A kereteken belül viszonylag tág tere maradt a művészi kísérletezésnek és a többféle művészi tradíció vállalásának. A realizmus, a konstruktivizmus vagy a századelő baloldali avantgardizmusa egyaránt ilyen újjáéledő hagyományt jelentettek. A tűrt és tiltott művészetet megjelenítő hatodik egységben olyan alkotásokat mutatunk be, amelyek a maguk idejében csak nagyon szűk nyilvánosság számára voltak hozzáférhetők. A lakástárlatok, vidéki kultúrházak, ifjúsági klubok olykor csak néhány napig látható kiállításait a megszállott érdeklődők mellett a titkos ügynökök és besúgók is rendszeresen látogatták. Kretek között a hatvanas évek művészete magyarországon 1958 1968 . Az első pillantásra érthetetlen vagy értelmezhetetlen – többnyire absztrakt vagy szürrealista – művek rendszerint gyanúsak voltak, a kultúrpolitika pedig minden eszközzel megpróbálta a "dolgozó nép" tömegeit elszigetelni az ilyen művekkel való találkozástól. A hatvanas évek általános vizuális kultúrájában nagyon mély nyomot hagyott ennek a bizonyos keretek között formálódó modernségnek a világa.
Például Gyémánt László Építkezés című képén a csupán önmagukért épülő állványzatok mintha elfednék egy másik, alig felsejlő, de már kész épület képét. Emellett számos képen (néhány külföldi példával együtt) megjelenik a városi lét elszigeteltsége és kiszolgáltatottsága is. Továbbhaladva A modernizmus újrafelfedezése című részhez érünk, ahol a keretek közötti különböző művészeti megközelítésekkel készült alkotásokat, főként képeket láthatunk. Ide tartozik a részben 20. Keretek között a hatvanas évek művészete magyarországon 1958 1966 عربية ١٩٦٦. század előtti ábrázolási módokhoz visszanyúló konzervatív realizmus, a népi kultúrát ábrázoló Alföldi iskola és a kísérletező új generációból a Fiatal Művészek Stúdiójá nak tagjai – pontosabban alkotásaik. Ezzel a teremmel kapcsolatban csak egy technikai problémám volt: a terem különböző részeit elhatároló és képtartóként is funkcionáló dekorációs elemek néhol kissé túl szűkre szabták a teret. Mácsai István – Lány fekete kucsmában A hatodik szekció a keretek (tűrt) határához és azon túl, a tiltott kategóriához kalauzol minket.
Fotó: Zoltán Balogh A kiállításba vezető fogadótérben egy háromszintes panelház élethű mását építették, ami a legtöbb ember számára a korszakban konkrétan a hétköznapok keretét jelentette. Sokakban bizonyára az iparművészeti szekció is bizsergő nosztalgiát vált majd ki, annak ellenére, hogy a kiállítás célja korántsem ez az érzés. Petrányi Zsolt kurátor számára az ember és annak fokozatosan modernné váló és konszolidáló élete áll a középpontban, ezért többnyire figurális műveket látunk. Keretek Között A Hatvanas Évek Művészete Magyarországon 1958 1968 — Keretek Között A Hatvanas Évek Művészete Magyarországon 1958 1988 عربية ١٩٨٨. Lehetetlen megragadni egyéb összefüggéseket, mert a tárlat rendkívül változatos és tömény: ha valaki az alapján választ kiállítást, hogy minél több műalkotást megnézzen, és a teljesség igényével minél átfogóbb képet kapjon egy korszakról, annak itt a helye, de aki nehezen koncentrál, annak össze kell szednie az erejét, hogy megeméssze a 350 festményt és szobrot, amelyek mellett grafikák, könyvek, plakátok, valamint iparművészeti alkotások is helyet kaptak. Petrányi Zsolt alapos kutatómunkát végzett; csak a Nemzeti Galéria raktáraiban több ezer olyan ekkor készült alkotást őriznek, amely csak nagyon régen, vagy soha nem volt még bemutatva.
Az építészetben, dizájnban, tárgykultúrában egyébként a szocreál utáni időszak is nagyon közkedvelt – a korszak jópofa formájú székeit még egész olcsón meg lehet venni az Ecserin, de lomtalanításnál is lehet találni belőlük. A képzőművészet reakciói ugyanakkor tényleg nem annyira ismertek. Ez a kiállítás arra vállalkozik, hogy bemutassa ezt az ismeretlen vagy kevésbé szeretet oldalt, ami 1958 és 1968 között az állami kultúrpolitika által jóváhagyott művészeti forma volt. Leginkább az érdekelt, és azt kerestem, hogy a figuratív művészetben hogyan változik meg az ember képe, vagyis hogy hogyan alakul át a szocialista realizmus teljesítményorientált munkása egy nyugati értelemben (is) vett modern életformát követő emberré. Keretek között A hatvanas évek művészete Magyarországon — Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány. A szocializmus ideológiája és paneltémái továbbra is megvannak, ugyanakkor az emberek alakján, művészi sematizáltságán a jó jövőbe vetett hit tükröződik. Nemzetközi kontextusban láthatjuk a hazai alkotásokat? Érdekes, hogy annak ellenére, hogy sztereotípiaként sokakban az él, hogy ennek a művészetnek a formai kincsét és stílusát alapvetően Moszkva határozza meg, ha alaposabban megnézzük, láthatjuk, hogy sokkal inkább a francia, az olasz, az angol és a német művészet az irányadó.
Nagyon jó kis hely nyílt tehát a Városligetben, amely tökéletesen belesimul a kerület életébe és kiszolgálja a sokrétű közönség igényeit. Ha szeretnénk mindenféle sallang nélkül pihenni és enni valamit, aminek örülhetünk, akkor menjünk csak bátran arra, beleillik a napirendünk bármelyik részébe.
A Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye által inspirált központi mászóka mellett további nagyméretű mászóelemek is helyet kaptak a parkban, például a nagyobbaknak két csúszdatornyot egyedileg kialakított, többszintes háromdimenziós mászóhálóval kötötték össze. A különleges játékelemek az önfeledt játék mellett a mozgáskoordináció fejlesztését is célozzák. Ilyen volt a 80-as évek játszótere a Városligetben - Anya-jajj. A szülők is kipróbálhatják a különböző hálós szerkezeteket (Fotó: Városliget Zrt. ) "A Liget Budapest Projekt közel 1000 szakember: építész, tájépítész, előkészítő mérnök és sok más szakértő összehangolt munkája eredményeként valósul meg – emelte ki Gyorgyevics Benedek a Városliget Zrt. vezérigazgatója. "Az előkészítő fázisban több mint 140 civil szervezettel egyeztettünk a tervekről és a tőlük beérkezett fél ezret is meghaladó javaslatok, kérések 95 százalékát be tudtuk építeni a megvalósítás során. A Nagyjátszótér tervezési folyamatában gyerekpszichológusok, tájépítészek, pedagógusok és maguk a gyermekek vettek részt annak érdekében, hogy egy modern, integrált játszóbirodalom jöjjön létre, amely vonzó helyszínt kínál a családok rendszeres szabadidős tevékenységéhez" – tette hozzá.
A játszótéren emellett három, többszintes mászóka is helyet kapott. A központi mászóelemet Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye inspirálta. A játszótér integrált, vakok és mozgássérültek számára is akadálymentesen megközelíthető. A területhez egy nyitva tartási időben üzemelő, pelenkázóval felszerelt illemhely is tartozik. Nyitva: minden nap 9:00-tól sötétedésig. Integrált játszóelemek [ szerkesztés] A területen integrált játszóeszközök is találhatók, melyek lehetővé teszik az ép és sérült gyerekek közös játékát. Az eszközök a következők: 6 db. fészekhinta állvánnyal, melyre a mozgássérült gyermekeket ráfektetve biztonsággal lehet hintáztatni. 1 db. integráló homokozó asztal, mely magassága révén a homokozó széléről a mozgássérült gyermekek kerekesszékükkel együtt, ülve tudnak együtt homokozni az egészséges gyermekekkel. 1 db. kerekesszékes trambulin, mely 2 méter széles és 3 méter hosszú, így kerekesszékel is használható ill. több gyerek együttes játékára is lehetőséget ad. 1 egráló körhinta, melyen a mozgássérült gyerekek ép társaikkal, vagy szüleikkel együtt tudnak játszani.