Újabb élőszereplős filmmel állt elő a Disney. Ezúttal ismét egy klasszikus cím kap rivaldafényt, ám most nem remake-et, hanem folytatást kapunk. Nem tudom biztosan, mi ennek az oka, de újabban számos nagyvállalat a gyermekkoromat veszi célba. Tavaly megérkezett a Crash Bandicoot N. Sane Trilogy, szeptemberben jön a számomra meghatározó szerepet betöltő Spyro-trilógia remake-je, illetve a Disney legújabb élőszereplős filmje is arra készül, hogy megpengesse a szívem húrjait. Ki gondolná, hogy az eredeti Micimackó regényeket lassan egy évszázada jelentették meg, vagyis a csekély értelmű medvebocs milliónyi kisgyereknek lehetett barátja? Akik pedig a '60-as években (vagy ezt követően) kezdtek el érdeklődni a mackó után, fokozottan ellátva érezhették magukat. A Walt Disney Productions 1961-ben megszerezte az A. Barátom róbert gida idézetek képeslapra. A. Milne regényeinek megfilmesítéséhez szükséges jogokat, aminek eredménye az 1977-es Micimackó kalandjai című egészestés film és annak folytatásai lettek, 1988-ban pedig reggeli mesesorozat (hazánkban mesedélután) készült Micimackó legújabb kalandjaiból.
Róbert Gida felnőtt, és egy kissé megfáradt Ewan McGregor lett belőle. Gidát és az őt játszó színészt ugyanaz sújtja: nincs az a szürke háttér, ami előtt színes egyéniségnek látszódnának. A biztos megélhetés mindegyiküket elszürkítette, talán még Róbert Gida járt jobban, neki nem Hollywoodban, hanem egy kicsivel kreatívabb helyen, egy bőröndgyárban kell főmunkaidőben behódolnia a főnöki akaratnak. Barton róbert gida idézetek youtube. A főnöki akaratot Mark Gattis testesíti meg; a két lábon járó sznobéria és felfuvalkodottság igazi ziccerszerep, ha Jim Broadbent épp máshol forgat, Peter Capaldi pedig színházban játszik, akkor Gattis a producerek első számú favoritja. Egy bármikor bevethető, problémamegoldó színész-mindenesről van szó, ezért is csalódás, hogy a hétpróbás szórakoztatóipari szakember (akit a Sherlock Holmes-sorozat legfőbb kreatívjaként és Sherlock bátyjaként kedveltek meg sokan) olyat tesz, amire őelőtte csak kevés jó házból való brit színész vetemedett: mindvégig magabiztosan és teljességgel jelentéktelen.
A hazai filmek nézettségi adatai alapján a fenti kérdésre a válasz: "nem bizony". Három filmforgalmazásban jártas szakértőt kérdeztünk a magyar filmek iránti érdeklődés rohamos csökkenésének vélhető okairól és a lehetséges megoldásokról. A helyzet senki szerint sem rózsás, de már körvonalazódni látszik néhány út, ami visszavezetheti a nézőket a mozikba. 2006-ban még egymillió-hétszázhúszezer jegyet váltottak Magyarországon magyar mozifilmre, tavaly ez a szám mindössze hatszázhúszezer volt. Eddig úgy tűnik, idén sem alakul jobban a helyzet: az év első két hónapjában már hat magyar filmet bemutattak, amelyek - bár hivatalos statisztika erről az időszakról még nincs - számításaink szerint összesen sem érték el a húszezres nézőszámot. Nisekoi anime 10. rész magyar felirat - indavideo.hu | Animációk videók. Nincs rá pénz, nem elég vicces, tök ciki Hova lett három év alatt egymillió-egyszázezer néző? Aki erre pontos választ tud adni, az valószínűleg azt is tudja, hogyan lehet visszacsábítani őket a moziba, de úgy tűnik, ez a tuti válasz még nem született meg. A Cirko-Gejzírt és Kinót üzemeltető Balassa Péter, aki idén a Filmpartnersszel ( Adás, Halálkeringő) kötött megállapodás keretében kóstolt bele a magyar filmek forgalmazásába, nagy részben az emberek pénztelenségét okolja: "az embereknek egyre kevesebb pénzük van moziba menni.
Ezzel próbálkoznak a Filmklik most folyó filmforgalmazási kísérletében is, melyben iskolákat és más közösségeket igyekeznek arra buzdítani, hogy egy-egy film felkarolásával szálljanak be a hazai filmforgalmazásba. Bognár szerint a cél az, hogy "tíz év múlva különböző közösségek eltartsanak egy-egy filmforgalmazási struktúrát, például a horrorfilmeseknek meglegyen a saját forgalmazójuk és mozijuk, a romkomosoknak meglegyen a két-három mozijuk stb. ". Ha megvalósulna a közösségalapú filmforgalmazási modell, "a szegmentált közönségre sokkal könnyebb lenne hirdetőket találni, hiszen a hirdetések gyakorlatilag 100%-osan eltalálnák a célcsoportjukat, és ily módon el lehetne jutni akár az ingyenességhez is, amikor teljes egészében a hirdetők tartanak el egy olyan site-ot, mint az Indavideó film". És a filmek? Szállito-4.rész - indavideo.hu | Filmek videók. Persze nem csak a közönség attitűdjein és a forgalmazási anomáliákon múlik a magyar filmek sikere vagy sikertelensége, hanem a filmeken is, amelyek közül az Magyar Mozgókép Közalapítvány friss beszámolója szerint "több olyan készül, amely sem zsánerfilmként, sem szerzői filmként nem megfelelő".
Ez nem jelenti azt, hogy a végcél a teljes ingyenesség volna, sőt, éppen ellenkezőleg: a producer szerint az volna a cél, hogy "építsük a filmes kultúrát, kialakuljon az emberekben az igény arra, hogy magyar filmeket nézzenek, és aztán talán hajlandók lesznek egy kicsit fizetni is érte". Kovács egyébként úgy véli, hogy a filmek ingyen elérhetővé tétele és értékesítése nem feltétlenül üti ki egymást, szerinte, aki a neten megnézi és igazán szereti a Hunky Blues című dokumentumfilmet, az lehet, hogy DVD-n is megvásárolja később, és a keményvonalas Üvegtigris -rajongók is megveszik a filmet DVD-n attól függetlenül, hogy ingyen elérhető a neten is. Terhes Sándor az Adás című filmben Szögesen ellentétes véleményt képvisel ugyanerről a kérdésről Bognár Péter, a Filmklik online videotéka ügyvezető igazgatója: "egyáltalán nem tartom jó dolognak, hogy magyar filmekhez hozzá lehet férni ingyen, az Indavideó film nem lehet sikeres üzleti modell". Magyar filmek indavideo online. Bognár szerint nem az ingyenességtől kellene indulni, hanem a filmes zsánerek, típusok köré csoportosuló közösségek szervezésétől.
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó az Animációk magyar kategóriába van besorolva.
Meggondolják, hogy fél év alatt hány mozijegyet vesznek, és ezt a keretet kitöltik a nagy amerikai stúdiófilmek". A Filmpartners vezetője, Kovács Gábor producer a januárban bemutatott és csúnyán megbukott Halálkeringő című véres thrilleren tanulta meg a leckét, hogy ebben az országban "minden, ami nem térdcsapkodós vígjáték, bukásra van ítélve". Kovács, aki olyan rétegfilmeket is gyártott már, mint a Fekete kefe és a Fehér tenyér, persze nem számított Üvegtigris -szintű számokra a Halálkeringő -től, mégis meglepődött, hogy szinte teljes elutasításra talált a film: "Rosszul mértem fel a terepet. Mi próbáltuk tágítani a műfaji határokat, de az derült ki, hogy az emberek nem szeretik ezt a műfajt, magyar színésztől pedig különösen nem fogadják el. Magyar filmek indavideo filmek. " Úgyhogy a tanulság: "arccal az Üvegtigris 3 felé! ". Viszont abból, hogy egy film Magyarországon eladhatatlannak bizonyul, még nem feltétlenül következik, hogy el kell temetni: a Halálkeringő iránt például van némi érdeklődés külföldről, és Kovács Gábor elképzelhetőnek tartja, hogy a rendező, Köves Krisztián Károly következő filmje - amely szintén egy sötét thriller lesz - is inkább külföldön találja majd meg a közönségét.
Ezért a most megújult vezetőségű szervezet célkitűzései közt szerepel, hogy "kevesebb filmet - az arra érdemeseket viszont nagyobb összeggel - kellene támogatni". Balassa ezzel összecsengő reménye, hogy a jövőben főleg "tényleges fesztiválsikerek, illetve a tömegigényt kiszolgáló, de színvonalas vígjátékok" születnek majd, mert jelenleg másra nemigen van igény. Ő viszont személy szerint addig is minden magyar filmet megnéz, "mert meg kell, ha itt élünk".