Teller Ede Forrás: CORBIS/Corbis via Getty Images Teller Ede 1908. január 15-én született Budapesten és ugyanazokat az iskolákat járta végig, amelyekben a 20. század több, befolyásos tudósa is megfordult, köztük Neumann János matematikus, Szilárd Leó és Wigner Jenő fizikusok. Miután ők négyen dolgoztak az atombomba kutatásán, ezért kollégáik gyakran mosolyogva "a magyar összeesküvőkként" emlegették őket. Karikó Katalinnak ítélték a 2021-es Golden Plate-díjat | Bumm.sk. Teller egyszer arról mesélt, hogy már kiskorában megszerette a matematikát. Ébren maradt az ágyban és matematikai problémákat oldott meg, például kiszámolta egy nap másodperceinek számát. Ügyvédként praktizáló édesapja viszont nem örült neki, amikor az ifjú bejelentette, hogy matematikus szeretne lenni. "Apám azt mondta, hogy ebből nem tudok megélni, ezért kicsit fájt, amikor megegyeztünk abban, hogy kémiát fogok tanulni. De én csaltam. Kémiát és matematikát is tanultam. Két év után apám feladta, és azt mondta, hogy tanuljak azt, amit akartok" – emlékezett vissza Teller Ede, amit a Stanford Egyetem online portálja idéz.
Ítéletnapi fény villant fel a Jeges-tenger felett 1961. október 30-án kora reggel a szovjet légierő egyik speciálisan átalakított, hófehérre festett Tupoljev Tu-95 típusú stratégiai nehézbombázója elemelkedett a magasba, a világtörténelem valaha volt legfélelmetesebb termonukleáris fegyverével, a Cár-bombával a hasában. A szupertitkos program agytrösztje még jóval az éles akció előtt több modellszámítást is elvégzett az elképesztő pusztító erővel rendelkező hidrogénbomba felrobbanásának várható hatásairól, de ennek ellenére, senki sem tudta pontosan, hogy mi fog történni azokban a pillanatokban, amikor a vakító ítéletnapi fény felvillan Novaja Zemlja szigete felett. Teller Ede [Edward] - Névpont 2022. Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen Száznegyven éve, 1879. március 14-én látta meg a napvilágot Albert Einstein, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, aki forradalmi jelentőségű felfedezéseivel és a speciális valamint az általános relativitáselmélet megalkotásával nem csak a modern elméleti fizikának, hanem a világról alkotott felfogásunknak is új, máig érvényes irányt szabott.
~ később ellenezte a légköri atomrobbantásokat megtiltó atomcsendegyezményt (1963). Az 1970-es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett, majd ő javasolta R. Reagan elnöknek a "csillagháborús tervként" is emlegetett – valójában stratégiai nukleáris védelmi kezdeményezést (1982–1983). A rendszerváltozás idején ismét felvette a kapcsolatot Mo. -gal (1990-ben először látogatott haza, s haláláig minden évben hosszabb-rövidebb időt Mo. -on töltött). – A BME (1991), a KLTE tb. doktora (1996), a Sapientia Erdélyi M. Tudományegyetem nemzetk. tanácsadó testületének tb. elnöke (2002-től). Az ELTE tb. professzora (1991-től), az Eöötvös Loránd Fizikai Társulat tb. tagja (1993-tól). Teller Ede és Bill Gates után Karikó Katalin is megkapta a Golden Plate-díjat | Magyar Hang | A túlélő magazin. – Joseph Priestley-emlékdíj (1957), Albert Einstein-díj (1958), Enrico Fermi-díj (1962), Robins-díj (1963), Harvey-díj (1975), Sylvanus Thayer-díj (1986), a M. Közt. Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1990), Magyarokért Emlékérem (1993), Szilárd Leó-érem (1994), M. Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (1994), M. Örökség-díj (1996), Magyarság Hírnevéért Díj (1998), Corvin-lánc (elsőként, 2001), Presidential Medal of Freedom (az USA legnagyobb kitüntetése, a Szabadság Elnök Medálja, 2003).
Nyitókép: Máthé Zoltán / MTI
A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
A II. típusú fajok a szülőcsillaguk energiáját, a III. típusúak pedig a szülőgalaxisuk energiáját képesek hasznosítani. A gondolatot Carl Sagan népszerűsítette tovább, aki a három típus helyett egy folyamatos mérési skálát javasolt. Milyen típusú civilizáció vagyunk? Bár az emberek óriási mennyiségű energiát használnak fel, kiderült, hogy még az I-es típusba sem sorolhatóak. A Földre átlagosan körülbelül 1016 wattnyi napenergia jut, és az emberiség jelenleg körülbelül 1013 wattot használ fel. Sagan skáláján ez jelenleg 0, 73-at jelent. Nem rossz egy csapat fejlett főemlőshöz képest, de felvet egy érdekes kérdést. Elérhetjük-e egyáltalán az I. típust? Ezt a kérdést vizsgálja egy nemrég készült tanulmány, amely a három elsődleges energiaforrást vette górcső alá: a fosszilis tüzelőanyagokat, az atomenergiát és a megújuló energiaforrásokat, majd kiszámítja azok időbeli potenciális növekedését. KERESSÜK A DEMOKRÁCIA FELÉ VEZETŐ UTAKAT, MÜKÖDJÜNK EGYÜTT A KÖZÖS FEJLŐDÉS ELŐMOZDITÁSÁRA! - A Magyar Munkáspárt hivatalos honlapja. Egyrészt az I. típus elérése elég egyszerűnek tűnik. Tegyük az energiatermelést a legfőbb prioritássá, és a végén eljutunk oda, ám minden egyes energiaforrásnak megvannak a maga korlátai.
A demokrácia megvalósításának módjai és eszközei változatosak. Mivel a különböző országoknak és régióknak nem feltétlenül ugyanaz a történelme, kultúrája, társadalmi rendszere és fejlődési szakasza, nem létezik olyan demokráciarendszer vagy fejlődési minta, amely minden országra vonatkozna. Nem demokratikus az a gyakorlat, hogy egyetlen mérce alapján ítéljük meg a világ különböző politikai rendszereit, nem lehet csak egy szemszögből vizsgálni az emberiség színes politikai civilizációit. Ez a fejlődésnek sem kedvez. II.
A párizsi kávézókban száz évvel ezelőtt üldögélő nagy bajuszú férfiak egy percig sem kételkedtek a társadalmi haladásban, amely hosszabb távon a szegényeket is jobb élethez juttatja. Tíz évvel ezelőtt már más volt a helyzet: a legtöbb ember már nem hitt ebben, de abban még igen, hogy saját és gyerekei életét jobbá teheti. Egy további évtized eltelte után már privát jövő javítása előtt is áthághatatlan akadályok látszanak lenni: a globális felmelegedés elkerülhetetlennek tűnik, a megélhetési költségek elszabadulni látszanak, két éven belül ismét kopogtat a recesszió és Európában véres háború dúl – írja Simon Kuper a Financial Times publicistája. Az előrejelzések szerint az átlagos brit polgár 2026-ben reálértéken kevesebből lesz kénytelen megélni, mint amennyi tejbe aprítani valója volt 2008-ban. Oroszország a szomszédja ellen indított invázióban a nukleáris fegyver bevetésével kacérkodik, miután úgy tűnik, az ukránok nem kérnek testvéri "szeretetéből", és ellenállni merészelnek atyai pofonjainak.