Itt jön hát a hétpróbás családon belüli munkamegosztás-leltárunk: hét tény, megállapítás, kijelentés, amelyek egyéni átgondolása, megfontolása segíthet abban, hogy kevesebb leterheltség, aszimmetria, és több elégedettség legyen a családokban, párkapcsolatokan. lós szimmetria(? ) A nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy a családi munkamegosztás egyre inkább kezd kevésbé aszimmetrikus lenni. Örökzöld: nő-férfi munkamegosztás a háztartásban – Nőileg. Viszont ez nagyon gyakran csak vélemények vagy attitűd szintjén marad, és nem cselekvés szintjén. Vagyis a valóságban továbbra is a nők jóval több időt töltenek házimunkával és látnak el gyermekgondozási feladatokat, mint a férfiak. 2. Főzni, pelenkázni, szervezni A családon belüli úgynevezett láthatatlan munkának három fő területe van. A háztartási feladatok, a gyerekneveléssel, gondozással járó feladatok, illetve a közösségi, társadalmi tevékenységek, események szervezése. Statisztikák szerint a bevásárlásban, a ház körüli teendőkben jelentős részt vállalnak a férfiak, viszont a háztartási feladatok (főzés, takarítás, mosás), illetve a gondoskodás (gyereknevelés, betegség esetén munkából kimaradás), szervezés nagyrésze továbbra is a nőket terheli.
A program egyik célja az volt, hogy kimozdítsa a gyerekeket a komfortzónájukból, illetve, hogy fedezzék fel a közösen végzett munka örömét, ezért azt a feladatot kapták, hogy apával süssenek sütit, anyával pedig barkácsoljanak. A program arra is kereste a választ, hogy a berögzült attitűdök mennyire befolyásolják a gyerekek önbizalmát, illetve milyen mértékben érinti meg őket az, hogy mindenre van ellenpélda; a lányok is lehetnek ugyanolyan erősek, mint a fiúk és választhatnak a jövőjüket illetően úgy, hogy az ellentétes a nemi sztereotípiákkal. A 7 hetes próba során a gyerekek vezetésével a szüleik is megismerkedtek a Feladatszervezővel, amely mindenki számára szemmel is jól láthatóvá tette az otthon elvégzett feladatok arányát és segítséget nyújtott az egyenletesebb elosztásban. Ezért érdemes felosztani a házimunkát A családi gondoskodás próba tapasztalatai azt mutatják, hogy miközben egyenlőbbé vált a munkamennyiség az apák és anyák között, a házimunka elosztása révén minden családtag több minőségi szabadidőhöz juthat, amit együtt tölthetnek el.
A házimunka kiszervezése egy kutatás szerint boldogabbá is teszi a párokat. Igen, a felfogadott specialisták is többnyire nők, de a specializációval mindenki nyer: a házaspárok/élettársak több időt, amelyet munkára és/vagy szabadidőre fordíthatnak, a potenciális dadák/takarítók/stb. pedig több munkalehetőséget és több pénzt. Persze sokan nem engedhetik meg maguknak a házimunka kiszervezését, azonban akik megengedhetik maguknak, azok számára érdemes könnyebbé tenni azt azzal, hogy nem tekintjük őket emiatt (például) rossz szülőnek. Ha pedig a párok nem tudnak vagy nem akarnak élni a kiszervezéssel, a hagyományos szerepelvárások enyhítése könnyebbé tudná tenni, hogy, amennyiben a pároknak az éri meg, a férfi töltsön több időt a háztartásban, a nő pedig a munkájára fókuszáljon. Ahogy kiinduló ekés történetünk megmutatja, hogy a társadalmi normák gyakran túlélik "szavatossági idejüket", úgy azt is megmutatja, hogy végső soron a változó körülmények új normákat hívnak életre. Emiatt azt gondolom, hosszú távon érdemes optimistának lennünk azzal kapcsolatban, hogy a nemekkel kapcsolatos normák a társadalom javát fogják-e szolgálni.
Ez a különleges, megható kapcsolat és történet teljesen más megvilágításba helyezi a társadalom "nyomorultjait", levisz a szeméttelep legmélyebb zugaiba, de csak azért, hogy ott aztán megmutasson valamit, amitől "napban gyémánt lesz a por", valamit, ami mégis mindenekfelett emberi. Fotók: Tóth László Előadásunk célja épp ezeknek az emberi értékeknek a felmutatása. E történet révén arról akarunk mesélni, hogy szülessünk bárhová, akár a társadalom peremére, azért mindenkiben fellelhető olyan jellemvonás, olyan érték, amely kiemeli őt, s a környezete szemében egyedivé, fontossá, értékessé teszi. Pinczehelyi Sándor ismét gáláns gesztust tett: teátrumunkat megajándékozta az előadáshoz tervezett nagyszerű plakáttal, mely önmagában is komoly művészi értéket képvisel. Köszönjük! Émile Ajar: Előttem az élet (idézetek). Bemutató: 2017. április 20. | Az előadás időtartama 1 óra 30 perc, egy felvonásban | Jegyár: 2500 Ft Fordította: Bognár Róbert Színpadra alkalmazta: Lőrinczy Attila Játéktér: Vincze János és ifj. Vata Emil Zenei felvétel: Horváth Krisztián Rendezőasszisztens: A. Bokor Mangi Hang: Szabó Gyula Fény: Hegedüs Róbert Technikai munkatársak: Adonics Attila, Kolonics Gábor, Ludvig Gábor, Mátrai Klára Az eredeti mű jogtulajdonosa: Mercure de France | Színpadi jogok: EDITIONS GALLIMARD | A magyar változat felhasználása a Rózsavölgyi Szalon engedélyével történt.
Émile Ajar: Előttem az élet Írta: Émile Ajar Rendezte: Vincze János Jászai-díjas Az évadunk egyik legizgalmasabb vállalkozásának ígérkezik a kalandos sorsú, litván származású francia író, Émile Ajar: Előttem az élet című, 1975-ben megjelent és világszerte népszerűvé vált, Magyarországon is mindmáig elevenen ható, számos kiadást megért, kultikus regényének stúdiószínházi változata. Főszereplője, a tizenegy éves Momo elmeséli a hajdani örömlány, Rosa mama, a transzvesztita Lola asszony és az eltűntnek hitt, börtönviselt arab apa sorsát. A kisfiú üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással beszél az őt körülvevő világról, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretetről, barátságról, szerelemről, de még társadalomról és politikáról is. Emile ajar előttem az eset.com. Momo élete a kezdetektől fogva küzdelmes, lényegében nincs is, nem is volt gyerekkora. Mindezek ellenére, vagy talán éppen ezért rendkívül talpraesett, bölcs és főleg különc. E nehéz sorsú gyerek szemszögéből láthatunk bele Rosa mama mindennapjaiba, aki a maga módján lelkiismeretesen neveli a magukra hagyott gyermekeket, köztük Momóban valóságos támaszra lel.
Ez a "kurvagyerek-bömbölde", ide kerül a tízéves, arab származású Momo is, akiért kezdetben fizetnek, de a pénz egy idő után elapad, a rokonok felszívódnak, ő pedig Rosa mamánál ragad. Látszólag nem bánja különösebben, éli világát, az ő szemén keresztül pedig az olvasó is megismerheti a bérház, illetve a negyed lakóit és életét. Momo a franciák Regős Bendegúza, nyelvezete egy könnyed, roncsolt, időnként trágár nyelv – amit a filmkészítők teljesen feladtak –, de szellemes módon mindig meglátja a dolgok lényegét. Émile Ajar: Előttem az élet. Ajar regénye még annyiban mutat némi hasonlóságot Rideg Sándor könyvével, hogy mindkettő végtelen nyomort ábrázol: mélyszegénység és kilátástalanság az egyik oldalon, a másikon meg prostik, stricik, elhagyott gyerekek és teljes fizikai leépülés, a gyereknarrátor sajátos nézőpontja és nyelvezete viszont mindkét esetben elemel minket ebből a valóságból. Olvasás közben sokszor nevetünk, és csak utána döbbenünk rá, hogy tulajdonképpen sírnunk kellene rajta. Ajarnál csak a cselekmény előrehaladtával derül ki, hogy Momo félárva (anyja prostituált volt, akit az apja megölt, aki ezért börtönben ül), így Rosa mama anyja helyett anyjaként gondoskodik a gyerekről.
Az idő lassan jön a sivatagból a tevekaravánjaival, és (... ) nem sürgős neki, mert az örökkévalóságot szállítja. Az élet úgy élteti az embereket, hogy közben nem nagyon figyel oda, mi történik velük. Egy kicsit elszórakoztam vele, hogy megijesztettem az autókat, az utolsó pillanatban futottam át. Az emberek félnek tőle, hogy gyereket találnak gázolni, és élvezet volt érezni, hogy nem voltam mindegy nekik. Már rég kifigyeltem, hogy az öregek azt mondják: "fiatal vagy, előtted ez élet", és jóságosan mosolyognak hozzá, mintha örömük telne benne. Felálltam. Jó, tudom, hogy előttem az egész élet, de azért nem fogom emészteni magam miatta. Leültem a lépcsőre, és marhára sírtam. Emile ajar előttem az eset nod32. A marhák ugyan nem sírnak, de így írja elő a szólásmondás. Mosolyogva magyarázta, hogy semmi se fehér vagy fekete, és hogy ami fehér, az gyakran fekete, csak titkolja, és a fekete meg néha fehér, csak átverték. Tele volt csodálatos dolgokkal, amikre nincs kifejezés, és így benne maradtak a szívében. Az utcában azt mondták róla, hogy ennek a nőnek nincs szíve, és ami igaz, senkije se volt, aki utánanézett volna a szívének.
Az 1975-ös Goncourt-díj tulajdonosát annyi titokzatosság és izgalom vonta szenzációdicsfénybe, amennyi talán még a francia irodalmi közvéleménynek is sok volt: Ajart senki se ismerte, jószerivel a tulajdon kiadója se, de még a Goncourt-díj bizottság se, mert a díjat át se vette. Műve második regénye volt, és a manapság megszokottan, sőt kötelezően rendhagyó francia regények rendjét is megtörően rendhagyó. Legalábbis első pillantásra. Előttem az élet | Jegymester. Mert valójában az Előttem az élet annak a népes regénycsaládnak a leszármazottja, amelynek tagjai lóval, törpével, vademberrel vagy marslakóval mondatnak el meghökkentő, bár mindennapos történeteket, friss szem és romlatlan erkölcsi érzék diktálta véleményeket a mindenkori jelenkorról. Ajar könyvében egy gyermek szól üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással az őt körülvevő különös világról, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretetről, barátságról, szerelemről, de még társadalomról és politikáról is.