Megszűnik a bérkerékpáros rendszer Nagykanizsán A létrehozása után öt évvel, a magas fenntartási költségek és az alacsony kihasználtság miatt megszűnik Nagykanizsán a közösségi bérkerékpáros rendszer - egyebek mellett erről is döntött csütörtökön Nagykanizsa közgyűlése. 762 millió forint jogdíjat fizettek ki 2019-ben a magyar zenészeknek: a Csókkirályt játszották a legtöbbet - Blikk. Kiváló minőségű a magyar dinnye, de lesz belőle elég? Kiváló minőségű a magyar dinnye, amelynek termőterülete valamivel csökkent a pandémia hatására, de a hozama emelkedett, így bőven jut a hazai piacra és exportra is - mondta az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Balatonvilágoson, az Agrármarketing Centrum dinnyefogyasztást ösztönző kampányának sajtótájékoztatóján. Az MKB Bank adózás utáni eredménye elérte a 11, 6 milliárd forintot Az MKB Bank korrigált, konszolidált adózás utáni eredménye a második negyedévben 11, 6 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 0, 7 milliárdos veszteséggel, illetve az első negyedévi 28, 9 milliárdos eredménnyel - tájékoztatta a pénzintézet a befektetőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölt jelentésben.
Közel 4 százalékos volt a munkanélküliség júliusban A munkanélküliek száma 189 ezer volt júliusban, a 3, 9 százalékos munkanélküliségi ráta 0, 1 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz és 0, 6 százalékponttal az egy évvel korábbihoz mérve - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 9,3 milliárd forint jogdíjat osztott fel az Artisjus 2019-ben - ProfitLine.hu. Javult a magyarok egészségértése Javult a magyarok egészségértése a legtöbb területen, és emelkedett azoknak a száma, akik könnyebben megtalálják és jobban értik az egészséggel kapcsolatos információkat az elmúlt hat évben - közölte reprezentatív felmérése alapján az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerdán az MTI-vel. Még több ezer elektromos készüléknél hibádzik a címkecsere A tavaly megújított energiahatékonysági címkéket március elejétől az üzletekben is ki kell helyezni. A fogyasztóvédelmi hatóság három hónapon keresztül ellenőrizte az előírás teljesülését a hagyományos és az online kereskedelemben is. Hatezer vizsgált termék több mint negyedénél volt probléma - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel.
Soha ilyen sok jogdíjat nem fizetett ki az Artisjus, mint 2019-ben. A közös hazai jogkezelő 9, 3 milliárd forint jogdíjat osztott fel a dalok, zeneművek alkotói, illetve jogutódjaik között. A jogdíjak több mint fele jutott magyar szerzőkhöz. Artisjus jogdíjak 2019 redistributable. A kifizetett összeg 8, 1 százalékkal nagyobb, mint 2018-ban volt. Örvendetes, hogy a 9, 3 milliárd forint 53, 6 százalékát magyar szerzők kapták, a nekik kifizetett mintegy 5 milliárd forint 17 százalékkal több, mint tavaly volt - mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója egy csütörtöki budapesti sajtóbeszélgetésen. A közös jogkezelő 13 ezer 819 magyar szerző és jogutód számára osztott fel jogdíjat 2019-ben, miközben 1501 új szerző (zeneszerző, szövegíró) regisztrált az Artisjusnál; utóbbiak között a 30 év alattiak vannak többségben. Tavaly 1326-ra nőtt azok száma, akik havonta legalább 50 ezer forint jogdíjat kaptak. "Tavaly hivatalosan 17 ezer 336 új zenemű (dal, komolyzenei mű) született, ezek között komolyzene, alkalmazott vagy könnyűzene egyaránt megtalálható.
2021. 02. 10. Artisjus jogdíjak 2012.html. 14:00 Az Artisjus 9, 373 milliárd forint jogdíjat osztott ki 2020-ban a dalok, zeneművek alkotói között. Az összeg fele jutott magyar szerzőkhöz, miközben a közös jogkezelő bevételei a pandémiás helyzetben 17, 7 százalékkal, az élőzenei jogdíjbevételek pedig a felére zuhantak. A kiosztott jogdíj teljes összege nagyjából megegyezik a 2019-ben felosztott 9, 3 milliárddal, a magyar szerzőkre jutó összeg aránya 51 százalék, 4, 74 milliárd forint volt - hangzott el az Artisjus friss zenei statisztikáit ismertető szerdai online sajtótájékoztatón. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti-transzformációs igazgatója kitért arra, hogy 2020-ban 15 ezer 468 magyar szerző és jogutód számára osztottak fel jogdíjat. Tavaly 1619-re ugrott a regisztrált új szerzők (zeneszerzők, szövegírók) száma a 2019-es 1501 után, minden második 30 év alatti volt, a 20 év alattiak aránya 12 százalék. A szerzők 18 százaléka részesült 5000 és 50 000 forint közötti havi jogdíjban, ami a járványhelyzetben kiemelten fontos bevételi forrás volt.
Mindössze 85 alkotó az, aki minimum havi bruttó 500 ezer forint jogdíjhoz jutott sikeres művei után. Minél több dal minél több nyilvános helyen hangzik el, annál több jogdíjat hoz a mű szerzőjének – ez általánosságban elmondható. A havi 1 millió forint felett kereső körben egy szerzőnek átlagosan már 520 olyan műve van, amit hallhatunk például rádióban, televízióban, koncerteken vagy online. A jogdíjpiramis tetején így olyan szerzők állnak, akik már komoly életművet alkottak meg, átlagéletkoruk 52 év. 9,3 milliárd forintot kaptak tavaly a zeneszerzők - Fidelio.hu. Jönnek a tudatos és fiatal szerzők Változást jelent, hogy fiatalodik a jogdíjpiramis. A bruttó 500 ezer és 1 millió forint közötti havi jogdíjban részesülő szerzők között van már 30 éves is. Az átlagéletkor a piramisban lefelé egyenletesen csökken, és a havi bruttó 100-500 ezer forint jogdíj kategóriájában már vannak húszas éveik elején járó szerzők is. Az egyesülethez újonnan 1284 új szerző regisztrált, közülük minden második 30 év alatti fiatal, amit a 20 év alatti alkotók számának évek óta különösen látványos növekedése alapoz meg, közülük 2021-ben közel másfélszer annyian regisztráltak (106 fő), mint az azt megelőző évben.
"Jogdíjpiramis" 2021 Bruttó jogdíj összege Ft / hónap szerzők száma 1 millió felett 29 500 ezer – 1 millió 56 100 ezer – 500 ezer 423 50 ezer – 100 ezer 350 5 ezer – 50 ezer 2 419 500 – 5000 3 688 500 alatt 9 539 A jogdíjpiramis legalsó szintjét leszámítva mindegyik kereseti kategóriában csökkent a szerzők száma, míg a legalsó kategória tovább szélesedett. Annak, hogy miért tud évről évre növekedni a jogdíjban részesülők száma, két fő oka van: Az elhangzások egyre pontosabb beazonosítása: az Artisjus által alkalmazott informatikai eszközökkel egyre több kis elhangzási adat is feldolgozható. Artisjus jogdíjak 2014 edition. Az online jogdíjak: a digitális zenei szolgáltatásokon a kisebb közönséget elérő dalok is nagy számban elérhetők, és a jogdíjkezelés a kisebb elhangzásszámok esetén is pontosan megtörténik A piramis tetején A visszaesés éreztette a hatását azok számának csökkenésében is, akik jelentősebb összeget tudnak keresni a szerzeményeikkel. Így a piramis csúcsán is lényegesen kevesebben foglalhattak helyet 2021-ben a korábbiakhoz képest.
A rendezvényszervezők által beküldött listák szerint a tavalyi könnyűzenei koncerteken a megszólaló dalok mintegy 80 százaléka magyar szerzemény volt, és a komolyzenei rendezvényeken is többségben hazai művek hangzottak el (64 százalék). A legsikeresebb dalokra jellemző, hogy több tucat zenei formáció repertoárjában szerepeltek, illetve több százszor csendültek fel 2019-ben. Az öt legtöbbször játszott szerzemény között egy a hatvanas, egy a hetvenes, kettő a nyolcvanas években született, és csak egy van, ami 2000 utáni. A 2019-es élőzenei koncertek legtöbbet játszott zenei produkciója a Hungária együttes slágere, a Csókkirály volt (zene és szöveg: Fenyő Miklós) ezt követte az egykori házibulik himnusza, a Csavard fel a szőnyeget (zene: Fenyő Miklós, szöveg: S. Nagy István) A dobogó harmadik helyére Máté Péter és S. Nagy István Azért vannak a jóbarátok című örökzöldje Negyedik a sorban a Magna Cum Laude 2009-es Pálinka dala (zene: Szabó Tibor, Mező Mihály, szöveg: Kara Mihály) az ötödik helyen a Beatrice Azok a boldog szép napok című száma áll (zene: Hirlemann Bertalan, szöveg: Nagy Feró).
Magyar óriás nyúl A test hosszú, erős, hengeres, terjedelmes. A lába erős, szélesen állnak, a testtartása középmagas. A kívánatos testhossza 60-50 cm vagy e fölött. A fülük hossza 15-17cm. A farka hosszú, erős, szorosan a testhez simul. A magyar óriásnyúl átvészelte a II. világháborút is, és az 1950-es, 60-as évektől népszerűsége növekedni kezdett. Olvasd tovább »
Ekkor keresztezték a magyar vadas nyúllal. Mivel a kutatások nem hozták meg a kellő eredményt, felhagytak a nyúlfajta további szervezett tenyésztésével. A kisgazdaságokban viszont továbbra is kedvelték a magyar nyulakat igénytelenségük, gyors növekedésük miatt. Tovább folytatták a magyar vadassal történő keresztezéseket, minek következtében a magyar vadas nyúl az 1980-as évek elején teljesen eltűnt, mint önálló fajta. A magyar óriás nyulak fennmaradására súlyosan hatott, amikor a 80-as évektől a kistenyésztőknek többet fizettek a fehér színű állatokért, mint a színesekért. Ez kérdésessé tette a fajta fennmaradását. Ráadásul a nemzetközi szövetség sem ismerte el a fajtát. Kissé könnyebb lett a tenyésztők helyzete, amikor 1994-ben a nyulat felvették az őshonos állatok listájára. Ennek ellenére a magyar óriás nyúl napjainkban is rendkívül nehéz helyzetben van, állománya mindössze pár száz példány lehet. A gazdasági hasznosításra irányuló nemesítés feladatát jelenleg senki nem vállalja. Jellemzői Négy színváltozatban tenyésztik.
Az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, a magyar óriásnyúl kialakításának históriája több mint 100 évre nyúlik vissza. Szerepe elsősorban gazdasági haszonnyúlként jelentős. Bátran ajánlható a családi önellátó gazdaságoknak, akik ezzel a fajtával indíthatják a nyúltenyésztést. A magyar óriásnyúl fajtát 1994-ben őshonossá, majd 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánították. Gödöllőn a korábbi Haszonállat-génmegőrzési Központban 2013-ban indult program a fajta értékmérőinek megállapítására és genetikai sokféleségének megőrzésére. 2017-től új alapokra helyezve folytatódott a tevékenység Mészáros Mihály okleveles agrármérnök irányításával. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézet kollégáját, a program vezetőjét a fajta mai helyzetéről eredményeiről, a génmegőrzés és a tenyésztés terén gyűjtött tapasztalatokról kérdeztem, miközben szemügyre vettük az állományukat. Több, mint 100 éves históriája van az egyetlen magyar őshonos nyúlfajtánknak. Mi volt a magyar óriás nyúlfajta létrehozásának elsődleges célja?
Ismerni kell a hatásait és a lehetséges mellékhatásokat. Ilyenkor még szigorúbb a szelekció. A legtöbb tenyésztési program cseppvérkeresztezés estén a harmadik generáció után már fajtatisztának tekinti az utódpopulációt. Az őshonos fajták esetében ugyanakkor, beleértve az itt lévő génbanki állományokat is, a biodiverzitás, vagyis a sokféleség fenntartása a lényeg. A magyar óriásnyúl tenyésztésébe, annak ellenére, hogy a fenotípusos szóródás érzékelhető a fajtában, ma már nem szükséges idegen fajta bevonása. Hogyan változtatták meg a tartási körülményeket? Mi az optimális e tekintetben? A beton épület adott volt, amiben a nyulakat jelenleg tartjuk, de ez átmeneti megoldás. Nyáron esetenként nagyon meleg, télen hideg. Ennek ellenére a ketrecek átalakításával biztosítani lehet a megfelelő komfortot. Az anyák és a bakok egyedileg egy négyzetméteres ketrecben vannak elhelyezve, láthatóan jól érzik magukat. Választás után a növendékek almonként együtt vannak 12 hetes korig, akkor szelektálunk.
A leginkább elterjedt a vadas vagy nyúlszürke (agouti). Ritkán előfordul fekete és vasderes színben. A fül a külső szélén és a hegyén feketés árnyalatú. A fehér szín önálló színtípus, a fajtatiszta almokban csak fehér színű állatok születhetnek. A szőrzet minden testtájon egyenletes színeződésű. Kifejlett korban a testsúlya 5, 5 – 7 kg közötti. Igénytelen, gyors növekedésű, jó takarmányhasznosító. Ellenben alacsony a választáskori súly. Ezért gazdasági hasznosítása erősen kérdéses, bár húsának minősége nagyon jó. Forrás Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, szerk. : Tőzsér János, Bedő Sándor, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003
Kedves ide Látogató, Nyúlszerető, tartó, vagy leendő nyulász Barátunk! Bódi Pál vagyok, egy kedvenc feleségem van és négy gyermekünk, három királylány és a legkisebb királyfi. 2013 tavaszán döntött a Fenséges tanács, hogy próbáljuk meg függetleníteni magunkat mindenféle politikai és gazdasági változástól és a lehetőségekhez képest önellátókká kell válnunk. Tehát alakítsunk ki egy kis gazdaságot, termeljünk zöldségeket, gyümölcsöt és legyen mindig hús az asztalon, még akkor is, ha hónapokra bezárna minden bolt a közelünkben (Lásd Görög válság, mikor a bankok is lehúzták a rolót és az emberek nem fértek a pénzükhöz). A kertészkedés még ment volna, no de milyen állatot tartsunk, ami könnyen kezelhető, szelíd, kezes, elbírjuk, igénytelen, ugyanakkor szapora és egészséges, finom a húsa? 45 évesen visszagondolva a gyerekkoromra, beugrott a nyúl, hiszen régen szinte minden városi kertes házban tartották, vidéken pláne, szeretik a gyerekek hiszen aranyos jószág, olyan szaporasággal, hogy normális körülmények között tartva soha sem fogy ki az ember a húsból.
Azt, amely igénytelen, edzett, súlyos, mert vaskos, van benne a légző- és a szaporodószerveknek helye. Szóval, egy mezeinyúlszínű, rövid lábú és fülű, igazi haszonállat, mely mindenkinek való, aki komoly hús- és gereznaproduktőrt keres. Ennek a nemes végcélnak az elérésébe az I. világháború tett akadályt először. Az I. világháború utáni években, két nyúltenyésztő, név szerint a székesfehérvári Dr. Viniczay László, és a szegedi Major Ákos, példaképűk, Andrássovich Géza eredményén felbuzdulva nekiálltak a munka folytatásának. Egymásról nem tudva, függetlenül munkálkodtak. Viniczay a világháború után megfogyatkozott kevés számú ún. magyar belgákat az újonnan behozott német óriásnyulakkal keresztezte. Ahogy Ő mondta: "A kísérlet abból állott, hogy a háború előtt behozott belgaóriásnyulaktól származott állatokat a kisebb testű, mintegy 4-5 kg súlyú úgynevezett>> magyarbelgákat >> az újonnan behozott német óriásnyúllal a színeket is keverve, kereszteztük. Az utódokat gondos kiválasztással tökéletesítettük, az időjárás zordságainak kitéve edzettségüket és ellenálló képességüket fokoztuk.