Az orosz hatóságok az egyre erősödő nemzetközi szankciók miatt radikális lépésre szánták el magukat és hat hónapra gyakorlatilag bezárták a készpénzes valutapiacot. Szerdától valutához készpénzben csak a devizabetétek tulajdonosai férhetnek hozzá, de ők is csak korlátozott összeg erejéig és csak dollárban. Egyáltalán nem lesz legálisan lehetőség arra, hogy valaki készpénzben például euróhoz jusson Oroszországban. Az orosz jegybank szerda hajnalban jelentette be a készpénzes valutavásárlás tilalmát és azt, hogy hat hónapra 10 ezer dollárban korlátozza a készpénzfelvételt a devizaszámlákról és -betétekről. Aki ennél több pénzhez szeretne jutni, annak rubelben adják ki a kért összeget aznap érvényes piaci árfolyamon. A múlt héten még sokan voltak a moszkvai pénzváltóknál. Fotó: EPA / Yuri Kochetkov A készpénzkifizetés kizárólag dollárban lehetséges, függetlenül attól, hogy milyen devizában van elhelyezve a számlán. Szükség esetén más devizák átváltása dollárra az aznap érvényes piaci árfolyamon történik.
Mint látható tehát, a második konverziótól csak akkor menekülhetünk meg, ha a pénzünk is euróban, illetve amerikai dollárban van, ami ritkaság azoknál, akik forintban kapják a fizetésüket. Továbbá nem minden bank kezel több devizanemű számlát egyetlen bankkártya mögött, azaz a meglévő forint melletti devizakártya kiváltása külön költségeket jelenthet. Az első átváltásról, amit a kártyatársaság intéz, egy külön, az internetn elérhető árfolyam alapján lehet tájékozódni, míg a bankunk devizaeladási árfolyamáról annak honlapján. Ezekkel azonban két probléma van: egyrészt naponta többször is frissülhetnek, másrészt ami ennél is nehezebben követhetővé teszi a pontos átváltási árfolyamot, az az, hogy az átváltás nem a vásárlás pillanatában történik, hanem egy vagy több munkanap múlva. Forintösszeg a külföldi terminálon Éppen ezért lehet üdítő kivétel, elsősorban a turisztikailag frekventált övezetekben, amikor külföldön járva is forintban jelenik meg a külföldi költésünk fizetendő végösszege.
Ha külföldön nyaralunk, ma már szinte kézenfekvő, hogy ott is a hétköznapokban megszokott bankkártyánkkal költünk. Ennek azonban vannak árnyoldalai is, akár sok pénzt is veszíthetünk. Hogyan költsünk külföldön okosan gyenge valutánkból, hogy minél kevésbé járjunk rosszul? Hétfőn újabb negatív rekordot döntött a forint árfolyama, volt, hogy több mint 404-et kellett belőle adni egy euróért – mégis úgy tűnik, hogy idén sok magyar választ külföldi úti célt. Hogyan költsünk külföldön okosan gyenge valutánkból, hogy minél kevésbé járjunk rosszul? Ma már teljesen megszokottnak számít, hogy a külföldi nyaraláson is az itthon megszokott bankkártyás fizetést választjuk. Sőt, működik az érintéses mobiltelefonos fizetés is. Mégsem mindegy, milyen megoldást választunk, ha rendezni kívánjuk a cechet. Bankkártya minden körülmények között? Talán azzal a kérdéssel érdemes elkezdeni, hogy biztosan a kártyánkkal akarunk-e fizetni, ugyanis előnyösebb valutaárfolyamon válthatjuk át a készpénzünket, mintha bankkártyával vásárolnánk devizaárfolyamon.
A bankkártya használata mellett szólhat az az érv, akár még készpénzénél kedvezőtlenebb árfolyam használatával is, hogy elvesztése, ellopása esetén a kártya mögötti pénz megőrizhető a letiltással, amit akár mobilapplikációból is elintézhetünk. Nehezen követhetők a kártyás átváltási árfolyamok A bankkártyás költéseket eléggé sajátságos módon konvertálják, mire a forintszámlánkra érnek: lényegében minden szereplő igyekszik kiszedni a saját hasznát. A bankkártyatársaság – Mastercard vagy Visa – Európában általában euróra, azon kívül pedig általában amerikai dollárra váltja a helyben elköltött pénzt. Itt nyilván akkor nyerünk, ha nem kell váltani, tehát például Európában, az eurózónában járunk. Európa azon országaiban azonban, amelyek nem tagjai az eurózónának – ilyen például a kontinens nyugati felében Dánia, Norvégia, Svájc, Svédország – a helyi pénznemben költött pénzt euróra konvertálják. A bankunkhoz, amely a bankkártyát kibocsátotta, így euróban vagy amerikai dollárban érkezik meg a külföldi költés, amit az a devizaeladási árfolyamon vált át forintra.
Minden téren globális átlag feletti sebességeket nyújt. Frissítette a talán legszélesebb körben használt Speedtest sebességmérő szolgáltatás a nemzetközi internetsebességi statisztikáit. A legújabb jelentés alapján tavaly decemberben a mobilinternet globálisan és átlagosan 32 Mbps letöltési és 12 Mbps feltöltési sebességet nyújtott, míg a vezetékes piacon ugyanezek az értékek 74 Mbps és 40 Mbps voltak. A kép csak illusztráció Forrás: Kirill Averianov / Pixabay Magyarország minden téren átlag feletti teljesítményt nyújtott. A hazai mobilnet átlagosan 42 Mbps letöltési és 16 Mbps feltöltési sebességre volt képes, a vezetékes kapcsolatoknál pedig 128 Mbps letöltési és 67 Mbps feltöltési sebességek jöttek ki. Viszont a kérdéses sebességek jó ideje lényegében stagnálnak, így a világranglistán lejjebb csúszott az ország: a mobilnet sebessége terén egy helyet rontva a 34. helyre, míg a vezetékes internet tekintetében két helyet rontva a 12. Speed test magyar google. helyre esett vissza. Ennek persze a nemzeti büszkeség csorbulásán kívül nincs túl sok jelentősége, a mobilnetes ranglistán 144, a vezetékes listán pedig 177 ország található.
Részben a fentiekből, illetve hazánk méretéből következik, hogy Magyarország nincs rajta az 5G-s szolgáltatással lefedett településeket felvonultató országok top 10-es listáján. A Speedtest globális indexe szerint a magyar mobilhálózatok ugyanakkor már korántsem számítanak élvonalbelinek generálisan, a felhasználók által mért értékek alapján a letöltési sebesség szerint felállított világrangsorban hazánk a 37. helyet foglalta el októberben a mobil szélessávú kapcsolatok terén, míg a vezetékes eléréseknél a jóval előkelőbb, 9. Sebességteszt • Ipcim.com. helyen végzett az ország.