondta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vasárnap Budapesten. Tuzson Bence a sajtótájékoztatón emlékeztetett, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció volt a legsikeresebb Magyarország történetében, azon ugyanis több mint 2, 3 millió választó vett részt, december 7-ig pedig másfélmilliót meghaladó ívet dolgoztak fel, amelynek több mint 99 százaléka volt érvényes. Az eredmények ismerete alapján csaknem minden válaszoló nemet mondott arra, hogy a "Soros-terv" részeként évente egymillió bevándorlót telepítsenek Európába, továbbá Magyarországon lebontsák a határvédelmi kerítést, a kontinensre érkezőket, illetve a már itt tartózkodókat pedig valamilyen állandó betelepítési kvóta alapján szétosszák a tagállamok között – fejtette ki a kormány képviselője, aláhúzva: "a magyarok tehát nem akarnak bevándorlást, és nem akarnak bevándorlóországgá válni". Tuzson Bence szólt arról, a válaszadók nagy többsége nemet mondott arra is, hogy "bevándorlónként 9 millió forintot fizessen az állam ezeknek az embereknek támogatásként", valamint arra is, hogy a bevándorlók bizonyos bűncselekmények esetében enyhébb büntetési kategóriákba tartozzanak.
Orbán szerint emögött a 750 milliárd euró mögött nincs munka, hanem ezt hitelből kéne közösen fel venni, "és a magyar ember fejében itt a piros lámpa kigyullad". Azt is mondta, az is szerepel a javaslatban, hogy ne csak közösen vegyük fel a hitelt, de közösen vállaljunk garanciát a visszafizetésre, amit ő úgy fordított le, hogy például egy magyar állampolgár számára ez egyben azt is jelenti, garanciát vállal egy görög állampolgár visszafizetésére. (Orbán nem mondta: de ez azt is jelenti, hogy egy holland, egy lengyel vagy egy német garanciát vállal egy magyar visszafizetésére. ) Így ez szerinte valójában ez az eurókötvények megvalósítása, és miután 30 évre akarják felvenni, még az unokáink felett is ott lebeg a lehetőség, hogy nekik kell visszafizetnie mások helyett. Ugyan Orbán azért ezt nem utasítja el azonnal, bár "berzenkedik ellene", de javasolja, higgadtan tanulmányozzuk, akarunk-e erre az útra lépni. Hozzátette, ennek a javaslatnak van még egy pontja, ami nekünk magyaroknak fontos, itt pénzt is osztanak szét a tagországok között, de a jelenlegi tervek szerint az új szétosztási rendszert, amit bemutattak nekünk, "egy abszurd és perverz megoldás", mert több forrást juttat a gazdagoknak, mint a szegényeknek, ez szerinte nem jó ötlet.