Maga Széchenyi István kereste fel a pannonhalmi főapátot, hogy Czuczor a munkához megkapja elöljárója hozzájárulását. Czuczor ezután költözött Pestre, 1845 -ben. A szerkesztők a magyar irodalmi alkotásokból, a köznyelvből gyűjtöttek, tulajdonneveket és a nyelvújítás során keletkezett szavakat, az elavultnak tekintett, illetve nyelvjárási szavakat is felhasználták. Bár a megbízás értelmező szótárról szólt, munkájuk kiterjedt a szótörténeti elemzésre is. Czuczor az 1848-as forradalom leverését követően börtönbe került, de a munkát ott is folytatta. Hatéves ítéletét nem kellett letöltenie, mert az Akadémia kérelmére 1851 -ben kegyelmet kapott. Szótárak. Ezután 1866 -ban bekövetkezett haláláig már szinte csak a nyelvtudománnyal foglalkozott. 1845 -től Czuczor és Fogarasi együtt dolgozott a szótáron, Czuczor halála után Fogarasi egyedül irányította az anyaggyűjtést. A szótárt az Athenaeum adta ki hat kötetben. Az MTA nyelvtudományi bizottsága 1895. december 12-én határozta el Volf György javaslatára, hogy az addigra már erősen elavult szótár helyett újabb készüljön.
Angol szavak A magyar nyelvet érő hatások: jövevényszavak, nyelvújítás | Mony a lomon (Forrás: iStockphoto) Elkeseredésre azért nincs ok, ha némi munkával is, meg lehet találni azt, amit Áron keres. A magyar szókészlet finnugor elemei (MSzFE) című kiadványban megtaláljuk az összes olyan szót, amelyet a tudomány finnugor eredetűnek tart. (Mivel a kiadvány 1967-es, elképzelhető, hogy néhány azóta azonosított szó hiányzik, néhány etimológiáról pedig kiderült, hogy téves, de az összkép nem változott. ) A három vékony kötetet néhány este alatt végig lehet lapozni, és ki lehet belőle gyűjteni azokat a szavakat, melyeket ma már nem használunk. Természetesen óvatosnak kell lennünk, ellenőriznünk kell a jelentést is: a lom ra bukkanva ugyanis könnyelműen továbblapozhatunk, ha nem vesszük észre, hogy ez egy másik lom! Hasonló játékot játszhatunk az Uralisches Etymologisches Wörterbuch hal (azaz az Uráli etimológiai szótárral) is. Azok az szavak ugyanis, amelyek ebben szerepelnek, minden bizonnyal megvoltak a magyarban is, még akkor is, ha azóta nyomtalanul kihaltak, és sem a nyelvjárásokban, sem a nyelvemlékekben nem bukkannak fel.
A szavak osztályozási lehetőségei természetesen összefüggenek egymással. A szófajok közül nyelvhasználatunkban nyilvánvalóan többször előfordul a főnév és az ige, mint a számnév vagy a határozószó, a mondatrészek közül leggyakoribb az alany és az állítmány, a toldalékolatlan szó a magyarban vis zonylag ritka, a jelentés szempontjából pedig azokat a szavakat alkalmazzuk leginkább, amelyek a hétköznapi életünk jelenségeivel kapcsolatosak. Természetes tehát, hogy ezek a szavak hozzátartoznak az alapszókészlethez, s többnyire tősgyökeresen magyar eredetű szavakról van szó, amelyek még nem avultak el. Kis méretű szótáraink ezeket a gyakori szavakat tartalmazzák, míg a kiegészítő szókészlethez tartozó elavult, idegen, nyelvjárási vagy szakszavak inkább csak a nagy szótárakba kerülnek be. Első "szótáraink" az idegen nyelvek tanulásában segítséget nyújtó glosszák (lapszéli vagy szövegbeli szófordítások) és tematikus (fogalomkörök szerinti) szójegyzékek voltak. A valódi szótár nak tekinthető kiadványok a könnyebb tájékozódás végett betűrendben tartalmazzák a szavakat.