Éjjelente a fiatal lány átlagos tiniként éli az életét – amikor csak teheti, zenél, és a helyi állomáson gitározik az arra járóknak. Egyik este Charlie (Patrick Schwarzenegger) is felfigyel rá, akit Katie évek óta titokban csodál a szobája ablakából. A fiatalok pillanatok alatt egymásba szeretnek, és innentől kezdve minden éjszakát együtt töltenek a csillagok alatt. Katie előtt megnyílik a világ, lelkitársa oldalán végre valóra válik rég áhított álma. Információk Tartalom: Éjszaka valóra válnak az álmok… A rendkívüli szerelmi történetben a 17 éves Katie Price (Bella Thorne) extrém módon érzékeny a napfényre, nappal kényszerű szobafogságban, speciális ablakok mögé rejtőzve ábrándozik a normális életről. Éjjeli Napfény Előzetes. Éjjelente a fiatal lány átlagos tiniként éli az életét - amikor csak teheti, zenél, és a helyi állomáson gitározik az arra járóknak. Katie előtt megnyílik a világ, lelkitársa oldalán végre valóra válik rég áhított álma. Ám a fiú elől eltitkolja a betegségét, amivel óriási veszélybe sodorja az életét… Az Éjjeli napfény csodálatos történet az álmokról, a tiszta szerelemről és az élni akarásról.
A 17 éves Katie Price egy ritka betegséggel él együtt: minimális mennyiségű napfény is halálos fenyegetés a számára. Mivel napközben muszáj a házban maradnia, társaságul csupán megözvegyült apja és legjobb (na jó, igazból az egyetlen) barátja szolgál. Katie világa csak azután teljesedik ki, hogy lement a nap: ilyenkor fogja a gitárját, és a helyi pályaudvaron játszik a jövő-menő utasoknak. Charlie Reed valaha sztáratléta volt, és az életében most épp nagy változások vannak készülőben – ő az a fiú, akiért Katie a távolból titokban már évek óta rajong. Miután egy este meglátja a gitározó lányt, a sorsaik összeforrnak, és egy csillagokon átívelő szerelem veszi kezdetét. Miközben támogatják egymást céljaik elérésében, és egymásba szeretnek a nyári éjszakák leple alatt, Katie és Charlie között olyan szoros összeköttetés alakul ki, ami elég erős ahhoz, hogy megváltoztassa őket – és mindenki mást is körülöttük –, örökre. A könyv alapján készült film - főszerepben a Disney sztár Bella Thorne-nal és az első főszerepében Patrick Schwarzeneggerrel - már a mozikban!
Erkel Ferenc: Bánk Bán (opera) (80 perc, 1 felvonás) Katona József Bánk bánja irodalmunk legnagyobb történelmi drámája, keletkezése idején izzóan forradalmi tartalma miatt a cenzúra letiltotta. A belőle – Egressy Béni librettójával – készült dalmű pedig vitathatatlanul legnagyobb nemzeti operánk. Az idegen királyné megöléséről szóló zenedráma az enyhülni nem akaró abszolutizmus időszakában is erős politikai aktualitást kapott, és a magyarság tomboló lelkesedéssel fogadta Bámulatos az opera hangulatteremtő ereje, színes és sokrétű a hangszerelése. Erkel Ferenc Művelődési Ház (Vigadó) | Színházvilág.hu 1. Ábrányi Kornél 1861. március 13-án, a Bánk bán operaváltozatának nemzeti színházbeli bemutatója után négy nappal ezt írta: "Erkel legújabb, régen várt dalművével fényesen bebizonyítá, hogy volt oka hallgatni, oly művel akarván meglepni s gazdagítani nemzetét, mely elévülhetetlen kincse fog maradni. " Színházunk 125 éves évfordulóján nem mehetünk el névadónk főműve mellett, ugyanakkor megragadjuk a lehetőséget, hogy újszerű módon mutassuk be a témát, kiemelve, hogy a legkülönbözőbb formákban is ugyanolyan átütő erővel szól a mai kor közönségéhez.
Az operaházi repertoár legnépszerűbb darabjai települtek át ide: operák, balettek és klasszikus nagyoperettek egyaránt. Az Erkel Színház a nyolcvanas évek elején néhány esztendőre a budapesti operajátszás egyedüli helyszínévé lett, miután az Operaház rekonstrukciójának idejére az 1980/81-es évadtól egészen az 1984 szeptemberében elérkezett újranyitásig a két játszóhelyre méretezett társulat teljes működése ide települt át. A rendszerváltozás után folyamatosan visszatérő téma volt az épület átalakítása és/vagy bezárása. 2007. Fidelio.hu. június 30-án végül lakat került az ajtókra, és ugyan statikusi engedéllyel, de próbahely, illetve raktár lett belőle. Szó volt a lebontásról is, de végül alig néhány hónapos nézőtéri és nézőforgalmi területekkel összefüggő felújítás után a színház 2013. november 7-én, a magyar opera napján, Erkel Ferenc születésének évfordulóján újra kinyitotta kapuit, hogy mint a magyar opera- és balettkedvelő közönség megfizethető színháza működjön. Az Operaház 2022. márciusi újranyitásával párhuzamosan azonban eljött az idő, hogy az Erkel Színház elmaradott infrastruktúrájának átfogó és szükségszerű korszerűsítése ismét előtérbe kerülhessen.
Cím Gyula, 5700, Béke sgrt. 35. A gyulaiak és a környező települések lakosainak első számú kulturális helyszíne az Erkel Ferenc Művelődési Központ. Ahogy a városba látogató turistákat a kiállítóhelyek, úgy szolgálja ki a helyben élőket az intézmény. A könnyű- és klasszikus zenei koncerteket, a helyi képzőművészek kiállításait, a kisközösségeket, a gyermek- és ifjúsági programokat, a játszóházakat, kézműves foglalkozásokat, diákönkormányzati képzéseket, de még a városban tevékenykedő civil szervezetek többségét is a Béke sugárúti épületben találják a helyiek. Az intézményben meghatározók az elkötelezett szabadidős tevékenységet folytató szakkörök, klubok, tanfolyamok, alkotó- amatőr művészeti csoportok; 30 kisközösség dolgozik itt közel 1000 fővel. Közülük, az Erkel Ferenc Vegyeskar és a Székely Aladár Fotóklub országos és nemzetközi jelentőségű tevékenységet folytatnak. Erkel Ferenc: Bánk bán | Nemzeti Színház. A főbb kulturális szolgáltatások mellett természetesen terembiztosítással, technikai eszközök kölcsönzésével, tudományos ülések, konferenciák teljes körű kiszolgálásával (a résztvevők elszállásolása, étkeztetése, utaztatása, kulturális- és szabadidős programjainak megszervezése, stb. )
Átdolgozta: Nádasdy Kálmán Katona József eredeti szövegét részben visszaállította: Galambos Attila Erkel Ferenc - Barta Dóra: (balett) (70 perc, 1 felvonás) Bárki kapásból megmondja, hogy miről szól a Bánk bán: A középkorban egy felháborodott magyar nagyúr megöli az országon hatalmaskodó gonosz, idegen királynét. Ennyi. De tényleg csak ennyiről szól a remekművekben olyan gazdag magyar irodalom egyik csúcsaként számon tartott színdarab és a belőle készült emblematikus opera? Katona József 24 évesen írta művét. Egy kecskeméti fiatalember, aki ugyanezeken az utcákon, ezek között a házak, templomok között sétálgatott, ahol ma mi is járunk. S közben formálgatta halhatatlan szereplőinek szavait. S hősei nem sokat megélt középkorúak, hanem vele egykorú fiatalok, akik azonban milliók sorsát befolyásoló pozíciókban kell, hogy helytálljanak. Gertrudis királyné német és 26 éves, Melinda, a feleség spanyol s úgy 22, Bánk, a nagyhatalmú bán pedig 32-35 éves lehet. Vállukon egy ország, egy nép sorsával.
A magyar nemzeti opera megteremtője, a kiváló zeneszerző, karmester, zongoraművész és zenepedagógus apai ágon muzsikus dinasztia leszármazottjaként született, a család tíz gyermeke közül másodikként, egyben az első fiúként. Apja, Erkel József [1787-1855], nagyapja, id. Erkel József [1757-1830] és dédapja, Erkel Vilmos egyaránt képzett, élete rövidebb-hosszabb részét hivatásos muzsikusként töltő személy volt. Egyes feljegyzések szerint a család ezen ága holland, más adatok szerint német eredetű, bizonyos azonban, hogy a dédszülők - a Wenckheim grófok szolgálatában állva - Pozsonyból költöztek Gyulára. Erkel (keresztnevének akkor szokásos írása szerint Ferencz) zenei tanulmányait szülővárosában, atyja irányításával kezdte, aki iskolai tanítóskodása mellett a magyargyulai plébániatemplom kántora és kórusvezetője is volt. 10 éves korában már orgonált és misék kíséretére is vállalkozhatott. Ismereteit 1822-től Pozsonyban - Klein Henrik [1756-1832] és Turányi Károly [1806-1872] útmutatásával - tökéletesítette.
A sokszor kritizált prozódiai buktatók mögött megcsillan az ismét aktuálissá vált mondanivaló és az a drámai többlet, amit - hiszen micsoda nagyságokra emlékszünk - csak korunk Bánk bánja hordozhat. Simándi József alakítására nemzedékek emlékeznek, talán még azok is, akik soha sem láthatták már élőben, de időközben megszületett az a hang - Kiss B. Attiláé - akit ma hitelesnek érzünk ebben a szerepben. A vele készített operafilm is elindult már a kultuszképződés útján. A mostani adaptáció - a színház megújult intendatúrájának köszönhetően - egészen friss, új tehetségeket vonultat fel a többi szerepben is. Feltétlenül meg kell említeni Alexandr Belozubnak, a darab tervezőjének nevét is, akinek munkái már nem ismeretlenek a debreceni közönség előtt, és akinek operai terei nemcsak itthon, de külföldön is nagy meglepetést keltettek a Vidnyánszky-rendezésekben. A debreceni Bánk bán először - még a nyáron - Gyulán és Budapesten volt látható, s visszatérvén a cívisvárosba, már magával hozta azokat a plusz energiákat, amelyeket az országos megmérettetés jelent.
A főváros tulajdonába vett épület 1940-től a Magyar Művelődés Házaként működött, immár programszerűen a népművelés feladatával megbízatva. Ez a gyakorlatban továbbra is befogadó szerepet jelentett: a Nemzeti Színház és az Operaház előadásai éppúgy műsoron szerepeltek itt, mint nótaestek vagy sportünnepélyek. 1944 novemberétől pedig egy rövid hónapig a Kolozsvári Nemzeti Színház menekülttársulata tartott itt előadásokat. A háború végét követően a Városi Színház moziként nyitotta meg kapuit, és a vetítésekhez utóbb nívós varietéműsor is kapcsolódott. 1948-tól azután újra visszatértek ide a színházi és operaelőadások, a klasszikus koncertek. 1949-ben Kaufmann Oszkár építész tervei szerint átépítették a színházat: a nézőtéri ülőhelyek száma 1819-re csökkent, és érdemi kísérlet történt az akusztika javítására, melyet végül tíz évvel később, a Kotsis Iván nevéhez köthető átigazítás oldott meg, a világ egyik legjobban hangzó termét megteremtve. Az immár Köztársaság téri játszóhely 1951-ben került a Magyar Állami Operaház fennhatósága alá, s 1953-ban vette fel az Erkel Színház nevet.