A SÓSTÓI STADION TÖRTÉNETE A KEZDETEK Az egyesület első pályája a Berényi úti salakos pálya volt, amelyet 1941—43 között építettek. Avatása 1943. szeptember 26-án volt. A háború után 1950-től 1959-ig itt játszotta a csapat a mérkőzéseit. Közben az első füves pályánk avatása 1955. tavaszán volt, de ugyanakkor a salakos pályát meghagyták edzőpályának. A füves pályán játszott a csapat 1955—59 között és 1962-től 67-ig. Az utolsó bajnoki mérkőzés a Berényi úti pályán az 1967-es bajnokság utolsó előtti fordulójában a VT Vasas—Ganz Mávag 5:l-es mérkőzés volt. Budapesti 1-es villamos vonal felújítása (Kerepesi út-Fehérvári út) - Colas Hungária. Szép búcsú volt, a csapat ezzel a mérkőzéssel NB l-es tagságot váltott. A SÓSTÓI STADION A csapat háromszor költözött a Sóstói stadionba, mire végleg ott is maradt. Először 1948-tól 50-ig, az egyesülés után FDSE néven játszottak ott két évet, de mikor önállóak lettek, visszaköltöztek a Berényi útra. Második alkalommal 1959-től 62-ig játszott a Sóstón a csapat, ugyanis 1959-ben a Vasas lett a pálya tulajdonosa. 1963-tól 67-ig, amikor a pályát átépítették, a Vasas ismét a Berényi úton játszotta bajnoki mérkőzéseit.
Így leszünk európai kulturális főváros? A városnak nincsenek eszközei arra, hogy rábírja a tulajdonost: tartsa megfelelő állapotban az ingatlanát, ne éktelenkedjen ez a sáros gödör a város közepén? 2. Az Audis és BMW-s és egyéb "izmos polgárok" már nem mennek bele a sáros gödörbe, hanem a Halász utcai járdán robogva ugrasztják szét a gyalogosokat. Nem lehetne valamit tenni az egyszerű, járdán közlekedők testi épsége érdekében? 3. A városnak nincs a közvilágítás állapotával törődő szakembere? Figyelem: forgalmi változások lesznek a Fehérvári út felújítása miatt - Blikk. Elég csúnyán néznek ki a foghíjas lámpasorok, például az Alba Plaza mindkét oldalán, a Palotai út felől és a Mátyás király körút felől is. Azért ezek elég frekventált helyek, rengeteg átutazó jár erre, viszi városunk hírét. Azt már nem is tudnám megmondani, hogy a Halász és a Bátky utcák közötti sétány közvilágítása mikor működött utoljára (az új játszótér mellett). Fentieken kívül is van még sok ilyen a lakótelepünkön. Ezzel spórol energiát a város?... " "… 1. A murvás parkoló magántulajdonban van.
- tette hozzá a képviselő.
A magyar terrorelhárítók sokkoló hatalmáról ír a New York Times 2012. április 20., péntek, 16:04 Orwelli hatalmat halmozott fel a Terrorelhárítási Központ egy Magyarországgal foglalkozó amerikai jogászprofesszor szerint. Kim Lane Scheppele a New York Times véleményrovatában azt írja, két éve folyamatosan bővítik a kormányzati kontroll alatt lévő TEK jogosítványait, amely szabadon kémkedhet bárki után. Az amerikai jogász szerint egy rendőrállam kiépítése felé halad a magyar kormány. "Csak kevesen vették komolyan a TEK-et. De ez egy nagy hiba" - írja Kim Lane Scheppele a New York Times véleményrovatában. A Magyarországgal foglalkozó Scheppele a neves Princeton amerikai egyetem jogászprofesszora, és korábban már többször is bírálta a Fidesz által bevezetett új alkotmányos berendezkedést. Scheppele bejegyzésben a 2010-ben létrehozott Terrorelhárítási Központot (TEK) kritizálja, a szerinte túlságosan széles jogosítványai miatt. "Kevesebb mint két év alatt a TEK orwelli hatalmat halmozott fel, beleértve a lényegében határtalan hírszerzési hatalmat és titkos adatok gyűjteményét" - írja Scheppele.
Kormánytisztviselőkre és családjaikra akar leselkedni az állam. Akkor is, ha semmi gyanúja sincs rájuk. Az Alkotmánybíróság szerint mindez valószínűleg Alaptörvény-ellenes. Mégis a kormány továbbra is ragaszkodik hozzá. "A magyar parlament nemrég olyan Nemzetbiztonsági Törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a kormány belső köre számára, hogy olyan emberek után kémkedjen, akik fontos köztisztségeket töltenek be. A törvény értelmében sok kormánytisztviselőnek »egyet kell értenie« abban, hogy a lehető legtolakodóbb módon megfigyeljék (lehallgassák a telefonját, »poloskákat« helyezzenek el a lakásában, olvassák az emailjeit), évente legfeljebb két teljes hónapon át, csak nem fogja tudni, melyik az a két hónap, amelyben megfigyelés alatt áll. Talán azt fogják képzelni, hogy folyamatosan megfigyelés alatt állnak. Talán ez a cél. Több mint 20 évvel azután, hogy Magyarország elhagyta a George Orwell 1984 című regényében ábrázolt világot, visszatért a megfigyelő állam. " Ezeket a mondatokat egy hónapja írta Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem professzora, aki a magyar helyzetet kiválóan ismeri.
Azt ugyanis a kormány dönti el, hogy minek van köze a járványhoz. Az ügyészeknek, akik eddig is miniszterelnök megbízható barátaiként viselkedtek, nagy szabadságuk lesz annak elbírálásában, hogy mi minősül a törvény hatálya alá eső cselekménynek, s a két új büntetési tétel a szükségállapot után is megmaradna. A legnagyobb veszélyt azonban a hatalmi ágak szétválasztását felszámoló, az alkotmányos és demokratikus kormányzás látszatát is megszüntető paragrafusok jelentik. Az alkotmányos és demokratikus kormányzás lényegét tekintve már eddig sem létezett, de az új törvény alapján Orbán végképp teljesen egyedül, rendeleti úton kormányozhat, törvényeket függeszthet fel és új jogszabályokat találhat ki. Vagyis mindegy, hogy mi áll a törvényekben, Orbán azt tehet, amit csak akar, végképp félreállítja a parlamentet. Scheppele azt ajánlja, mindenki figyelje a Magyar Közlönyt, mert a törvény életbe lépésével az országgyűlés minden addigi rendeletet is elfogad, azokat is, amelyeket netán a következő napokban "csempésznek be" a hivatalos jogszabályok közé.
A törvények szelleme… Aligha mondhatta volna szebben, kislovag. Zádori Zsolt
Az alkotmánybírák keddi sajtóközleményükben feltűnően egyértelműen fogalmaztak a felfüggesztés okát illetően: "Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések a magánélet sérthetetlenségének jogát súlyosan korlátozzák. A korlátozás módja, folyamatossága és folyamatos jellege alapján pedig valószínűsíthető, hogy az új törvényi rendelkezések Alaptörvény-ellenesek. Alkalmazásuk az érintett személyeknek súlyos és helyrehozhatatlan hátrányt okozhatna, mivel a hatálybalépést követően folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt állnának. " Mit tesz erre Magyarország kormánya? Nagy levegőt vesz (hallgat egy kicsit és gondolkodik), majd kifejezi őszinte sajnálatát, hogy jószándékuk és a (most már belátják, megalapozott) kritikák ellenére alkotmányellenes normákat vert át a parlamenten. Egyben megígéri, hogy ilyet többet nem tesz. Nem, Magyarország kormánya inkább más tesz. Ismételten kibiztosítja Kocsis Mátét, aki sajtótájékoztatóján a kétely legkisebb jele nélkül még aznap világgá kürtöli, hogy "szándékainktól nem térünk el", merthogy szerinte az Ab sem a törvény szellemét kifogásolta.
Keresés A szerző további cikkei A felszabadító uniós jog? 2022 áprilisában, egy évtized után először nyílik esély, hogy az egységbe tömörült ellenzék leváltsa Orbán Viktort és a Fideszt. De ha az egyenlőtlen feltételek ellenére sikerül is megnyerni a választást, az új kormánynak további kihívásokkal kell majd szembenéznie, amikor kormányozni kezd, mert az Orbán által létrehozott rendszer garantálja a Fidesz hatalmát még akkor is, ha a párt a képviselői mandátumok csupán egyharmadát tudná megtartani, ami még a legoptimistább ellenzéki politikusok szerint is nehezen elképzelhető Fidesz-vereség lenne. A pillanatnyi helyzet szerint az ellenzéket gúzsba köti majd az Orbán-alkotmány, ha az Orbán-szabályok szerint kíván játszani. Abszolút kétharmados többségre van szükség az alkotmány, és relatív kétharmados többségre a sarkalatos törvények megváltoztatásához, amelyek kőbe véstek szinte mindent, a választókörzetek pontos határaitól – gátat vetve a választási törvények reformjának – az állami pénzeszközök definíciójáig, kivonva az állami ellenőrzés alól a Fidesz-közeli körök által nemrégiben magánalapítványokba átvitt hatalmas állami vagyont.