2013. januártól másképp kell már számítani a távolléti díjat a nem havibéres munkavállalók esetében. Az új szabályozás szerint jól meg kell gondolnunk, hogyan vesszük ki a szabadságunkat, ami nem könnyű, hiszen nagyon kevesen tehetjük meg, hogy egyszerűen csak eldöntjük és kiírjuk magunknak a szabit, hanem egyeztetnünk kell a főnökkel és a munkatársakkal is, és emellett még azt is figyelnünk kell, hogy az a hónap, amiben elmegyünk szabira, hány napból áll. Jobban "megéri" ugyanis a 22 munkanapos hónapokban kivenni a szabadságunkat, mert akkor abban a hónapban több pénzt vihetünk haza. A magyarázat egyszerű: a számítás nem egész 22 munkanapos hónappal számol, hanem annál valamivel kevesebbel, így a több munkanapos hónapban kisebb osztószámra nagyobb összeg jut. Az osztószám a 174, ami 21, 7 munkanapnak felel meg, ez a magyarázata a magasabb eredménynek. Ha egy napra vonatkozó távolléti díjat akarunk kiszámolni, akkor a havi bruttó bért (alapbér, pótlékátalány, illetve az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybérek, bérpótlékok egybeszámításával) elosztjuk 174-gyel (részmunkaidő, vagy egyéb az általánostól eltérő teljes munkaidő esetén a 174 óra helyett, annak arányos számával) így megkapjuk az egy órára járó munkabért, majd megszorozzuk nyolccal, ez az egy napra járó munkabér.
chevron_right Így kell kimatekozni a távolléti díj összegét. Példákkal hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász 2017. 11. 21., 06:09 Frissítve: 2017. 20., 21:32 Bár a munkavállaló csak 3 napig volt szabadságon, mégsem egyszerű kiszámolni, hogy milyen összegű távolléti díjra jogosult: meg kell határozni az esedékesség időpontját és kalkulálni kell bizonyos bérpótlékokkal is. Cikkünkben az 1 napra és 1 órára járó havibér, valamint a bérpótlék alapjának meghatározásáról is szó lesz. Az alapbér – munka törvénykönyve (Mt. ) 136. § Az alapbért időbérben kell meghatározni, amely lehet havibér, hetibér vagy órabér. A munkavállalót a havibér az általános munkarend szerinti munkanapok számától függetlenül mindig azonos összegben illeti meg. Ez a szabályt egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is alkalmazni kell. Éppen ezért a havibér arányos részének kiszámításakor is a beosztásnak megfelelő munkarend szerinti munkaidőt kell alapul venni, és egységesen a 174 órát, ahogyan a bérpótlék számítása során.
Ha például csak félállásban dolgozunk, nem heti 40 órát, hanem csak 20 órát, akkor nem 174-el kell osztanunk, hanem a 87-es számmal. Melyek a speciális esetek? A távolléti díj kiszámításához szolgáló alap tehát az esedékesség időpontjában érvényes alapbér. Van azonban olyan helyzet, hogy az alapbérrel nem lehet számolni, mert a teljesítménybért kell alapul venni, ilyen esetekben pedig az elmúlt hat naptári hónap átlagát kell figyelembe venni, ez az átlagolt összeg lesz a kiszámításhoz szolgáló alapunk. Fontos emellett azt is kiemelni, hogy az alapbér melletti juttatásokat csak korlátozott mértékben és súlyozással lehet figyelembe venni, ha távolléti díjat számolnunk. Csak három olyan bérpótlék van, amit figyelembe lehet venni a távolléti díj meghatározásánál, ennek is azonban szigorú feltételei és előírásai vannak. Csupán a műszakpótlékkal, az éjszakai pótlékkal, a készenléti pótlékkal, valamint az ügyeletes pótlékkal lehet számolni. A távolléti díjba a műszakpótlékot akkor lehet beszámítani, ha a munkavállaló munkaidejének rendszeresen, minden hónapban legalább 30 százalékát teszi ki olyan jellegű munka, amiért műszakpótlékot szokott kapni.
§-ban foglaltaknak megfelelően – együttesen kell figyelembe venni. 149. § (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. 150. § (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni. (2) A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni. (3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni. (4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).
Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj 70 százaléka jár. Nem jár a távolléti díj, ha a munkavállaló a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül. Munkavégzés alóli mentesülés A szabadság időtartamára. Mértéke: a szabadság napjainak számától függ. Kötelező orvosi vizsgálat esetén. Kötelező orvosi vizsgálat tartamára mentesül a munkavállaló mentesül munkavégzés alól és ezen időre távolléti díjat kap. Véradás esetén. Minimum 4 óra időtartamra mentesül a munkavállaló munkavégzés alól és ezen időre távolléti díjat kap. Szoptató anya, a szoptatás idejére. Az első hat hónapban naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a kilencedik hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára mentesül a munkavégzés alól és ezen időre távolléti díjat kap. Hozzátartozó halálakor. 2 munkanapra mentesül a munkavállaló munkavégzés alól és ezen időre távolléti díjat kap. Általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén.
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Tartalom: A gyerekek a karácsonyi szezonban a legizgalmasabbak, ajándékokat, barátokat és családtagokat, Mikulás és finom finomságokat várnak. Fontos azonban, hogy megértsék a fesztivál lényegét. Emlékeztesse őket Jézus születésének történetére a gyermekek számára. Az év vége közel van, és a gyermekeinknek mindent be kell szánniuk, hogy ünnepeljék a karácsonyt. A vidám őrület közepette fontos emlékeztetni őket a december 25- i történetre. Bár jó, hogy ajándékokat cseréljünk és ízleteseket fogyasszunk, nem szabad elfelejtenünk, hogy mi az egész! Mi a karácsony története: Hogyan mondjam el a gyerekeknek Hosszú, régen volt egy hely, melyet Názáretnek neveztek, ahol egy nő, egy Mária neve élt. Nagyon szorgalmas volt, és mindig jó volt másoknak. Elfogadták Józsefet, aki szintén nagyon kedves fiatalember volt. Egy napon Isten küldött egy üzenetet egy angyalnak, Gabrielnek, Marynek. 5 vicces és aranyos családi karácsonyi történet - Nem bírtuk ki őket mosolygás nélkül! | Femcafe. Az angyal azt mondta neki, hogy Isten szent lelket küld a Földre, hogy segítsen az embereknek. Ez a lélek Mária fiaként születne, és őt meg kell neveznie Jézusnak.
A bányamérnöki diplomával rendelkező bárót Abraham Gottlob Werner professzor üledékes kőzetekkel kapcsolatos tanai vonzották Freibergbe. Ebben a szászországi városban ismerkedett meg a freibergi bányaakadémia egyik professzorának leányával, leendő feleségével, Julie Charpentier-vel. Júlia nem sokkal korábban vesztette el vőlegényét, Friedrich von Hardenberget, akit az irodalomtörténet Novalisként őriz a jövendő számára. Károly és Júlia hét évnyi boldog házasságát az anya és gyermeke szülés közbeni halála választotta el örökre. Károly báró később újra megházasodott. A második feleség, Nostitz Jänckendorf Eliza édesapja szász királyi miniszter volt, akit Arthur von Nordstern néven költőként is jegyez a német literatúra története. Elizától hét gyermeke született Károlynak, köztük Frigyes báró, Budapest vőlegénye és Júlia, Jósika Miklós leendő felesége. Karácsony ünnepének története. Podmaniczky Frigyes naplójában arról is tanúskodik, hogy szülei honosították meg Magyarországon a karácsonyfa-állítás szokását, ami – pesti házuk és aszódi kastélyuk látogatói révén – az 1840-es évekre már általánosan elterjedtté vált: "Elérkezvén karácsony napja, hat órakor háromszoros csengetés hirdette a mi karácsonyfánk megérkeztét.
Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét ülik meg ezekben a napokban. A karácsonyt, amelynek latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), a nyugati kereszténység december 25-én, a keleti január 7-én tartja. Ez a kereszténységnek húsvét mellett teológiailag a második legnagyobb, gyakorlatilag viszont a legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe. Elevenítsük fel a történetet A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben, ennek Dionysios Exigius apát által kiszámított időpontja lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdőpontja. A Szék Rövid Története by Balázs Frei. A karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenév. E szóval a magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet.
A Habsburg-monarchiában 1814-ben tűnt fel először a feldíszített fenyőfa, mégpedig a Berlinből Bécsbe települt Arnstein bankárcsalád házában. Fontos szerepet játszott a szokás bécsi, ezen keresztül birodalmi elterjesztésében Lotharingiai Károly főherceg felesége, Henriette von Nassau-Weilburg (1797–1829), aki néhány hónapos kislánya, Mária Terézia Izabella, a későbbi nápolyi és szicíliai királyné számára 1816-ban állított először karácsonyfát. Magyarországra a karácsonyfa a német és osztrák rokoni kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata családok révén került az 1820-as években. Az Élet és Literatúra című folyóirat 1842-ben megjelent cikke szerint a karácsonyfa-állítás divatját a martonvásári grófnő, Brunszvik Teréz hozta 1824-ben Bécsből Pestre. Vay Sándor 1905-ben a Jövendő című folyóiratban azt írta, hogy "A Christbaum (karácsonyfa) divatját József nádor harmadik felesége, Mária Dorottya hozta be nálunk. " Mária Dorottya Württemberg hercegnő, a karácsonyfa elterjedésének törzsterülete szomszédságából került 1819-ben Magyarországra, s lett a sok más alkotása mellett az alcsúti kastély, mintagazdaság és arborétum megalkotója, József nádor felesége.
Tegyük tisztába a dolgokat még jóval karácsony napja előtt, nehogy megrémíssze gyermekünket a felfoghatatlan. Mindenkinek kellemes ünnepeket kívánunk! Jövőre találkozunk!
Így mennek át a városon, egészen a templomig. Norvégia Karácsonyeste csészényi zabkását hagynak a pajtában, így akarják a rossz szellemeket távol tartani a háztól. A feldíszített fenyőfát a családok - kéz a kézben - körültáncolják, miközben karácsonyi dalokat énekelnek. Kenya Még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. Az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön. Ilyenkor a távol élő családtagok is hazautaznak, ha csak tehetik. Svédország Karácsony reggelén a templomok égő gyertyákkal várják a híveket. Az ünnepi menü: hering és barna bab. A jó gyerekeknek a Mikulás a Jultomten, egy manó segítségével osztja szét az ajándékokat. Anglia A gyerekek még időben levelet írnak a Mikulásnak, amit bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi-sarkvidékre repüljön. Ha először az ajándéklista kap lángra, újra kell írni. Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding, amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz.