A Magyar Posta 2022-ben Őshonos magyar baromfifajták címmel új sorozat kibocsátását kezdi meg, az előzetes tervek szerint több évet átölelve, évente más baromfifajtákat feldolgozva. 2022-ben a fehér erdélyi kopasznyakú tyúk, a kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk és a fekete erdélyi kopasznyakú tyúk kerül postabélyegre. A három címletből álló bélyegsor Berta Ágnes grafikusművész tervei szerint az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. készült. A Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, egyes postahelyeken és a n vásárolható meg. Az erdélyi kopasznyakú tyúkfajtákat a 20. század első felében még elsőrendű gazdasági tyúkként tartották nyilván. Rendkívül edzettek, erősek és ellenállóak. Gyorsan fejlődnek és gyorsan tollasodnak. Számukra megfelelő környezetben jó tojástermelők. A tojások általában barna- vagy krémszínűek, de előfordulnak fehérhéjúak is. Egyes vidékeken kiváló téli tojóként tartották számon. Jellemzője, hogy nyaka és részben a melle, valamint hasi része is tollatlan. A fejtetőn szintén kevés toll található.
Erdélyi kopasznyakú tyúk Természetvédelmi státusz Háziasított Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Tyúkalakúak (Galliformes) Család: Fácánfélék (Phasianidae) Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae) Nem: Gallus Faj: G. gallus Alfaj: G. g. domesticus Tudományos név Gallus gallus domesticus Hivatkozások A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi kopasznyakú tyúk témájú kategóriát. Az erdélyi kopasznyakú tyúk régen honosult baromfifajtánk, egyike törvényileg védett háziállatainknak. Története [ szerkesztés] Ennek a feltűnő külsejű tyúkfajtának az ősei valószínűleg Kis-Ázsiából a török hódoltság idején jutott el Erdélybe, ahol a 19. század elején figyeltek fel rá. Első ismert tenyésztője az erzsébetvárosi Szeremlei Lajos volt, aki az 1840-es években kezdett a kopasznyakúval foglalkozni. " szeremlei tyúk " néven egy bécsi kiállításon mutatta be először 1875 -ben, ahol az addig ismeretlen fajta általános feltűnést keltett.
Később a nyugatról betelepülő lakosság is hozta a saját, jól bevált fajtáit. Időközben kialakultak a különböző, egyre egységesedő színtípusok, így a 19. századra már több fajtaváltozat létezett. Jelentőségét külterjes volta adta, más állatok számára hasznosíthatatlan takarmányon nevelődött. A tenyésztőmunka kezdetén állományunkat több nyugati fajta segítségével formálták. Mivel az össze-visszakeresztezések nem váltak a magyar tyúk hasznára, ezért egy 1896 -ban kelt miniszteri rendeletre 1897 -től kakas-csereakciókat tartottak, ahol tenyészkakasokat adtak fiatal parlagi kakasokért. Több kakasnevelő tenyésztelepet is kialakítottak, ahol magyar és erdélyi kopasznyakú kakasokat neveltek, ilyen telep volt Gödöllőn, Kolozsváron, Szentimrén és Adán is. 15 év alatt 140 000 tenyészkakast osztottak ki így, s ezzel jelentősen javították a tyúkállományt. Ám a kinemesített magyar fajták a második világháborúban szinte teljesen eltűntek. Az 1950-es évek elején újraindították a tenyésztést Gödöllőn, a Kisállattenyésztési Kutatóintézetben és több gazdaságban.
A szilva, az aszalt szilva és a szilvalé egyaránt jól ismert székrekedés elleni, hashajtó szer, de egyéb tulajdonságai miatt is kihagyhatatlan a szilvaszezonban, így például magas vérnyomás, magas koleszterin esetén is érdemes falatozni belőle. Nehéz elképzelni a kora őszt szilva nélkül: ehetjük magában, süthetjük süteménybe, készíthetünk belőle levest, a sűrű, utánozhatatlan ízű szilvalekvárról vagy a pálinkáról ne is beszéljünk. A szilva, illetve az aszalt szilva azonban az egészségünkre is nagyszerű hatással van. A szilva kalóriatartalma viszonylag alacsony, viszont a tápanyagtartalma igen magas, többek között például A-, C-, B-, K-vitamint, káliumot, rezet, mangánt, foszfort és magnéziumot is tartalmaz. Az aszalt szilva tápanyag-összetétele egy kicsit más, mint a friss szilváé, például több kalóriát, szénhidrátot és rostot tartalmaz, emellett pedig B-vitaminokban is némileg gazdagabb. Magnézium: magas vérnyomás ellen is jó? Aszalt szilva jótékony hatása. Kattintson tovább! A szilva béltisztító és az emésztés segítője Ha a szilva egészségügyi hatásairól beszélünk, az emésztésünkre gyakorolt jótékony hatása az, ami a legtöbb embernek elsőre eszébe jut.
Mire jó a szilva? Milyen jótékony és egészségvédő hatással van szervezetünkre? Milyen betegségek gyógyíthatók és előzhető meg fogyasztásával? Hogyan használjuk és milyen ételekbe tehetjük? Alábbi cikkünkben részletesen ismertetjük a szilva áldásos hatásait. Az aszalt gyümölcsök valóban egészségesek? | Házipatika. Szerző: Nagyszülők Lapja 2015-08-31 Forrás: Nagyszülők Lapja A zamatos, vitamindús szilva A szilva gazdag vitaminban és ásványi anyagban, valamint antioxidánsokban. Egy szem szilva már annyi vitamint és antioxidánst tartalmaz, mint egy marék áfonya. Tartalmaz B1-, B2-vitamint és majdnem minden B-vitamint, de megemlíthetjük még az A-vitamint, az A-provitamint, béta-karotint és a C-vitamint. Ásványi anyagok közül a foszfor, kalcium, kálium, magnézium található meg benne, nyomelemként a cink. Antioxidánsai az antocián színanyagok, rutin, quercitin, flavonoidok és a legtöbbet a szilva héja tartalmazza, ezért ne pucoljuk meg a szilvát fogyasztáskor. A gyümölcs 85%-a víz, de kevés cukrot tartalmaz. Egészségvédő hatásai Kedvező élettani hatásai a következők: magas rosttartalma miatt székrekedésre ajánlott, különösen az aszalt szilva, vizelethajtó, vitamin, ásványi anyag és antioxidánsai miatt immunerősítő, véd a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, alacsony a kalóriatartalma, fitotápanyagai gátolják a rákos sejtek növekedését.
Alábbi cikkünkben részletesen ismertetjük az őszibarack áldásos hatásait. tovább a cikkre Vissza az előző oldalra Szakértők Felnőtt betegségek Gyógytorna derékfájás ellen: Mikor hatékony megoldás és mikor nem elég? - Szakember válaszol Bazálsejtes karcinóma, laphámrák: 50 év felett gyakori a nem melanoma típusú bőrrák - Tünetek, kezelés Gerincsérv, porckorongsérv okai, tünetei: Miért alakul ki? Hogyan gyógyítható műtét nélkül?