Így e kötelezettség a tulajdonos személyéhez tapad, és nem magához a tulajdonrészhez. Ezért a korábbi közös költséget az előző tulajdonostól lehet követelni. Kivételt képezhet például, ha a társasház szervezési és működési szabályzata tartalmazza, hogy az új tulajdonos (is) felel a közös költség hátralékért. Az új tulajdonos a tulajdonszerzéssel egyben elfogadja az SZMSZ e rendelkezését, így rajta is követelhető a tartozás. A másik vélemény szerint a közös költség tartozás az új tulajdonostól követelhető. Az utóbbi értelmezés hívei szerint a társasházi közös költség tartozás inkább a dologhoz, tehát a közös tulajdon tárgyához és nem a tulajdonos személyéhez tapad. Abból indulnak ki, hogy a társasházi tulajdon speciális tulajdoni forma, melyben a társasház működésének költségeit a mindenkori tulajdonosok kötelesek biztosítani. A vásárlásakor az új tulajdonostárs az előző tulajdonostárs pozíciójába lép. Így a tulajdonszerzéssel egyben átszállnak rá a tulajdonostársakat terhelő mindenkori kötelezettségek, beleértve a közös tulajdonú részekkel kapcsolatos költségeket (esetleges tartozásokat) is.
A tulajdonosi közösség mellett a leendő lakásvásárlók számára is komoly gondot jelenthet a felhalmozott közösköltség-tartozás, hiszen a vásárlás során minden egyéb mellett arra is figyelmet kell fordítania a vásárlónak, hogy az eladó igazolja, nincs ilyen jellegű tartozás sem az ingatlanon. Ezt alapvetően egy a közös képviselőtől kikérhető nullás igazolás bizonyíthatja. Komoly problémát jelent azonban, hogy országos szinten eltér a bírósági gyakorlat, hogy kinek a felelőssége a tartozás megfizetése. Ezáltal olyan ítéletek is születtek a korábbiakban, amelyek a korábbi tulajdonostól, mások pedig az új tulajdonostól követelik a tartozás megfizetését, ami miatt a vásárlóknak még fontosabb az esetleges tartozások leinformálása. Emellett az adásvétel előtt pontosan a közös költség kérdése miatt mindenképp javasolt kikérni a társasház alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát (SzMSz) és a közös költség mértékéről szóló igazolást. Az alapító okirat ugyanis rendelkezhet egyetemleges felelősségről, vagyis hogy a közösköltség-tartozás rendezéséért értékesítéskor az ingatlan eladója és vevője egyaránt felelős, kettőjüktől jogosan követelheti a társasház a befizetést.
Jelzálogjog, mint a közös költség tartozás biztosítéka A társasházi közös képviselők részére speciális lehetőség a közös költség tartozás erejéig az adós ingatlanára, az eljárási díj megfizetése ellenében a jelzálogjog bejegyeztetése. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 30. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A jelzálogjog-bejegyzés az utóbbi időben háttérbe szorult, mivel most már végrehajtható okirat szükséges a bejegyeztetéshez, nem elegendő a közös képviselő egyoldalú nyilatkozata vagy a közgyűlési határozat ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalása. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendelete szerint a közös költség hátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot (pl.
Kedves Partnereink! A közös költségre vonatkozó szabályokat a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény határozza meg. A társasházak szervezeti-működési szabályzatának - a törvény keretei között - tartalmaznia kell a közös költség viselésére vonatkozó szabályok. A közös költség nem más, mint a közös tulajdonba tartozó épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások összessége. A közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készít, amely tartalmazza – többek között – a közös költséghez való tulajdonosi hozzájárulás összegét. A közös költség előírására általában havi bontásban kerül sor. A tulajdonosok részéről a befizetés alapbizonylata a közgyűlési határozat, a befizetés könyvelésének konkrét bizonylata: • az átutalási megbízás, • csekken történő fizetésnél a csekk, illetve • a házipénztárba készpénzzel történő fizetésnél a bevételi pénztárbizonylat.
Végrehajtás következik A szükséges dokumentumok kitöltésével a közös képviselő igényelheti a végrehajtási eljárás elindítását a közjegyzőnél. Ha minden a valóságnak és az előírásoknak megfelelő, akkor akár néhány héten belül pont kerülhet az ügy végére és pénzéhez juthat a társasház. A végrehajtási procedúra szintén pénzbe kerül, ami megint csak az adós problémája lesz, így nem érdemes eddig halogatni a közös költség befizetést a saját érdekében. Az, hogy a végrehajtásból mikor nyer követelésének teljesülését vagy részbeni teljesülését a Társasház mindig az egyedi esettől függ. Hatással lehet rá egyéb tartozások száma mértéke, amelyek kiegyenlítése megelőzheti a Társasház követelését. Ilyen például NAV tartozások és jelzáloggal biztosított követelések. Még tovább is lehet fokozni a közös költség tartozás beszedéséhez szükséges nyomást. Jelzálog bejegyzés A közös költséget nem fizető lakó tulajdonában lévő ingatlanra jelzálog bejegyezhető. Ennek törvényi feltétele 2016 január egytől egy picit megváltozott.
Kép [cc] gerardstolk
A beszélgetésről: KönyvEsténkre meghívott vendégeink összehasonlító elemzésre is vállalkoznak. Megvitatják, hogy mennyire hasonlít Herta Müller láger világa Kertész és Borowski élményeihez. Beszélgetőtársak: Dragomán György író Fenyő D. György magyartanár Nádori Lívia fordító Radics Viktória kritikus Vári György irodalomtörténész Házigazda/sorozatszerkesztő: Pécsi-Pollner Katalin irodalomtörténész (Holokauszt Emlékközpont) Időpont: 2010. csütörtök, 18:00 órától Helyszín: Holokauszt Emlékközpont Pontos cím: Budapest IX. 39. A könyv megvásárolható az Emlékközpont könyvesboltjában.
Eredeti címe: Atemschaukel (2009. ) Magyar kiadás: Cartaphilus Kiadó (2010. ) Oldalszám: 331 Ára: 2900 Forrás: könyvtár Kiknek ajánlom? : mindenkinek! De érettségi előtt állóknak ajánlott irodalomként biztos. Akiket pedig érdekel a téma és ez a kor, azoknak meg főleg. Még gimibe jártam amikor Kertész Imre megkapta az irodalmi Nobel- díj at a Sorstalanság ért, én pedig ajánlott irodalomként elolvastam. Igazán felidézni már nem tudom, hogy miért is nem tetszett, akkor olvastam először és utoljára. Lehet, ha most így 10 év elteltével újraolvasnám, más lenne a véleményem, de őszintén szólva annyira az maradt meg bennem, hogy nem tetszett, egyszerűen indíttatást se érzek az újraolvasására. Amikor láttam, hogy Herta Müller a Lélegzethintá val 2009-ben Irodalmi Nobel-díj at nyert és a téma hasonló, kíváncsi lettem, ugyanakkor egy kicsit szkeptikus is. Néha olyan érzésem van, mintha valaki írna a koncentrációs táborokról, akkor azt mindenképp valamilyen díjjal jutalmazni kell, mert egy szörnyű témát dolgozott fel.
A "Lélegzethinta" a Nobel-díjas német írónő, Herta Müller megrázó, költői erejű és dokumentum-hitelességű regénye. Herta Müller 1953-ban született a bánáti Niczkyfalván, Romániában. 1987 óta Berlinben él. Műveiért számos német és nemzetközi díjjal tüntették ki. 2009-ben Nobel-díjat kapott. "Lélegzethinta" című regényét Oskar Pastior késő-dadaista költővel együtt tervezte megírni. Pastior a saját lágerélményeit osztotta meg vele, de 2006-ban bekövetkezett halála véget vetett a közös munkának. Herta Müller a jegyzetek felhasználásával, egyedül írta meg a regényt, amely óriási visszhangot váltott ki hazájában és külföldön. A könyv hozzájárul annak az évtizedekig elhallgatott traumának a feldolgozásához, amelyet a német polgári lakosság élt át a második világháború után. Rövid leírás...
A Lélegzethinta így klasszikus lágerregénnyé íródik. Valószínűleg éppen ez a nagyszabású, egyetemesített írói vállalása, a sok évtizednyi hallgatásból fakadó szorongó kitörés okozta, hogy a korábbi művekhez képest más mércét rótt ki a szerzőre az irodalmi élet. Az írónő persze van annyira sebzett és szuverén, hogy egyenlő távol maradjon díjazóitól és bírálóitól. Ám vajon tud-e ez a határszéli sváb, szász és cipszer dialektus és az egyetemes lágerélmény úgy ötvöződni, hogy az olvasó újra átélje a szorongást? Tud-e olyat, amit a korábbi lágerregények még nem mondtak el az ilyen emberi szenvedésről? Herta Müller "munkája" hangsúlyozottan tesz eleget az elvárásoknak; szándékos irodalmi és politikai gesztus. Szerzője évekig dolgozott dokumentumokból, beszélt elhurcoltakkal. Oskar Pastiorral, szebeni költőbarátjával és egykori internálttal közösen látogattak el 2004-ben több ukrajnai kényszermunkatáborba, a gorlovkai meddőhányót, a regény feltételezett helyszínét is ekkor keresték fel. Müller Pastior halála után egyedül írta meg a könyvet, felhasználva közös jegyzeteiket, ami négy füzetet tett ki.
Herta Müller Herta Müller 2012-ben Élete Született 1953. augusztus 17.
Hatvannégy rövid fejezet. Hatvannégy lélegzetvétel. Rövid, akadozó, lét és nemlét közt hintázó. Hatvannégy sötétségében is színes pillanatkép. Hatvannégy találkozás az éhségangyallal. Hatvannégy szívlapátzörej. Hatvannégy hópehelyszúrás a bőrödön. Hatvannégy kortynyi levegő. Közben meg állandó, nyomasztó légszomj. Lágerregény is, meg nem is. Valami más, hogy több vagy kevesebb, nehezen tudnám megmondani, talán nem is kell. Egyszerre sok és kevés, egyszerre új és megszokott, egyszerre vonz és taszít. Mindenesetre nehéz írni róla. Több hasonló tárgyú olvasmánnyal magam mögött picit értetlenül állok előtte. Az elején még haragszom is rá: nem mond semmi újat, amiről már ne tudnék.