A magyar tanárok közül pedig említést érdemel Krizsán János és Mikola András. A nemzeti érzelmű Kolozsváry Moldován István mindössze egy esztendőt tanult Kolozsvárott, mert 1931-ben átköltözött Budapestre, ahol beiratkozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. MTVA Archívum | Kultúra - Moldován István festőművész. A székesfővárosi művészeti tanintézetnek azokban az időkben olyan tekintélyes tanárai voltak, mint az iskolát teremtő művészettörténész Lyka Károly, vagy az alkotó festőművész Csók István, Rudnay Gyula, Vaszary János, Ferenczy Károly és Réti István, akiktől az ifjú erdélyi megtanulta a modern nyugatos alkotásmódot. Budapesten különösen sokat tanult a nagybányai születésű, az ottani művészeti iskola neves tanárától és szervezőjétől, Réti Istvántól, majd később a festészetet Nagybányán tanuló, ám utána az anyaországi Zebegényben élő és alkotó Szőnyi Istvántól. Az erdélyi tájak és emberek érzékeny megörökítője. 1942-ben a Szinyei Társaság elismerő oklevelét és a Főváros festészeti díját, 1943-ban a Kolozsvár a képzőművészetben II. díját, 1963-ban a SZOT festészeti díját, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját nyerte el.
Az érzés viszont leírhatatlan, amikor a helyére kerül minden darabja a kirakósnak és összeáll a kép... A kis személyes kitérő után egy csodaszép mozaik alkotást szeretnék bemutatni, mely régóta listás volt nálam. Moldován István festőművész 1964-ben készítette az egykori Pécsi Tanárképző Főiskola épületébe (ma a Pécsi Tudományegyetem egyik campusa) csodálatos mozaikját. A bejárattal szemben lévő falon elhelyezett alkotáson egy tanóra elevenedik meg a szemünk láttára. Nebulók kis csoportja látható, velük szemben tanítójuk áll könyvvel a kezében. Felhívás – Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeum. Egyik kis tanuló jelentkezik, talán a tanár által feltett kérdésre tudja a helyes választ. Alapos szemügyre vételezést követően sem vettem észre, hogy akár egy kis mozaik darab is hiányozna belőle, tökéletes állapotban van. Megemlíteném, hogy az épület homlokzatán is van egy csodaszép alkotás: Kelle Sándor és Soltra Elemér Napóra-sgraffitoja. (lásd kapcsolt műlap) Köszönöm szépen a Pécsi Tudományegyetem hozzájárulását a mozaik fotózásához, Kottász Gergely sajtóreferens és az UNIV TV munkatársainak közreműködését!
Csoportos kiállításon vett részt a többi közt a Műcsarnokban (1957, 1988) és a Budapest Galériában (1996). Külföldön több európai országban, az USA-ban, Kanadában, valamint Indiában szerepelt tárlaton. Díjak: a főváros festészeti díja (1942), a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díja (1972). Hazai közgyűjteményben a Magyar Nemzeti Galériában található több műve. Felvett művészi előneve a Kolozsváry. Ismeretlen Budapest: Százéves fényképész és festőnő a város felett | 24.hu. Kolozsváry Moldován István, aki előnevét maga választotta, már gyermekfejjel megtapasztalta az első világháború utáni román megszállás keserűségét, s fölcseperedve úgy döntött, hogy mindenáron festő lesz belőle, megmutatja a világnak szülőföldje, Erdély igazát és szépségét. A középiskolát az akkor még döntően magyarok lakta Kolozsváron végezte, majd 1930-ban beiratkozott az alig néhány esztendővel korábban, jobbára román művészek alakította Kolozsvári Szépművészeti Iskolába. Ez a művészeti főiskola mindössze kilenc évig állt fenn, mert a tanintézményt a románok átköltöztették Temesvárra.
Görögország, Bulgária. MOZAIKOK: 1964. Pécsi Pedagógiai Főiskola 500x320 cm, 1968. Salgótarjáni Kórház 5 db 200x180 cm, 1969. Názáreti Mozaik 800x250 cm, 1970. Videoton díszterem 1600x500 cm. EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK: 1934. Kisvárda, 1937. Kolozsvár, 1943. Kolozsvár, Megyeháza, 1946. Eger, Gyöngyös, 1947. Miskolc, 1948. Hatvan, 1955. Budapest, Csók István Galéria, 1959. Kulturális Kapcsolatok Intézete, 1960. Nagykanizsa, 1961. Budapest, Csók István Galéria, 1963. Kiskunfélegyháza, 1966. Debrecen, 1969. Békéscsaba, 1971. Budapest, Mednyánszky Terem, 1973. Gyöngyös, Debrecen, Medgyessy Terem, 1975. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Terem, 1977. Eger, 1979. Veszprém, DÍJAK, 1941. Kolozsvár a képzőművészetben II. díj, 1942. Szinyei Társaság kitüntető elismerés, Fővárosi festészeti díj, 1943. Római ösztöndíj, 1947. Állami ösztöndíj (Románia), 1952. Aranykoszorús jelvény (MSZT), 1961. Osztrák Képzőművészeti Szövetség tiszteletbeli tagság, 1962. Csepeli Posztógyár tiszteletbeli brigádtagja, 1963. SZOT Festészeti díj, 1969.
Erdély volt a szerelme, s ezért azt nem volt hajlandó elhagyni akkor sem, amikor 1943-ban római ösztöndíjat kapott. Nem ment ki Itáliába, hanem maradt a szülőföldjén, mintha megérezte volna, hogy nem sokáig lesz magyar és szabad. Ekkor kapta meg a Kolozsvár a képzőművészetben elnevezésű kiírás II. díját. A kitüntetést megelőzte az 1942-ben, a Kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeumban a Művészeti Hetek keretében megtartott csoportos kiállítása, amelynek elismeréseként kapta meg a fentebb említett díjat. 1943-ban szintén csoportos kiállításon vett részt a Kolozsvári Műcsarnok megnyitásán. Korábban, 1942-ben megkapta az 1920-ban alapított, a Nagybányai Művésztelep irányzatát és szellemiségét folytatni kívánó Szinyei Merse Pál Társaság elismerő oklevelét. A művész Észak-Erdély ismételt román megszállása után, 1944-ben visszajött az anyaországba, de a barátai kiharcoltak a számára egy ösztöndíjat, amelynek jóvoltából 1948-1950 között rövidebb időre ismét hazamehetett Erdélybe, ahol tovább festette a művészetét megtermékenyítő és megihlető székely népéletet, vallási szokásokat, embereket, a tájat, a kolozsvári városképeket, a csodálatos virágcsendéleteket, a széki templomozásokat.
Budapestre települve, méltó folytatásként Réti és Szőnyi tanítása tetézte meg, vagy teljesítette ki a szakmai képzést. Ennek a kettős örökségnek, az első és második nagybányai generációnak az utolérhetetlen oktató módszere, a festőhivatás máig emlegetett etikai tartalma a legfogékonyabb korban hatott rá. Azóta sokféle benyomás érte, sokat utazott, látott a világ dolgaiból, becsülettel végigjárta a fejlődő szocialista művészet útjait, részt vett a közösség életében, munkájában. Kipróbálta erejét morális feladatokban, s élte a ma festőjének a kötelező napi munkálkodást előíró életét, időről időre összegyűjtötte műveit és a közönség elé állt egyéni kiállításain. Stílusának változása, érdeklődésének módosulása sohasem jelentett ösztönétől, felkészültségétől idegen eszközöket, meggyőződéséhez ragaszkodott. Ez röviden a társadalmi szolgálat, a valóság ábrázolása. Ehhez hajlította kifejezési formáit, ez a törekvés serkenti a megismerésre, ábrázoló módszerének szélesítésére, ha kell a megváltoztatására.
Xbox 360 tápegység pirosan világít magyarul Magan iskolak budapesten Legjobb idegsebész magyarországon
§ alapján pályázatot hirdet Szombathelyi Tankerületi Központ Szombathelyi Bartók Bél... 05. – Közalkalmazott 1 fő tanító – Nyíregyházi Tankerületi Központ - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Rakamaz Nyíregyházi Tankerületi Központ a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. § alapján pályázatot hirdet Erzsébet Királyné Német Nemzetiségi Általános Iskola, AMI... 05. Munkaügyi központ kecskemét atlas historique. – Közalkalmazott Oroszlányi munka ügyi központ » angol nyelvtanár vagy általános iskolai tanító angol műveltségterülettel – Szekszárdi Tankerületi Központ - Tolna megye, Szekszárd Szekszárdi Tankerületi Központ a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. § alapján pályázatot hirdet Szekszárdi Tankerületi Központ Szekszárdi Dienes Valéria Á... 05. – Közalkalmazott tanító – Balassagyarmati Tankerületi Központ - Nógrád megye, Magyarnándor Balassagyarmati Tankerületi Központ a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. § alapján pályázatot hirdet Magyarnándori Általános Iskola tanító munkakör betölt... 05. – Közalkalmazott Testnevelő – Nagykanizsai Tankerületi Központ - Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI - Zala megye, Keszthely Nagykanizsai Tankerületi Központ - Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.
Eredmények: Folyamatosan bővülő cégcsoportunk új Irodavezető munkatársat keres, fiatalos csapatába!