A hagyatéki eljárás jogi területe évtizedek óta "egyszerű" jogszabályi környezetben működő polgári nemperes eljárás. A települési önkormányzatok jegyzői olyan normatív szabályozás mentén folytatnak országosan eltérő gyakorlatot, amely a közigazgatási hatósági eljárás új "modelljének" megjelenésével megdőlni látszik. A jegyző által megbízott hagyatéki leltárelőadó a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4. ) IM rendelet (a továbbiakban: He. ) rendelkezéseinek szigorú alkalmazásával készíti elő a hagyatéki eljárás azon szakaszát, amely az elhunyt személy után maradt vagyon hagyatéki leltárban történő felmérése. A He. – szabályozási tárgyából megállapíthatóan – nem törvény végrehajtására szolgáló, hanem törvényt helyettesítő rendelet. Rendelkezései a hagyatéki eljárás lefolytatását annak megindulásától kezdve a lezárásáig "teljes körűen" szabályozzák. Kérdésként merül fel ugyanakkor – a kialakult gyakorlat alapján – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
Hagyatéki eljárás menete A hagyatéki eljárás az a célja, hogy tanúsítsa az örökös örökösi minőségét, és átadja az örökösnek a hagyatékot. A hagyatéki eljárás a meghalt személy vagyonában történő jogutódlást állapítja meg és igazolja. A hagyatéki eljárás lefolytatására, az elhunyt utolsó lakhelye szerinti közjegyző jogosult. Az ügyintézéshez szükséges: A halott vizsgálati bizonyítványon hozzátartozóként feltüntetett személyt értesíteni kell az eljárás megindulásáról, és arról, hogy leltárfelvétel céljából mikor és hol jelenjen meg. Az értesítésben tájékoztatják arról is, hogy a leltárfelvételhez milyen dokumentumokra, adatokra lesz szükség. A leltárfelvételhez elegendő az értesített személynek megjelenni, nincs szükség valamennyi öröklésre jogosult a jelenlétére. Ügyintézés díja: Az eljárás hivatalból indul és illetékmentes. A hagyatéki eljárás folyamata: Elkészül a hagyatéki leltár, amely során az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatainak, valamint a hagyatékba tartozó vagyonnak, továbbá az ezekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nyilatkozatoknak a beszerzése és rögzítése történik.
Ügyintéző: Balogh Balázs Imre Polgármesteri Hivatal Mester u. 26. Telefon: 06 (52) 277-512 E-mail. : Ügyleírás: Amennyiben az elhunyt nevén szerepel: -ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlan, -takarékbetétkönyv, értékpapír, lakossági folyószámla stb., -gépjármű, motor, utánfutó, -életbiztosítás, nagy értékű ingó dolgok, festmény úgy a hagyatéki eljárást le kell folytatni. Hagyatéki leltár felvétele során rögzítésre kerülnek: -öröklésre jogosultak adatai -ingatlan vagyon esetén az ingatlanra vonatkozó adatok: helyrajzi szám vagy pontos cím -gépjármű esetén forgalmi engedély (hitel esetén a hitelszerződés), törzskönyv -takarékbetétkönyv, értékpapírok stb. -folyószámla, devizaszámla, értékpapírszámla esetén számlakivonat Szükséges iratok: -végrendelet, öröklési szerződés, tartási szerződés vagy ezek fénymásolata -életbiztosítás esetén kötvény -ki nem fizetett utolsó havi nyugellátás esetén nyugdíjtörzsszám -ki nem fizetett járandóság (táppénz, munkabér stb. ) esetén igazolás -amennyiben az elhunyt gazdasági társaság tagja volt és üzletrésszel, törzsbetéttel rendelkezett, úgy a társasági szerződés fénymásolata A hagyatéki leltár felvétele illetékmentes.
A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte. A leltározást a jegyző végzi. Hangsúlyozandó tehát, hogy minden esetben hagyatéki leltárt köteles készíteni a jegyző, ha az örökhagyó rendelkezett ingatlannal (házzal, lakással, termőfölddel, nyaralóval, stb. ), vagy 300. 000 Ft összeghatárt meghaladó ingósággal, személygépkocsival, gazdasági társaságban való részesedéssel. A több névre szóló ingóság (pl. házastárssal, gyermekkel közös lakossági folyószámla, bankbetét) összeghatártól függetlenül hagyatéki eljárás köteles. A leltár felvételéhez be kell nyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz a szükséges iratokat, így minden esetben a halotti anyakönyv kivonatot, és az ügytől függően az elhunyt számlakivonatát, igazolást a takarékbetétkönyvről, értékpapírról, részvényről, üzletrészről, nyugdíjszelvényt, fel nem vett járandóságról munkáltatói igazolást, forgalmi engedély másolatot, a tulajdoni hányadot tartalmazó cégkivonatot, adott esetben végrendeletet, eltartási-, életjáradéki-, vagy öröklési szerződést.
A halálesetről a hagyatéki ügyintéző hivatalból értesül a halottvizsgálati bizonyítvány egy példányával. A hagyatéki leltár felvételéhez nem szükséges minden örökösnek megjelennie, elég ha ezt egy személy megteszi. A hagyatéki leltárt az ügyintéző az ügyfél által becsatolt okiratok, adatok alapján készíti el, ingatlan vagyon esetén az adó- és értékbizonyítvány beszerzéséről hivatalból intézkedik. Az ügyintéző a hagyatéki leltárt és mellékleteit a hagyaték átadása céljából megküldi az illetékes közjegyzőnek, aki jelenleg Dr. Harbula Ágnes (Debrecen, Csapó u. ) Vonatkozó jogszabályok: – A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény – A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31. )KIM rendelet – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény vissza az előző oldalra
A hagyatéki eljárás kezdő momentuma a jegyző értesítése az örökhagyó haláláról. Az értesítés a következő formákban valósulhat meg: 1. - a halott vizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában 2. - a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy 3. - olyan személy bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik. A jegyző, az eljárás megindulását követő nyolc napon belül kezdi meg a hagyaték leltározását. A leltározást a közjegyző végzi abban az esetben, ha a leltárfelvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. Ebből a célból a közjegyző az illetékes jegyzőt is megkeresheti. A jegyző (és a közjegyző) illetékességét a hagyatéki eljárásban (és így a leltározás tekintetében is) a következők alapozzák meg: 1. - az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában - az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, ennek hiányában 2. - az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, ennek hiányában 3.
Az egyetemeket tekintve a legnépszerűbb célpont kétséget kizáróan a főváros, itt azonban a garzonlakások is 130 ezer forint körül mozognak, ami egy egyetemista pénztárcájához mérten rendkívül magas, így sokan döntenek úgy, hogy inkább csak egy szobát bérelnek. Ezek ára - szerencsés esetben - már csak 60-70 ezer forint. Vidéken már változóbb árakkal találkozhatunk ami az albérleteket illeti. Számos megyeszékhelyen azonban rendkívül magas a bérelti díj, Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Győrben például 90-100 ezer forint körül mozog. Miskolcon már valamivel kedvezőbb árakkal találkozhatunk, itt ugyanis egy átlagos garzonlakás bérleti díja 80-90 ezer forint között mozog. A legolcsóbb azonban kétségkívül Eger, itt ugyanis már 70 ezer forintért is találhatunk kiadó lakásokat. Érdemesebb ingázni? Az albérlet árakat elnézve joggal merül fel bennünk a kérdés, hogy esetleg érdemesebb egy kisebb településen bérelni és ingázni az egyetemre. A válasz azonban sajnos nem, ugyanis az egyetemi városok vonzáskörzetében található kisebb városokban szinte csak minimálisan olcsóbb albérleteket találunk, de gyakran nincs is különbség az árak között.
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével csütörtökön elindult a főszezon az albérletpiacon, a tanévre készülő diákok egy része a következő napokban, hetekben keres magának bérelhető lakás országszerte. Az pedig a szezonnyitás apropóján összegyűjtötte az albérletpiaci legeket a 18 ezer hirdetésből álló kínálatból. Július közepén a legolcsóbb kiadó lakóingatlan az országos kínálatban a Hajdú-Bihar megye határához közel eső Darvason található: az ottani 100 négyzetméteres lakásért havonta 20 ezer forintot kér az önkormányzat. Bár kétségtelenül alacsony ár az országos díjakhoz képest, a debreceni egyetemistáknak valószínűleg ez nem az igazi, mert a megyeszékhely tömegközkekedéssel legalább 2 órás távolságban van. A legolcsóbb egyetemvárosi albérlet egy kifejezetten egyetemistáknak ajánlott 60 négyzetméteres, 2 szobás dunaújvárosi panellakás, amelynek a bérleti díja 40 ezer forint havonta. Apróságok, aprópénzért Bár Budapesten bőven 140 ezer forint a havi átlagos bérleti díj, majdnem ezer ingatlan 100 ezer forintnál olcsóbban bérelhető.
Múlt héten kihirdetésre kerültek az idei ponthatárok, ezzel pedig máris megkezdődött a friss egyetemisták lakás keresése. Az augusztus az albérlet-bummról szól Minden évben július utolsó hetében hozzák nyilvánosságra az egyetemi felvételi ponthatárokat, ezt követően pedig rögtön megindul az albérletkeresési roham, ez pedig általában a bérleti díjakon is meglátszik. Sajnos azonban a leendő egyetemistáknak nincs más választásuk, hiszen a félév megkezdése előtt muszáj beköltözniük új otthonukba. Abban az esetben azonban, ha nem egyetemistaként keres lakást, érdemesebb kivárni az augusztus végét, és inkább ősz elején keresgélni. A koronavírus okozta bizonytalanság azonban még mindig sokakat aggaszt, ugyanis nem lehet tudni, hogy vajon jelenléti, digitális, esetleg hibrid oktatással zajlik-e a 2021/2022-es tanév. A helyzet azonban nem annyira elkeserítő, mint a tavalyi évben, és a legtöbben bíznak benne, hogy a teljesen online oktatás nem tér vissza. Mire számíthatunk az egyetemi városokban?
Az összeállításban szereplő ingatlanok linkjei: Legolcsóbb albérlet: Legolcsóbb egyetemvárosi albérlet: Legolcsóbb budapesti albérlet: Legkisebb albérlet: Legkisebb albérlet a budai oldalon: Legdrágább albérlet: