- 2014. október 22., szerda 21:18 A baloldali többségű önkormányzattal rendelkező Salgótarjánból Balassagyarmatra kerül át Nógrád megye önkormányzatának székhelye. Barna János (Fidesz-KDNP) alelnök javasolta a székhely áthelyezését. Az újonnan megválasztott elnök, Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP) viszont hangsúlyozta: nem támogatja a javaslatot, és ezt kéri a közgyűlés tagjaitól is. Gazdasági társaságok. Végül a képviselők 8 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett az áthelyezésre szavaztak a salgótarjáni megyeházán. A többoldalas javaslatot az ülésen osztották ki. Barna János érvei között szerepelt, hogy a választási eredmény alapján legitimitásukat hatvan százalékban Nyugat-Nógrád polgárainak köszönhetik, és ez 1994 óta így van, hiszen a megyeszékhely városok nem is szavaznak a megyei közgyűlés összetételére. Felhozta azt is, hogy a korábbi intézményfenntartói, szakhatósági feladatok miatt ezer szállal kötődött a megyei önkormányzat a megyeszékhelyhez, de ez ma már "nem releváns", a párhuzamos területfejlesztési jogszabályok pedig kiemelik a megyei rendszerekből a megyeszékhelyeket, azoknak külön keretet biztosítanak.
Nógrád Nógrád Magyarország északi területén fekszik. Keletről Borsod-Abaúj-Zemplén, délkeletről Heves, délnyugatról Pest megye, északról Szlovákia határolják. Megyeszékhelye: Salgótarján város. A megye területe az ország területének mindössze 2, 7%-a, ezzel Nógrád megye a 2. legkisebb területű hazánk megyéinek sorában. Nógrád az ország legkisebb lélekszámú megyéje. A megyére jellemzőek az aprófalvak, sok település lakossága 1000 főt sem éri el. A települések egyenletesen oszlanak el a megye területén. A megyének hat városa és több mint száz falva van. Hazánk megyéi közül ez az egyetlen megye, aminek nincs színháza. Nógrád megye székhelye. Folyók: Ipoly, Galga, Zagyva. Tavak: Derék-pataki tározó, Érsekvadkert, Nőtincsi-tó, Diósjenői-tó, Bánki-tó, Kétbodonyi-tó, Berkenyei-tó, Pusztaszántói-tó, Tereskei-tó.
Nógrád vármegye (szlovákul: Novohrad; németül: Neograd vagy Neuburg; latinul: Comitatus Nogradiensis vagy Comitatus Neogradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A történelmi Felvidék területéhez tartozott. Területe jelenleg Magyarország és Szlovákia között van felosztva. Nógrád vármegye térképe A vármegye területe nagyrészt hegység, az Ipoly és a Duna mentén találhatóak szűk völgyek és a Nógrádi-medence. Hegységei a Kárpátok északi csoportjainak előhegységei. Fontos folyói a Duna, az Ipoly és a Zagyva. Északról Zólyom vármegye, keletről Gömör-Kishont és Heves vármegyék, délről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, nyugatról pedig Hont vármegye határolta. A vármegyét Szent István hozta létre Nógrádvár központtal, és egészen 1920-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része Csehszlovákia területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos Hont vármegyével közösen létrehozták Nógrád-Hont vármegyét. Az I. bécsi döntés értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított területeinek egy része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a második világháború után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent.
A családok anyagi biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés támogatása és a magyar nemzet népesedéspolitikai céljainak megvalósítása érdekében az állam meghatározta azokat az ellátásokat, amelyeket a családtámogatási ellátások rendszerében nyújt. Ilyen ellátás a családi pótlék, és annak emelt összege. I. / Családi pótlék 1. / A családi pótlék egy gyűjtő fogalom, melynek típusai: a) nevelési ellátás b) iskoláztatási támogatás. 2. Családi pótlék igny . / A családi pótlék havi összege a) egygyermekes család esetén 12. 200 forint, b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13. 700 forint, c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13. 300 forint, d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14. 800 forint, e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16. 000 forint, f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17. 000 forint, g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint, h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint, i) a saját jogán jogosult nevelési ellátásra jogosult személy esetén 20.
3. / Az emelt összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolják. Igénylése független attól, hogy a családi pótlékra való igény bejelentésével egyidejűleg, vagy már folyósított családi pótlék esetén kerül benyújtásra. jogforrás: 1. / a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2. / a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. Emelt összegű családi pótlék | MEOSZ. 19. ) ESzCsM rendelet
300 forint, j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a 8. Családi pótlék igény bejelentés. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14. 800 forint. 3. / Nevelési ellátásra jogosult 3. 1.
törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30. ) Korm. rendelet 7/A. § (1) bekezdés, (2)-(3) bekezdés, 10. számú melléklet A családok támogatásáról szóló 1998. törvény 7. § (1)-(3) bekezdés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 4. § 25, 45. § (3) bekezdés A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 33. § (1) bekezdés, 71. §(1) bekezdés a Magyar Államkincstár Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2011. Családi pótlék igény benyújtása. (I. 14. ) NGM utasítás 73. §(1) bekezdés 1. melléklet 1. § (2) bekezdés c) pont az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény 106. § (1)-(2), (5)bekezdés Kulcsszavak sajátos nevelési igény iskoláztatási támogatás Országos Telefonos Ügyfélszolgálat Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is). Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
/ Ki jogosult az eljárásra? Ki jogosult az eljárásra? : - a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője, Kizáró okok: - a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs Milyen adatokat kell megadni? a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett -a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és valamint a szakértői vélemény számát. igazolás adattartalma doc. Milyen iratok szükségesek? tanulói jogviszony fennálásának igazolása Milyen költségei vannak az eljárásnak? Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. Hol intézhetem el? Svájci családi pótlék igénylése | www.jogomvan.hu. a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal Ügyintézés határideje 21 nap sommás eljárásban azzonnal, de legfeljebb 8 nap, függő hatályú döntés kiadása esetén 8 nap.
A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra. 4. Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a köznevelési intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, a) akinek mindkét szülője elhunyt, b) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, c) aki kikerült a nevelésbe vétel alól, d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, e) aki a 7. Kormányablak - Feladatkörök - Keresés. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él egy háztartásban, vagy f) ha az iskoláztatási támogatást - a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.