Bizonytalan, kétértelmű, hiányos dokumentumokkal nem lehet hiteles ítéletet hozni! Mivel a munkahelyi baleseti jegyzőkönyv kitöltése bonyolult, mert a különböző tényezőket helyesen kell besorolni, nem ajánlott szakértő nélkül elkészíteni a dokumentumokat. Ha véletlenül, laikusként rosszul tölti ki a munkahelyi baleseti jegyzőkönyvet, nemcsak a munkavédelmi bírságot kockáztatja, hanem az Országos Egészségbiztosítás Pénztár még a sérült táppénzét és az orvosi ellátás költségeit is a céggel fizettetheti ki, ha vétkesnek találja a helytelen dokumentum miatt. Ha 1-3 nap közötti munkaképtelenséget okozott a szerencsétlenség, a munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig megküldeni a dokumentumokat a sérültnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek. Ha ennél hosszabb esetről van szó, akkor pedig munkabaleset helyszíne szerinti illetékes munkavédelmi felügyelőségnek, illetve a sérültnek is meg kell kapnia a papírokat. Munkahelyi baleseti jegyzőkönyv nyomtatvány. Halál esetén pedig a hozzátartozónak kell megküldeni a jegyzőkönyvet.
A munkabaleset kivizsgálására vonatkozó jogszabály 1993. évi XCIII. tv. 64. Munkahelyi baleseti jegyzőkönyv. § (részlet) "Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet és a fokozott expozíciós esetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvben, fokozott expozíció esetén a vizsgálati lapon kell rögzítenie. A munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A munkabaleset kivizsgálásában történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset és fokozott expozíció esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban.
Számos módon (a tudományos ügyosztály vezetése, választási plakátok rajzolása stb. ) segítette a romániai magyarság baloldali irányultságú politikai és művelődési szervezetének, a Magyar Népi Szövetségnek a munkáját, ugyanakkor a kommunista pártba baloldali barátai szorgalmazására sem lépett be. Budapestre 1949 tavaszán, röviddel az erdélyi magyar értelmiségiek ellen tervezett román hatósági fellépés előtt költözött vissza. A kilátásba helyezett egyetemi tanszékvezetői, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói állása helyett – az egyre jobban kiépülő, a népi mozgalomban ellenséget látó kommunista diktatúra közepette – csak megbízott egyetemi előadóként, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának régészeti előadójaként, majd a Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának vezetőjeként volt módja dolgozni. László Gyula: Őstörténetünk - egy régész gondolatai néppé válásunkról (*12) - Magyar történelem - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. Az 1956-os forradalom idején több újságban is megjelent az a nyilatkozata, amely szerint október 23-át ünneppé kellene nyilvánítani. Ezért később érték bizonyos hátrányok (például nem engedélyezték részvételét egy Mongóliába tervezett kutatóúton), azonban 1957. január 1-től ismét rendes tanári állást kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), és így kikerült a Nemzeti Múzeum Fülep Ferenc fémjelezte, László Gyula számára igen nyomasztó légköréből.
Gyermekkora: László Gyula 1910. március 14-én született Kőhalmon (Erdély). Családom, s magam a magyar nemzet legkeletibb törzséből, a székely népből származunk. (Unitárius Élet, 1992. IX- X. ) Nagyon szegények voltunk, - majdnem azt mondtam, hogy hál Istennek, mert a szegénység sok emberi szépséget hoz ki belőlünk, ami egyébként csendben maradva nem jutna el a felszínig. Édesapám, hogy kiegészítse kis tanítói fizetését, beállt suszterinasnak. A suszterlegények gúnyolódtak a közéjük állt tanító úrral. Szegény édesanyám mosást vállalt, mi pedig meghúzódtunk a kollégium egyik pinceszobájában, amelyiken átvezetett a központi fűtés csöve, ez rendszeresen megrepedt, így állandóan gőzben éltünk, mindenünk nedves volt. Végül a románok kiutasítottak minket Kolozsvárról, és ki kellett költöznünk a nagy semmibe, Budapestre. Közben Szolnokon vagonlakók voltunk. (Portréfilm - Duna Televízió, 1995. László Gyula - artportal.hu. XII. 30. ) Gimnáziumi évei: Már fiatal gimnazistaként a magyar őstörténet érdekelte; édesapja - a Néprajzi Múzeum könyvtárosaként - ehhez kapcsolódó írásokkal látta el.
A régészprofesszor, aki közelebb hozta a magyar múltat címmel publikált beszélgetés bemutatása előtt visszatérnék a bevezetőben szóbahozott hajdani munkaköri leíráshoz. LÁSZLÓ Gyula (1910-1998, régész, történész, képzőművész) | 46. árverés | Szőnyi Antikváriuma | 2020. 09. 05. szombat 15:10 | axioart.com. Annak zárómondatában, ugyanis mint feladat szerepelt a közreműködés a német megszállás alatt levő ukrajnai régészeti élet megszervezésében, illetve az ottani magyar őstörténeti ásatások kezdeményezése. Hadd jegyezzem meg, hogy ennek az elvárásnak a teljesítéséért utóbb László Gyula súlyos árat fizetett, mert két országban is a kommunista hatalom mindig gyanús elemként kezelte. A "bűne" az volt, hogy 1941-1942 telén magyar kormány megbízásából Kijevbe utazott, ahol a múzeumi anyag feltérképezésében vett részt, mentorával, Fettich Nándorral együtt. Itt a szaknyelvet gyorsan elsajátították, a magyar vonatkozású emlékeket lerajzolták, lefényképezték és jó kapcsolatot tudtak kialakítani az ukrán muzeológusokkal, mivel ők, a német kollégáikkal ellentétben, akik a germán vonatkozásokra fókuszáltak, nem rabolták el a műtárgyakat.
Ez persze részben kegyelem dolga, nem megy akarással, hanem csak az irányíthatatlan észrevevéssel. Hulljatok levelek, rejtsetek el engem – voltaképpen képtelenek vagyunk elviselni, a körülöttünk lévő világnak velünk szemben való közömbösségét, s belevetítjük magunkat. Az ismerd meg önmagadat lehetetlen kívánság, de talán maga a törekvés érdekes. Valóban úgy volna-e, hogy az ember csak saját magát képes meglátni a másikban? A másik embert kissé mindig magamon keresztül éltem át, sorsának részesévé váltam. De hát tehettem volna-e másként? ~~~~~~~~~~~~~~~ Azt tudom, hogy a testem csoda, hogy az egymásra hatások, ráhatások, kapcsolódások, áthatások ősrengetege, amelyben rend van. A fák, egy helyben növekedve, ágakat vajúdva ki magukból terjeszkednek, terpeszkednek, vajon az elágazók értik-e még a törzset, vagy egymást, messzeágazó testvéreiket. Néha megesett, hogy az egy helybe terebélyesedő életbe bele tudtam élni magamat, szintehogy fává váltam. Az élet csak megtörténik bennünk, de nem a miénk.
1960-ban részt vett a római Nemzetközi Régészeti kongresszuson, s ettől kezdve rendszeresen több külföldi kongresszuson számolt be módszereiről, eredményeiről. Öntörvényű kutatási módszere már fiatalon kiemelte a hazai és a nemzetközi régészek közül. Új szemléletének lényege az volt, hogy a középpontba magát az egykor élt embert, anyagi és szellemi világát állította. A kettős honfoglalás elmélete: Neve a kettős honfoglalás elméletével lett közismertebb, mely szerint a magyarság egy része, vagy talán zöme is Árpád magyarjainak a bejövetele előtt már itt lakott a Kárpát-medencében. Vagyis két magyar történelem van. A magyar föld népéé és a nemességé. Az első az első honfoglalás fehérmagyarjaié, az onugoroké, a legyőzött, jobbágysorba került parasztnépé, a másik pedig Árpád népének, a hódítók, a harcosok rendjének, a későbbi nemesség alapjának történelme. E két történelem először 1848-ban vált eggyé. A magyar nép és az urak akkor találtak egymásra. A kettős honfoglalás ekkor kettős történelemmé tágult.
Rákóczi Ferenc, Örkény István, Petőfi Sándor, Deák Ferenc, Nagy László, Katona József, Kodály Zoltán, Kányádi Sándor, Fazekas Mihály, Móricz Zsigmond, Kölcsey Ferenc, Zrinyi Miklós, Hamvas Béla, Jókai Anna, Jókai Mór, Weöres Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Ady Endre, Pilinszky János, Nemeskürty István, Sík Sándor, Wass Albert, Cs.