Dalacsi Imola célja, hogy megmutassa kortársainak, hogy egy korabeli lány is gazdálkodhat – fotó: Mozsgai Imre, aki feleségével Budapestről indulva 7 éve alapította Limousin húsmarha tenyészetét, aktívan használja a közösségi médiát. Ő azt tapasztalta, hogy a marhatartók a Facebook-on sokat kommunikálnak egymással különböző csoportokban, ahol nem biztos, hogy a megfelelő információhoz jutnak hozzá. Így jött az ötlet, hogy élő videóbejelentkezésekkel szakmai tanácsokat ad az állattartóknak, ezzel egyszerre osztva meg a tudást és népszerűsítve a Mozsi Major tevékenységét. Elmondta, sokkal hatékonyabb marketingstratégia az, ha nem eladni akarunk valamit a közönségnek, hanem folyamatosan kommunikálni velük. Mozsgai Imre szerint nem terméket kell akarni eladni, hanem kommunikálni, infomrációt átadni – fotó: Janka és Ricsi főállású gazdálkodók, akik a Youtube csatornájukon osztják meg mindennapjaikat követőikkel. Ők főleg azért kezdték el a videózást, mert meg akarták mutatni a gazdálkodástól elszakadt ismerőseiknek, hogy milyen is az élet egy gazdaságban, azóta persze jóval nagyobb közönség követi a történéseket gazdaságban.
A gazdálkodás összekovácsolta a fiatalokat – fotó: MB Photo Nem akarjuk a részletekről tovább faggatni a fiatal párt, ezért úgy döntöttünk, hogy inkább válogatunk néhány fergetegesen sikeres bejegyzést a fiatal gazdák elmúlt éveiből – legszebb és legküzdelmesebb pillanataiból. Örüljünk annak, hogy a sok érdekes videó rendelkezésünkre áll továbbra is és megnézhetjük őket bármikor, maikor úgy érezzük, hogy egyedül vagyunk egy problémával és vigaszra vágyunk... – és ki tudja, lehet, hogy Janka és Ricsi gyermekei egyszer folytatják a gazdálkodást valamilyen formában és újra mezőgazdasági vonatkozásban is hallhatunk az imádni való családról! Nézzük vissza a legendás, öreg Massey Ferguson kombájn megvásárlásának történetét! Íme az első aratás pillanatai a saját kombájnnal: Mint minden gazdaságban, Jankánál és Ricsinél is előfordult, hogy minden elromlott... de meg is javult! Az MTZ traktorral való szántásos videóra is nagyon sokan kíváncsiak voltak... Végül, de nem utolsó sorban következzen az új kezdet első videója, amelyben Janka és Ricsi már asztalosmunkát mutatnak be az új csatornájukon: Így készül a szigetelt kerti tároló, pajtaajtóval, led panel világítással – az alapoktól bemutatva!
Janka és Ricsi számára a mezőgazdaság hivatás, a blogolás szenvedély – fotó: Az összes résztvevő mondataiból kiderült, hogy a visszajelzések, az interaktivitás mennyire fonros ebben a műfajban. Ez a marketing szempontjából is nagyon hasznos, hiszen egyfajta piackutatásként funkciónál, a célközönség ugyanis sokmindent elárul magáról. Másrészt a tudásmegosztás, az információcsere is fontos része a közösségimédia-jelenlétnek, és persze visszajelzés a vloggereknek, arról amit csinálnak. Ezt emelte ki Umenhoffer Péter is, aki szerint tudatosítaniuk kell a mai bloggereknek, influenszereknek, hogy nagy hatalom van a kezükben, hiszen ha valaki jól használja a közösségi médiát, az hatalmas "fegyvertény". Viszont nagy felelősség is hárul rájuk, hiszen az a sok ember, aki követi őket, ad a véleményükre, befolyásolhatóak lehetnek, követhetik a tanácsaikat, és ezzel felelősségteljesen kell bánni. Umenhoffer Péter szerint a fiatalokat a köreikben népszerű csatornákon lehet eredményesen megszólítani – fotó: Umenhoffer Péter hangsúlyozta, hogy a fiataloknak el kell mondani, hogy van helyük a mezőgazdaságban és ezt legjobban az általuk használt csatornákon tehetjük meg.
Ugyanakkor szerinte az idősebb és a fiatalabb generációknak is bőven van mit tanulniuk egymástól, ezért a legfontosabb, hogy legyünk türelemmel egymás iránt és legyünk nyitottak arra a tudásra, amit a másiktól megkaphatunk. Forrás és kép:
Egy napunk - YouTube
Ugyankkor szerinte az idősebb és a fialabb generációknak is bőven van mit tanulniuk egymástól, ezért a legfontosabb, hogy legyünk türelemmel egymás iránt és legyünk nyitottak arra a tudásra, amit a másiktól megkaphatunk.
A Munka Törvénykönyve változásai 2018. január 1-től (Tájékoztatás és magyarázat) - Közel 100 szakszervezetet tömörítő szövetség Skip to content A 2018. január 1-től alkalmazandó új rendelkezések elfogadására egyrészt az európai uniós joggal és a nemzetközi (ILO) egyezményekkel való összhang megteremtése másrészt pedig a jogszabályok alkalmazása során felmerült szükséges és indokolt kisebb pontosítások miatt került sor. A munkavállalók egészségét és biztonságát védő európai uniós szabályoknak való maradéktalan megfelelés miatt került sor néhány, a magyar munkavállalók számára is kedvező változtatására a következő területeken. Munkafeltételek kötelező hozzáigazítása a munkavállaló megváltozott egészségi állapotához (Mt. 51. § (3) bekezdés) A 2018. 2018. évi CXVI. törvény a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok. január 1-e előtti szabályozás csak arra kötelezte a munkáltatót, hogy a munkavállalókat olyan munkára alkalmazzák, amelyek nem járhatnak hátrányos következményekkel a munkavállalók testi alkatára, fejlettsége vagy egészségi állapotára. Nem tartalmazott azonban a jogszabály kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy amennyiben időközben megváltozik a munkavállaló munkaképessége, köteles-e a munkáltató ekkor is hozzáigazítani a munkakörülményeket a megváltozott helyzethez, ezért ez a szabályozás a gyakorlatban is értelmezési és alkalmazási problémákat vetett fel.
A gyakorlatban van arra mód, hogy további bérpótlékokat állapítsanak meg a felek a munkaszerződésben, tipikusan ilyenek a veszélyességi pótlék egyes munkakörök esetében, a pénzkezelési pótlék, a gépjármű-vezetési pótlék, vagy például az állami nyelvvizsgáért járó. Hol történik a munkavégzés? Egy-egy álláshirdetésre jelentkezvén általában már pontos információkkal rendelkezni arról, hogy a cég telephelyén, vagy országosan mely régióban szükséges a munkavégzés. A korábbiakban a Munka Törvénykönyve a munkaszerződés nélkülözhetetlen elemeként határozta meg a munkavégzés helyét, ám ez a jogszabályváltozást követően módosulni látszott. A manapság kötött munkaszerződésekben tehát már nem kell kötelező jelleggel feltüntetni azt, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ezt a munkaadók a félreértések elkerülése végett mégis meg szokták tenni. Munka törvénykönyve 2010 relatif. Erre munkavállalóként is érdemes figyelnie, különösen az utazást megkövetelő munkakörök esetében fontos ez. Hasonlóképp hasznos lehet a munkavégzés helyének megállapítása akkor, ha üzletkötő tevékenységről van szó.
Munkavállaló esetében tipikusan ilyen pontosabb beazonosításra és elérhetőségre vonatkozó információ a lakóhely, a társadalombiztosítási adóazonosító jel, vagy az adóazonosító. Hogyan kerül meghatározásra a munkakör? A munkakör azon feladatokat öleli fel, melyeket a munkavállalónak a munkaszerződés alapján munkaidejében végeznie kell. Meghatározható a munkák jellegének meghatározásával, foglalkozásként megjelölve, valamint a fontosabb munkafeladatok részletezésével. Ez utóbbi a munkaköri leírás, melyet saját érdekében minden munkavállalónak érdemes alaposan áttanulmányozni. Milyen megállapodás lehetséges a bérezésre vonatkozóan? Legtöbben a munkáért kapott ellenértéket tartják a legfontosabbnak munkavállalás során, pedig érdemes az egyéb körülményeket is figyelembe venni. Nem mindegy, mennyi munkavégzésért, milyen bérezés jár. 2012. évi I. törvény - Adózóna.hu. Az alapbér meghatározása mindig időbérben kell, hogy történjen, vagyis a munkában történő tevékenykedés időtartamára vonatkozóan. A teljes bér megállapítása természetesen eltérően alakulhat a kötelező legkisebb munkabértől, ennek tipikus példája a részmunkaidőben történő foglalkoztatás, vagy a napi nyolc órás munkaidőnél többet kitevő munkavégzés.
E körben legmarkánsabb előírás az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén: a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók számára havonta (! ) legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. A szakszervezetek számára ez a szabályozás teljes mértékben elfogadhatatlan. Budapest, 2018. Munka törvénykönyve változások 2018-ban. december 21. Forrás: VDSZ Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban -- hirdetés -- -- hirdetés --
Ez a z új rendelkezés tehát az eddig csak lehetőségként meglévő esetet 2018. január 1-től munkáltató kötelezettségévé teszi. Továbbra is szükség lesz orvosi véleményre a megváltozott munkaköri alkalmasság igazolására. A módosított munkafeltételekre is irányadók lesznek a korábbi bérezési szabályok, vagyis a megváltozott munkakörülmények alapján jár a munkabér, az azonban nem lehet kevesebb a munkavállaló munkaszerződés szerinti alapérénél. A munkavégzés alóli felmentés idejére is ez az alapbér jár, kivéve, ha a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. Munka törvénykönyve 2021 felmondás. A munkakör szerinti munkafeltételek módosításánál gyakorlati kérdés lehet, hogy ezekbe is bele kell-e egyeznie a munkavállalónak (pl. munkaidő-beosztás, amely elsődlegesen a munkáltató egyoldalú döntési jogába tartozó kérdés), vagy a munkáltató egyoldalúan is megváltoztathatja őket. Minden olyan munkafeltétel esetén, amely a felek korábbi megállapodásán alapult, ebben a helyzetben is csak a munkavállaló beleegyezésével lehet azokat módosítani.
A munkaviszony megszüntetése cím alatt, a 64. § (1) bekezdés a) pontjában rögzíti, hogy a felek a közöttük fennálló munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntethetik. Az Mt. arra, hogy a megállapodásban tartalmilag minek kell szerepelnie, nem ad iránymutatást. A bírói gyakorlat szerint amennyiben egy dokumentumban a felek a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös szándékukat és a munkaviszony megszűnésének időpontját egyértelműen kifejezik, illetve rögzítik, az közös megegyezésnek minősül, még akkor is, ha azt a felek maguk másként (pl. felmondásnak) nevezték el. Szokásos, hogy a megállapodást az egyik fél kezdeményezi. Azt azonban nem szükséges a dokumentumban feltétlenül rögzíteni, hogy ki volt a kezdeményező fél. Ezen körülménynek legfeljebb csoportos létszámcsökkentés esetén lehet jelentősége. Munka törvénykönyve 2020 szabadság. A munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés ugyanis a csoportos leépítés létszámába nem számít be (Mt. 73. §). Valójában még az sem feltétel, hogy az egyes szándéknyilatkozatok egy dokumentumban szerepeljenek.
Kismamák ■ Munkavállalói képviselők ■ Megváltozott munkaképességű dolgozók ■ Alapbér és garantált bérminimum ■ Új kézbesítési szabályok Az RSM Blog bejegyzésében áttekinti a változásokat Az Mt. -változásokat érdemes az őket bevezető jogszabályok szerinti csoportosítás helyett tematikusan számba venni. Ezt a logikát követve beszélnünk kell ■ a kismamák munkafeltételeit könnyítő, ■ a munkavállalói képviselőre vonatkozó, ■ a megváltozott munkaképességű dolgozókról szóló ■ az alapbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos, valamint ■ az új polgári perrendtartás (röviden: "Pp. ") miatt már jelenleg is hatályba lépett, illetve ■ az új büntető eljárásjogi kódex (röviden: "Be. ") miatt később hatályba lépő módosításokról. Kismamák foglalkoztatása - munkahelyi kockázatok csökkentése A kismamákkal (pontos jogszabályi fogalommal élve: "várandós és szoptató munkavállalókkal") kapcsolatos változások célja a munkahelyi kockázatnak való kitettségük csökkentése, és az Mt. 92/85/EGK rendelettel való összhangjának megteremtése.