A mű három ügynököt ábrázol, akik telefonbeszélgetéseket hallgatnak le egy lepukkant telefonfülkénél. Tavaly, az előző évekhez képest sokkal kevesebb olyan falfestmény látott napvilágot, amiket street art fesztiválokon készítettek a művészek, de azért akadtak szép számmal olyanok is, akik például az olasz Memorie Urbane, melbournei White Nights, a Life is Beautiful, a montreáli Mural fesztiválon valamint a tunéziai Djerbahood fesztiválon tűntek ki munkáikkal. Így teszik színesebbé a várost. Katt! STREET ARTS - Utcai művészek, művészetek | Page 4 | CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma. Galéria: Street art itthon és külföldön (Fotó:) A feltörekvő tehetségek mellett olyan jól bejáratott nevekről is sokat lehetett hallani, mint a belga származású, állatos festményeiről ismert ROA, akinek munkái nemcsak Európában, de az Egyesült Államokban és Új-Zélandon is láthatóak. De nem lazsált Etám Cru, a puerto ricó-i származású Alexis Diaz, a litván Ernest Zacharevic, a francia Christian Guémy aka C215, a pixelekben gondolkodó Invader, a spanyol Borondo, Hopare és Nychos sem, akik óriási és jól látható felületeken hagyták ott névjegyüket a tavalyi évben is.
Hazánkban is bekerült a múzeumokba az utcai graffitiből kinőtt művészeti ág, ám ezzel éppen létjogosultsága forog veszélyben. Kétszázharmincezer fontért kelt el a bristoli illetőségű Banksy majomfigurás képének másolata februárban a londoni Bonham's aukciósház árverésén. A budapesti street-art arcai – 1. rész – kultúra.hu. Az alkotás eredetije egy bárépület hátsó falát elfoglaló stencil, amely mellett a laikus valószínűleg "értéktelen graffiti" legyintéssel menne el. A szóban forgó árverésén a kikiáltott alkotások egytől egyig az urban artnak vagy street artnak nevezett műfajt képviselték, azaz olyan művek printjei keltek el, amelyek eredetileg illegálisan születtek az utcán. Ráadásul három hónappal az árverést követően maga a brit főváros bocsátott a már említett Banksy rendelkezésére egy használaton kívüli alagutat, amelyben aztán az ismert street artos háromnapos kiállítást hozott létre "kollégáival" falfestményekből és illusztrációkból. Ezek után már nem meglepő, hogy a londoni Tate Modern Gallery is beállt a sorba, és hat világhírű graffitist kértek fel, hogy képeikkel díszítsék a múzeum falát.
Bár sokakban még mindig felmerül a kérdés, hogy a street-art művészet vagy vandalizmus-e, érdemes különbséget tenni egy frissen festett falra felfújt csúnya tag, és egy legális felületre készített műalkotás között. Az új sorozatunkban bemutatott művészek egyértelműen a második kategóriába tartoznak. Nem csak lehetetlen, de valószínűleg felesleges is kiválasztani Budapest X legjobb street-art alkotását, ugyanis naponta kerülnek fel újak, és tűnnek el régebbi munkák a falakról. Az viszont biztos, hogy fővárosunkban hemzsegnek a tehetséges művészek, és európai viszonylatban is kiemelkedő a magyar street-art szcéna. Új sorozatunkban bemutatjuk Budapest néhány megkerülhetetlen és elismert művészét, akik gondoskodtak róla, hogy ne csak üres szürke házfalakat nézegessünk séta közben. Street art művészek live. Mr. Zero 1994-ben fújta falra az első munkáját, azóta változó aktivitással, de tart a szerelem. Legszívesebben festékszóró spray-vel dolgozik, stílusának fő jellemzői a lendületes betűk, képregény- és rajzfilmszerű figurák.
Banksy hivatalos Instagram oldalaról Sokan hallhattuk már a napjainkban egyre ismertebb Banksy nevét, aki egy brit graffiti és festőművész, politikai aktivista. Többek között egyedi, stencilezett technikája miatt ismert. A rá jellemző stílussal, és ábrázolásmóddal, olyan társadalmi problémákat vet fel, amikről egyébként kevés szó esik, vagy csak egyszerűbb, kényelmesebb nem beszélni a nyilvánvalóról. Több esetben a kapzsiságot, szegénységet, unalmat, és a kétségbeesést figurázza ki, vagy keres vele sorsközösséget. Természetesen, ahogyan a graffitisek többsége, ő is az anonimitást preferálja, mivel ez a művészeti ág még mindig nem teljesen elfogadott a többség szemében. Néhány mű kapcsán azonban felvállalta alkotását. Ilyen például az az eset, ami a bristoli állatkertben történt. Ezt az üzenetet hagyta az elefántok lakhelyén: "Ki akarok jutni. Street art művészek de. Ez a hely túl hideg. A gondozó bűzlik. Unalmas, unalmas, unalmas. " Ugyan lehet, hogy elsőre mosolyra fakaszt, de jobban belegondolva, a bezárt elefántokkal vállalt sorsközösségben az olvasó önmagára ismerhet, az instant alkotás befogadhatóvá tette az üzenetet és arra készteti az látogatót, hogy megvizsgálja az állatkertek célrendszerét, hasznosságát, erkölcsi alapvetését.
Fotók: Hartyányi Norbert/Kultú Kiemelt kép: Miss KK munkája
"Most segíts meg, magyarok Istene! Előre! Előre! Előre! " – így kiált fel Fábián Bálint, az isonzói mocsarakban rohamra induló magyar paraszt-baka, aki az élet eligazító igazságának nyomába ered, s keresőútja végén olyan árván áll előttünk, mint a klasszikus sorstragédiák hőse, akit a végzet megfoszt az emberi élet minden valamirevaló lehetőségétől. Ezt a megrendítő életutat írta meg a fiatal Balázs József, aki képes arra, hogy átlényegítse a paraszti élet naturalisztikus hűségű rajzát, s arra is, hogy a stilizáltságot élettel és indulattal töltse meg. Balázs kisregénye olyan, mint a századelőről megmaradt fényképek, amelyeken lázadó parasztokat kísérnek kakastollas csendőrök, s a jelenet drámaiságát a fénykép karcolódása, homályosodása múlttá oldja, az egyértelmű és nyers jelentést lebegővé teszi.
– írta. Ezt az óvatos várakozást, bizonytalanságot, kételkedést mutatja Fábián Bálint is. Az 1918. október végi polgári forradalom nem különösebben kavarta fel falujának életét. Valaki körbejár egy csokor őszirózsával és osztogatja – akiknek adja nem is nagyon tudja, mit is jelent a forradalom Budapesten. A gróf megmarad, és ez a lényeg. A Tanácsköztársaság már alapos változásokat hoz Fábián Bálintéknál is, hívei is vannak az új rendszernek, amely földet ugyan nem oszt, nem is szándékozik ellentétben Károlyi Mihállyal, de lisztet, cukrot, bort – a kereskedő, a földesúr készletét – igen. A falusiak a megszokott állapotok felbolydulását igyekeztek emlékeikkel összekötni – de csak két emléket találnak, azt is csak az öregek elbeszéléseiből. Egyrészt volt egy időszak, amikor gyújtogattak a faluban, akkor – valamikor az 1919-es idősek gyermekkorában – nagy izgalom volt. Másrészt – a Tanácsköztársaság előképeként – amikor úgy 30 éve az agrárszocialista mozgalom idején az urak ellen szervezkedtek, azonban annak (is) rossz vége lett, többeket megöltek.
eXiztenZ Posztolva: 2020. április 22., szerda 2:03 Posztok: 262 "Fábri Zoltán minden kétséget kizárólag a legnagyobb magyar rendező. Nem volt még olyan alkotása, amely ne hagyott volna nyomot bennem. " Ezzel a kijelentéssel maximálisan egyetértek! Sőt, mondhatnám örülök, hogy eljött az idő végre, hogy egy Fábri-rajongó fórumtárs hozzászólására reagálhatok. :) Én magam kb. 30 évvel ezelőtt kezdtem az ismerkedést Fábrival: a legelső film, amit tőle láttam, a "Két félidő a pokolban" című film. És utána már nem volt megállás... Írtad, hogy vannak olyan jelenetek az általad említett filmből, amik mély nyomot hagytak benned. Na most veszek egy mély levegőt és leírnám, hogy melyek azok a képsorok, amelyek bennem hagytak mély nyomot Fábri Zoltán filmjeiből: Körhinta: A táncjelenet a dinamizmusával és a fokozódó feszültséggel. Valamint a film vége a repülő fejszével és utána a tekintetetek... Hannibál tanár úr: Az éjszakai mulatós jelenet. Édes Anna: Amikor Anna visszamegy az előző helyére, hogy meglátogassa a családot, akiket szolgált és ahol utoljára boldog volt és a kisfiú, akit nevelt nem ismeri meg.