Civil szervezet: alapítvány, egyesület alapítása, megszüntetése A civil szervezet alapítása megszüntetése szolgáltatás keretében biztosítjuk a civil szervezet - alapítvány, egyesület - alapítási és megszüntetési adminisztrációjába tartozó komplett ügyintézést. Az alapításkor a speciális jogi részek mellett külön figyelmet fordítunk a civil szervezet jövőbeni működésekor lényeges gazdálkodási, adózási előnyökre. Szolgáltatásunk fontos része, hogy a civil szervezet - alapítvány, egyesület - alapítás, megszüntetés területén felmerülő jogszabályi változásokról ügyfeleinket tájékoztassuk. Tájékoztatásunk kiemelt figyelmet fordít nemcsak a civil szervezet (alapítvány, egyesület) de a pályáztató intézmény, a pályázó szervezet, a magánadományozó működését érintő kérdésekre is. Szolgáltatások civil szervezet: alapítvány, egyesület létrehozásának teljes körű ügyintézése létesítő dokumentumok (alapító okirat, alapszabály, feladatvállaló nyilatkozatok, stb. ) előkészítése civil szervezet: alapítvány, egyesület megszüntetéséhez záró beszámolók és záró bevallások összeállítása
Egyesület alapítása Az egyesületek alapításához a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (Ptk. ) és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Civil törvény) rendelkezik. Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges, melyet jegyzőkönyvbe kell foglalni, illetve az egyesület alapításában részt vevő személyek névsorát, aláírását és lakcímét jelenléti íven kell feltüntetni. Az alapszabályban szükséges meghatározni a jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet célját és tevékenységét. Fontos kiemelni, hogy nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, de az egyesületi cél megvalósítása érdekében, azzal közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az alapszabály kötelező tartalmi elemeit a fent említett jogszabályok határozzák meg, amelyet az alapítandó egyesületre szabva érdemes megfogalmazni.
Ennek megfelelően az egyesület a tagok önszerveződő közössége valamely cél, tevékenység érdekében, az alapítvány pedig célok, tevékenységek támogatását végző szervezet. Pl. egy iskola működésének támogatására megfelelőbb forma az alapítvány, mivel a hangsúly itt nem a személyek együttműködésén van, hanem az anyagi támogatáson. A közös sport, vagy kulturális tevékenység szervezett végzésére jobb forma az egyesület, mivel itt a hangsúly a személyek együttműködésén van. Új formában is létrehozható a szervezet. Civil társaságot legalább két fő nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására hozhat létre. Léteznek azonban olyan gazdasági tevékenység végzésére létrejött szervezetek, amelyek bár nem számítanak civil szervezetnek, mégis a nonprofit szervezetek közé tartoznak. Ilyenek a nonprofit gazdasági társaságok. A nonprofit gazdasági társaságok cégek, a cégekre vonatkozó szabályok szerint működnek, csak osztalékot nem fizetnek a tulajdonosoknak, valamint annyiban térnek el más cégektől, hogy közhasznú jogállásúak is lehetnek.
A döntést a szavazati arányok miatt lényegében csak konszenzussal lehet meghozni (egy fő egy szavazat) A demokratikus működés biztosítása nem egyszer nehézkes, például megismételt közgyűlés elnökség határozatképtelensége stb. A kezdeti lelkesedés után, ha érdektelenség következik be, nagyon megnehezül a működés Civil társaság működtetésének előnyei és hátrányai: Könnyen létrehozható, nem igényel bírósági, hatósági bejegyzést, regisztrációt Már két ember is létrehozhatja Ad hoc létrehozás, működés Nem jogi személy A jogi személyiség hiányából következően a tagok vagyoni felelőssége egyetemleges. Nem kaphat támogatást, kedvezményeket, nem tud pályázni. További kapcsolódó kérdéseket a Tudástár rovatban az Alapítvány, Egyesület témák alatt talál. ------------------------------------- Ha kérdésére nem talált választ, ha valamilyen észrevétele van, és akkor is, ha hibát, hiányosságot észlel, feltétlenül írjon nekünk! frissítve: 2020. 11. 09.
Az egyesületek ügyvezetését és képviseletét az alapszabály rendelkezésétől függően egy ügyvezető vagy az elnökség látja el. Az elnökség három vagy annál több tagból álló testület. Egyesület vagy alapítvány? Gyakran felmerül a kérdés, hogy alapítványt vagy egyesületet érdemes-e létrehozni. Erre természetesen általános válasz nem adható. Elsődlegesen azt érdemes mindenkinek megvizsgálni, mi az a cél, amit el akar érni, mi az a tevékenység, amelyre a szervezetet létre akarja hozni. Általánosságban elmondható, hogy ideális esetben az alapítvány inkább az alapítványi cél érdekében (pl. egy intézmény működtetése) az alapítványi vagyon felhasználásáról, annak kezeléséről szól. Ezzel szemben az egyesületek inkább személyek (tagok) egyesítésére és a tagság érdekében való működésre szolgálnak. Az alapítvány meghatározott kedvezményezett javára szolgálhat és csak korlátozott esetekben szolgálhatja az alapító javát akkor, ha a cél az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása.
Hogy miből? Valószínűleg mindenből, ilyenkor pedig a legjobb feszültséglevezetés mindent aláírni, amit a képünkbe tolnak. Aztán megérkezett a széllibsi Vágvölgyi B. András, a Magyar Narancs egykori főszerkesztője, aki gyakorlatilag lekomcsi-nyilasozta Szakácsot. Ennek pikantériája, hogy Szakács cikksorozatának megszületésében kulcsszerepe volt Vágvölgyi tavaly szeptemberi Népszava-beli ámokfutásának. " A NER-nek egyszer vége lesz, jövőre vagy hetven év múlva, számon kell tartani kik és miként segítették a katamarán külső támasztékaként siklani a pusztító és pokoli hajót " – közölte akkor Vágvölgyi annak örvén, hogy Stohl András – a liberálisok hisztijétől kísérve – leszerződött (le mert szerződni! ) a TV2-höz. Vágvölgyi pedig bejelentette, listázni kell azokat, akik kollaborálnak az Orbán-rezsimmel, egyúttal azt sugallta, alkalmas időpontban el kell majd számoltatni ezeket a tévelygőket. És most ugyanez a Vágvölgyi komcsizza, nyilasozza, házmesterezi a Magyar Idők újságíróját. Micsoda egy pimasz félnótás ez!
Főoldal Fekete Lyuk A Magyar Idők kultúrharcosa "sejti", miért válaszolt neki úgy Tóth Vera. Bayer Zsolt Echo Tv-s műsorának volt vendége Szakács Árpád, aki az utóbbi hónapokban azzal vált hírhedtté, hogy temérdek kulturális szereplőnek ment neki az úgynevezett kultúrharc jegyében. Szakács Árpád a műsorban felmondta a kormány szövegét is, amikor arról beszélt, hogy kevert népességet akarnak létrehozni valakik, merthogy az ilyen embereket úgy lehet irányítani, ahogy akarják. Szerinte a közpénzből fenntartott Petőfi rádió nem játssza a jobboldalhoz kötődő zenészek számait, és Szakácsot az is zavarja, hogy a rádiók nem játszanak rockszámokat sem. Példaként az Eddát, a Beatricét említette. Szakács Tóth Verát továbbra sem hagyja békén, pedig az énekesnő korábban Facebook-posztban jelezte, hogy vele ne példálózzon. Az önjelölt kultúrharcos "sejti, milyen módszerek vannak abban a világban", utalt ezzel arra, hogy szerinte miért így válaszolt a korábbi cikkére Tóth Vera. Amikor Bayer megkérdezte Szakácsot, hogy folytatódik-e a kultúrharcos sorozata, a korábbi házmesterfőnök azt mondta, hogy igen.
KSV Hessen Kassel, 1961-1962... RSC Anderlecht, 1962-1964 Nem állt meg a Bayernnél, elsősorban a jobb anyagi körülmények és a nagyobb kihívás miatt egy német csapat, a Kassel érintésével az Anderlechthez került. Úgy emlékszik vissza, a belga bajnok akkor 10 válogatottból állt, ő egészítette ki őket a kapuban. Edzőmeccsen a brazil válogatottat is megverték 5:0-ra. Tétmeccsen összefutottak a Real Madriddal az 1962–63-as BEK-kiírásban: Madridban 3:3 volt az eredmény, a visszavágón nem kapott gólt, és 1:0-ra nyertek. Ha a Magyar Idők szerint senkit sem érint a 400 óra túlmunka, akkor miért kellett törvénybe írni? Több szakszervezet számolt már be arról, hogy a vállalatok igenis alkalmazni fogják a rabszolgatörvényt. Újabb hazugság miatt pereskedik a Helsinki Bizottság a kormányerőkkel Ezúttal a Magyar Idők című kormánylap két cikkben is megjelent állításai miatt fordul bírósághoz a civil szervezet. Az ELTE jogi kara visszaszólt a Magyar Idők lejárató cikkére A kormánypárti lap sorosozott egy jót a kar oktatóinak tevékenysége és nézetei miatt.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2018. szeptember 22. szombat 19:56 Kár volt pezsgőt bontani a HVG-ben, mások mellett ugyan ők is nagyon szeretnék, de nem állok le a Kinek a kulturális diktatúrája című cikksorozatommal – jelentette ki a PestiSrá adott interjújában Szakács Árpád, a Magyar Idők újságírója, a MediaWorks központi szerkesztőségének főszerkesztője. – Kevesen tudják, de a kultúrharcot a balliberális oldal kezdte. Egy éve, szeptember 18-án jelent meg a Népszavában a Kollaboráció, vagy a művész erkölcsi tartása című egyoldalas írás. Nálam ez volt az utolsó csepp a pohárban. Ebben a kolumnás cikkben ugyanis a baloldal, a liberálisok nekiestek Stohl Andrásnak, amiért a színész elvállalt egy munkát a Vajna-féle TV2-nél. A polémia pedig azzal folytatódott, hogy el lehet-e egyáltalán fogadni a pénzt a jobboldaltól? Vágvölgyi B. András konkrétan meg is fenyegette a balliberális szereplőket, hogy ha pénzt fogadnak el a rendszertől, a NER-től, akkor annak következményei lesznek, jön majd részükről az elszámoltatás.
De nem ússza meg a Magvető sem, amiért kiadta "az egyik legnagyobb francia művészettörténésznek tartott (nyilván ha valaki baloldali, akkor csak a legnagyobb lehet) hölgy szexuális életéről szóló önvallomását".