A játékról röviden: Lenhardt Balázs 2016-ban megjelent játéka, 4 éves kortól, 2-8 fő részére a jól ismert és mindenki által kedvelt magyar népmesék világába csöppenti a játékosokat újra, ezúttal kártyajátékkal kedveskedve. Mit kapunk a dobozban? Játékszabály, 120 db kártyalap, két féle játékváltozat (kezdő és haladó) A játék menete: A játék kezdete előtt, mindkét játékváltozatban ki kell válogatni az Éjfél kártyákat, majd őket egyenlően, négyfelé elosztva a kártyapakliba keverni. Magyar népmesék kártyajáték. Minden játékos kap 8 darab kártyalapot. A kezdő játékváltozatban a kártyapakliból osztás előtt kiválogatjuk az akciólapokat, így csak a 4 darab Éjfél kártya és a negatív és pozitív pontot adó kártyák maradnak bent. A legidősebb játékos kezd és ha tud, letesz a kezéből szám sorozatokat (1-2-3-4, vagy 2-3-4) vagy számpárokat (1-1, 2-2-2, 3-3 …). A négyes számmal ellátott lapokat önmagukban is letehetjük, hozzájuk később még illeszthetünk további négyeseket. Ha nem tud a játékos párt vagy sorozatot letenni, akkor eldobhat egy-egy negatív számos lapot is a kezéből.
Játék nyelve magyar Játékszabály nyelve Játékosok száma 2-8 fő Játékidő 20-40 perc Ajánlott életkor 4+ Átlagos értékelés: (15) Kívánságlistára teszem Elérhetőség: Nincs készleten Vélemények 4. 67 15 értékelés | Feleslegesen bonyolult szabályok, a leírásban hemzsegő ellentmondások, tisztázatlan részletek. 2-szer próbáltuk meg, felnőttek is gyerekek is belefáradtak, az állandó szabályértelmezésbe. Rettentő amatőr munka. Tamás Hungarikum Nagyon kedves kis családi kártyajáték kicsiknek és nagyoknak is. A grafika 10/10-es, megmosolyogtató. Akik a mesén nőttek fel azoknak hatalmas retro érzés. Mi csak az alapjátékkal játszottunk a haladót még nem próbáltuk mert az alappal is elvagyunk. Az alapjáték szabálya könnyen érthető és gyorsan tanulható. bubó Jankovics-römi Pozitívum: szép. Negatívumok: Ehhez a témához szellemesebb, fantáziadúsabb játék illene. A szabály zavaros, pontatlan. Nincs index a kártyákon, ezért kényelmetlen a kézben áttekinteni őket, és óriási hely kell az asztalon. Ferenc Filler játék Kifejezetten szórakoztató kártyajáték, még így TCG-s felnőtt fejjel is tökéletesen élvezhető (pláne a "gamer" játékmód).
A novella a 20. század emberéről szól. A híd, a Duna, a villamos jelzi, hogy a 20. század eleji Budapesten vagyunk. Az elbeszélői helyzet érdekessége, hogy két elbeszélőnk van. Az egyik nincs megnevezve, ő az elsődleges elbeszélő vagy narrátor. Csak egy rövid megnyilatkozása van: " Ordított a szél – szólt Esti Kornél. " Ez is csak arra szolgál, hogy megtudjuk belőle, hogy ki a másodlagos elbeszélő. A narrátor szerepe tehát csak annyi, hogy helyzetbe hozza, a történet hőseként és E/1. személyű elbeszélőjeként azonosítsa Esti Kornélt. Ezzel az eljárással az elsődleges elbeszélő elhárítja magától az elbeszélői szerepet és átadja Estinek. Ettől kezdve az elbeszélés végig első személyű lesz. Esti Kornél nem is annyira elmeséli, hanem inkább értelmezi számunkra a villamosutazást, és elemzi, értékeli egykori önmagát, aki ott utazott a villamoson. Ugyanakkor nem mindig egyértelmű, hogy melyik álláspont vagy tapasztalat tartozik a múltbeli Esti Kornélhoz, aki a történet szereplője, és melyik a jelenbeli Esti Kornélhoz, aki a történet elbeszélője.
A mű végkifejlete ugyan magyarázatot ad a címre, ám az utolsó bekezdésben megjelenő boldogság a szenvedés hiányaként kerül definiálásra, azaz egyértelműen ellentétes az előzetesen elvártakkal. A mű nem ölel fel többet 1-2 napnál, legfontosabb helyszíne az utolsó. A történet egy beszélgetéssel kezdődik, ahol a főszereplő, Esti Kornél társalgást folytat a boldogság fogalmáról. Hogy meghatározza azt, Kornél elmeséli élete legboldogabb történetét a múltból, ami az otthonában, egy lázasan áthánykolódott éjszakán kezdődik. A mű innen a visszatekintés végéig lineáris cselekményvezetéssel halad tovább. A beszélő beszámol a szenvedéssel teli vonatútról, ami körülbelül egy napig tart, végül elérünk a német városkáig, ahol a főhős megszáll, és átéli az általa valódinak tulajdonított boldogságot, ezért ez utóbbit tekinthetjük a mű leghangsúlyosabb és végső állomásának. Végül visszaugrunk a jelenbe, ahol Esti Kornél levonja a történet filozófiai konklúzióját barátjának. A történet cselekményszerkezeti elemeit helyszínek, illetve idősíkok alapján tudjuk tagolni a következőképpen: amennyiben a mű narrált, felvezető részét és az elbeszélést egységes egészként tekintjük, abban az esetben Esti Kornél jelenbenbeli megszólalásait az első bekezdésben (azaz a téma megalapozását) aposztrofálhatjuk alaphelyzetként.
Tizennyolcadik fejezet, amelyben egy közönséges villamosútról ad megrázó leírást s elbúcsúzik az olvasótól A Tizennyolcadik fejezet a kötet utolsó novellája. Az alcím ironikus jellegű, mivel két olyan jelzős szerkezetet tartalmaz, amelyek ellentétes jelentésűek: " közönséges villamosút "ßà" megrázó leírás ". Ebből már sejteni lehet, hogy a novellát képletesen kell értelmezni. Az alcím " elbúcsúzik " kifejezése nemcsak azt sejteti, hogy ez az utolsó fejezet lesz (Esti Kornél utolsó megszólalása lesz), s utána az író "elhallgat", hanem a távozás, a búcsú, sőt, a végső búcsú, azaz a halál képzetét is felidézi. Ezeket az olvasói előfeltevéseket a novella beigazolja. A villamosút metaforikus-allegorikus értelemben az emberi életet, az embernek az életen keresztül vezető útját jelképezi. Az ember egy villamoson utazik az életen át. A villamosutazás minden állomása egy élethelyzet jelképe. Olyan műről van szó, amely a halál felől visszanézve vizsgálja meg az életet. Kosztolányi szembesíti egymással az élet végességével szembenéző, hiteles (autentikus) magatartást és a halálról megfeledkező, hiteltelen magatartást.
Személyes olvasatomban azt próbálja kifejezésre juttatni az író, hogy a boldogság nem az előre tervezett vagy nagyszabású dolgokban rejlik, inkább a meglepő, váratlan, kisebb gyönyörökben és élvezetekben. A cselekmény előrehaladtával burkoltan, végül az utolsó mondatban nyíltan is összeköti a címben szereplő fogalmat a szenvedéssel. A főszereplő megfogalmazza a történtek konklúzióját, miszerint a boldogság a kínlódástól elválaszthatatlan, annak megléte okán létezhet csak, sőt, átmeneti állapot, ami hirtelen jön és múlik el, tehát nem más, mint a szenvedés hiánya. A történet és a középpontjában álló utazás élménye egy lázas, nyűggel telt, vég nélküli szenvedésnek ígérkezik, mégis egy élet legnagyobb boldogsága válik belőle. Összességében megállapíthatjuk, hogy Kosztolányi novellája igen sajátos és rendhagyó. A lényege nem a történetben, hanem filozófiai mondanivalójában és minőségében rejlik, célja így inkább az elgondolkodtatás. Kosztolányi ebben és a kötet egyéb műveiben Esti Kornél karakterén és történetein keresztül fejezi ki gondolatait az élet legalapvetőbb dolgairól és olyan általános érzésekről, mint a boldogság vagy a kín.
Elolvasni 10 Örkény-novellát, szóban beszámolni belőlük 4. Ehhez előbb olvasson utána az Esti Kornélc. novelláskötet nek, olvasson belőlük is, ill. megnézheti Karinthy Én és énke c. szövegét. A kép készülhet elektronikusan is. Létrehozta: Katalin Gergelyi, 2015. máj. 3. 22:34 Novellák - 2. hét 1. Kosztolányi bemutatása, legalább két (megjelölt) forrás alapján. Legyen benne életrajzi összefoglaló, a legfontosabb alkotások műnemek szerinti áttekintése (tehát külön az epika és külön a líra). 2 oldalban. 2. A felnőtt világ kulcsa – Kosztolányi A kulcs c. novellájának elemzése. 2 oldal (csak akkor nézzenek forrást, amikor már majdnem kész, különben gondok lesznek! ) 3. A szülő-gyerek kapcsolat ábrázolása néhány szabadon választott novellában. Fogalmazás, 2 oldal. Külön bekezdésben mutassa meg a hasonló motívumokat, külön az eltéréseket, utána értékelhet is, ha akar. 4. Egy szülő-gyermek kapcsolatot bemutató (mai) filmrészlet elemzése a karakterek, az erőviszonyok, a lélektani háttér bemutatásával, kitérve a filmes eszközök elemzésére is (beállítás, vágás, színészi játék, zene stb.