(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. Sikkasztás tényállása: A rendelkezés a sikkasztás törvényi tényállását szabályozza. E bűncselekmény jogi tárgya a tulajdonviszonyok rendje. A sikkasztásnál az elkövető jogszerűen kerül az idegen dolog birtokába, miután azt rábízták. A sikkasztás kizárólag a tulajdont sértheti, tekintve, hogy a dolgot az elkövető birtokába adták, rábízták. Sikkasztás - tényállása, értékhatára, büntetése :: Pro Optimum. A 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat szerint a sikkasztás elkövetési tárgya mind az eltulajdonítás, mind pedig a sajátjakénti rendelkezés elkövetési magatartást illetően kizárólag ingó dolog lehet.
A bizalmi elvre és a felügyelet hiányára az ügyész is kitért a tárgyalás során. Pápai Lajos megyés püspök 2010 nyarán tett feljelentést, miután az egyházmegye gazdálkodási és pénzügyi ellenőrzése során komoly hiányra derült fény. A mai tárgyaláson elhangzottak szerint 497 millió forint volt az elkövetési érték, ám ez 55 millió forint kivételével megtérült. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
A vádirat szerint az elkövetési érték félmilliárd forintos, amelynek a tizede nem térült meg. Az egyház bizalmi elvre épül, ezt használták ki a vádlottak éveken keresztül – szólt az ügyész érvelése, amely kitért arra is, hogy a két alkalmazott munkája felett senki nem gyakorolt kontrollt. Ismertetése szerint az elkövetési érték 497 millió forint volt, az összeg 55 millió kivételével megtérült. A perben szereplő három tétel közül kétségeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a püspök, akinek a kezében ezek a döntések összpontosultak, jóváhagyta egy balatoni panzió megvásárlását, miközben egyértelmű volt, hogy hiányzik az egyházi vezető igenje a templomfelújításokra kiutalt összegek mögül. Mint megemlítette, maga az egykori főszámvevő is elismerte, sokszor azért nyúlt az egyházi kaszába, mert "megsajnálta" a hozzá forduló, a munkákhoz forrást kereső papokat. Szólt arról is: a vádak harmadik nagy csoportját azok az összegek adják, amelyeket például tiszteletdíjként, bérként, kölcsönként fizettek ki.