A döntés szövege: Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 71. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja. I n d o k o l á s [1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. [2] Az indítványozó az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének c) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. Újra az alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv. ) 26. § (1) bekezdése alapján fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. törvény (a továbbiakban: Bjt. ) 71. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel az indítványozó álláspontja szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezés sérti az Alaptörvénynek a bírói függetlenségre vonatkozó rendelkezését [26. cikk (1) bekezdés].
[22] 3. 2. 24. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját. Ezen ún. utólagos absztrakt normakontroll eljárás lefolytatására azonban a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére van csak lehetőség. [23] 3. 3. Az indítványozó az Alaptörvényben biztosított jogának jövőbeli, lehetséges sérelmére tekintettel indítványozta a támadott jogszabályi rendelkezés megsemmisítését, ezért az Alkotmánybíróság az Abtv. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította. Dr. Sulyok Tamás s. k., tanácsvezető alkotmánybíró. Dr. Balsai István s. k., alkotmánybíró Dr. Juhász Imre s. k., előadó alkotmánybíró Dr. Czine Ágnes s. 2007. évi CLXVI. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró.
A bíró más szolgálati helyre a hozzájárulásával osztható be. A 90. § g) és n) pontjában megjelölt jogviszonyban eltöltött időt szolgálati időként kell figyelembe venni. " 2. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 3. § Az 1. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Vissza az oldal tetejére
Az indítványozó továbbá indítványában másodlagosan kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítson meg jogalkotói mulasztással elkövetett alaptörvény-ellenességet, vagy mondjon ki alkotmányos követelményt a támadott jogszabályi rendelkezés alkalmazása tekintetében. [3] 1. 1. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének előzménye az volt, hogy az indítványozó – aki törvényszéki bíróként bírói szolgálati jogviszonyban áll – a bíróvizsgálatával kapcsolatban jogorvoslati kérelemmel élt. [4] Az indítványozó, mint határozott időre kinevezett bíró ún. soros értékelésére 2005. évet követően 2013-ban került sor. A bírói vizsgálatot a Törvényszék elnöke 2013. február 25. napján rendelte el. A Törvényszék elnöke 2014. január 16. napján – a vizsgált ügyek hibás kiválasztása miatt – a vizsgálat részleges megismétlését rendelte el. [5] A vizsgálatot végző kollégiumvezető 2014. január 31-én arról tájékoztatta a Törvényszék elnökét, hogy a bíró (az indítványozó) ismételt vizsgálatát a számba jövő bírák nem vállalják, és ő maga sem vállalja, elfogultság miatt.
Nekem meglepetés Márki-Zay jó szereplése bár lehet, hogy csak a sok buzgó városi tájékozott "értelmiség"inek köszönhető és egy igazi választáson, ahol azért nem csak a jobban jájékozottak vesznek részt más lehet a helyzet. Azonban egy Márki-Zay egy választáson behozhatja az ingadozó fidesz szavazókat, ahogy győzőtt Hódmezővásárhelyen is. Szóval ő lenne a legjobb jelölt, ez nem kérdés (főleg miután láttam az egyik videóját, ami itt a flémben is linkelve volt) Nyilván ha Dobrev lenne a miniszterelnök jelölt, az egy mohács 3 lenne az ország szempontjából (persze a fidesznek főnyeremény (ebből is látszik, hogy az ország és a fidesz érdeke nem ugyanaz... Matáv részvény árfolyam váltó. )), de ha összefognak ellene, akkor simán legyőzik. Azt nem értem még, hogy több helyen olvastam, hogy Jakab a Dobrevet fogja majd támogatni. Ne mááááááááááááááááááááár.....
A jelenlegi szabályozás szerint legkésőbb az osztalékfizetés megkezdése előtti tizedik kereskedési napon (E-10) kell megvásárolni egy adott részvényt, amennyiben a befektető részesülni akar a papírokra kifizetett osztalékból. A 10 napos eltérés azért szükséges, mert a vételt követő ötödik napon kerül a befektető tulajdonába a részvény, és további öt nap szükséges a vásárlás tőzsde felé történő igazolásához. Az Üzleti Negyed kérdésére Palánkai Gábor, a Daewoo Bank elemzője elmondta, hogy a nagy osztalékot fizető cégek papírjainak forgalma az E-10. Valuta : Valuta cikkek. nap körül általában erősen megélénkül. Ekkor a részvények árfolyama legtöbbször emelkedik, de a magasabb árban már benne van az osztalék összege is. Az utolsó lehetséges vételi időpontot követő napon a papírok általában az osztalék mértékével csökkentett árfolyamon nyitnak a tőzsdén, persze kisebb-nagyobb eltérések előfordulhatnak. A szakértő elmondta, hogy a dinamikusan fejlődő iparágakban tevékenykedő cégek általában alacsony osztalékhozamot határoznak meg, ugyanis ezeknek a vállalatoknak elsődleges törekvésük a tőkebevonás, valamint a fejlesztés.