A Hortobágy folyóra először fahíd épült, melynek helyén 1827-1833-ban Povolny Ferenc tervei alapján megépült a mai klasszici... Bővebben Hortobágyi Vadaspark Hortobágy, Petőfi tér A Hortobágyi Nemzeti Park természeti adottságaira alapozott Hortobágyi Vadaspark kiválóan alkalmas az ősi puszta vadvilágának bemu... Bővebben Vágás Alkohol hosszútávú hatásai
Amikor Magyarországra gondolunk, általában két-három helyszín jut eszünkbe, amit érdemes megnézni. A Balaton, Pécs környéke és a Hortobágy. Természetesen ennél sokkal több nemzeti kincsünk létezik: például az Északi-középhegység, az Őrség, Szeged és környéke, Budapest, Sopron és a nyugati határ. Mégis, valamiért ez a három a top három úticél a magyaroknak. Hortobágy és környéke látnivalók pécs. Ebben a cikkben megnézzük, mileny látnivalók léteznek a Hortobágyon. Hortobágyi látnivalók: lovasnapok és Hídi vásár Ez a kettő inkább a programok közé sorolható, mégis, érdemes tudni róluk, ugyanis ilyenkor a legjobb a Hortobágy környékére utazni. Mindkét időtöltés a határokon túl is népszerű, ezért ilyenkor renegetg turista is a Tisza környékére látogat. A Hídi Vásár augusztus 20-val egyidőben tartandó: ilyenkor az ország kézműves mesterei, hagyományőrzői mutatják be, hogy mi mindent készítenek hivatásuk során. A lovasnapokon pedig a híres nevezetes Mátai ménes lovasbemutatóit, díjugrató és díjlovagló előadásait élvezhetik a kicsik és nagyok egyaránt.
A nyugdíjbiztosítási járulék a társadalombiztosítási fedezeti rendszerben a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételét képező járulék. A fizetési kötelezettség a foglalkoztatót, magánszemélyként az egyéni vállalkozót terheli, mértéke 18 százalék. Változott az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége. A 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék és a 18 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összefoglaló elnevezése. A nyugdíjjárulék a biztosítottat (ide nem értve a saját jogú nyugdíjban részesülő személyt) terheli, mértéke 8, 5 százalék, ha a biztosított a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozik, 1, 5 százalék, ha a biztosított magán-nyugdíjpénztárnak a tagja. Tagdíj fizetésére az a biztosított kötelezett, aki magán-nyugdíjpénztárnak a tagja, mértéke 7 százalék. A tagdíj a választott (kijelölt) magánnyugdíjpénztár olyan bevétele, amelyet a tag név szerinti számláján tart nyilván a felhalmozási időszakban, a tagsági jogviszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás kezdetéig. A tagdíjat a magán-nyugdíjpénztár befekteti, a befektetett tőke hozamát a tag javára évente jóváírja.
2013. július 17. | | 1253 | Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb. ). A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50. § (1) bekezdése értelmében 2013. január 1-jétől az az egyéni... A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. január 1-jétől az az egyéni vállalkozó is választhatja az átalányadózást, aki munkaviszonyban áll. A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló átalányadózást választó egyéni vállalkozó 2013. Ügyvezető, társas vállalkozó járulékfizetése - Adó Online. június 30-ig a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékot és a 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot1 az átalányban megállapított jövedelme, de a nyugdíjjárulék esetében havonta legalább a minimálbér2, az egészségbiztosítási járulék esetében pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese után (járulékfizetési alsó határ) volt köteles megfizetni.
A magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás az egyéni számlán nyilvántartott összeg alapján a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó tartalékból folyósított nyugdíjjáradék. A társadalombiztosítási ellátások fedezetére a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után baleseti járulékot köteles fizetni. A baleseti járulék alapja a járulékalapot képező jövedelem, mértéke 5 százalék. A foglalkoztató az 1997. évi LXXX. Törvény (Tbj. ) 19. §-ának (5) bekezdése alapján a munkaviszony, szövetkezeti tag esetében a munkaviszony jellegű jogviszony vagy munkaviszony alapján biztosított személy betegsége miatti keresőképtelenség, valamint a kórházi (klinikai) ápolás időtartamára folyósított táppénz egyharmadát köteles táppénz-hozzájárulás címén megfizetni. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. Törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.
A törvény előírja az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget is. Ez lehet tételes, melynek összege 3450 FT/hó/fő, illetőleg 115 Ft/nap/fő. Lehet a hozzájárulási kötelezettség százalékos mértékű is. Mindkét esetben a törvény vonatkozó részében olvashatóak a nem általános fizetési kötelezettségek, illetve mentességek is, melynek részletezésére jelen anyagunkban nem térünk ki. 11 százalékos hozzájárulást kell fizetni jellemzően a társadalombiztosítási járulék alapot nem képező természetbeni juttatások meghatározott mértéke alapján, kisösszegű kifizetések után, 25 százalékos hozzájárulást kell fizetni a cégautó adó után.