1 /18 A hét krajcár Kiadó: MDV., Bp. Kiadás éve: 1967 Eredeti azonosító: Technika: 1 magazin, 18 leica kocka, szines Készítők: Móricz Zsigmond gán Miklós, Rogán Miklósné összeáll. Brósz Róbertné Címkék: Iskolai, oktató, Mese + szövegkönyv 1952 Híradó: A Magyar Állami Népi Együttes szereplése a Szovjetunióban és Kínában Ismeretterjesztő, Művészet, Politika 1985 Éedekességek az olompiák történetéből (Curiosities from the History of The Olympic Games I-II. A hét krajcár tartalma. ) Angol nyelvű, Ismeretterjesztő, Olimpiai játékok, Sport 1955 Franciaország I. Földrajz, Franciaország, Iskolai, oktató Istoria ilustrata literaturii románe (Képes román irodalomtörténet III. ) Irodalom, Iskolai, oktató
Az első ilyen nekifeszülés volt a Hét krajcár. A gáton azonnal, az első lökésre rés támadt és az író ráébredt arra a megismerésre, hogy ez a gát nem szilárd és áttörhetetlen, belül el van porladva, és rajta túl más levegő van, termékenyebb és frissebb: a tradicióktól, iskolai szabályoktól, közvéleménytől független írói szabadság levegője. Ebben aztán kitágult a tüdeje, egyszerre megacélosodtak az izmai és felszabadult az ereje, melyet eddig ő maga kötött le. Hogy élvezte akkor a saját szabadságát! Milyen merész lett a saját merészségétől! A Hét krajcár után csakhamar jött a Sárarany. A hét krajcár elemzése. Ady fellépése mellett a legvakmerőbb cselekedet a magyar irodalomban. Móricz Zsigmond, amint tudatára jutott az irodalom szabadságjogainak, azonnal kihasználta őket a szélső határokig. Ez volt az ő hőskora, fiatalságának késői, de annál teljesebb kitombolása. Senki közülünk olyan barbár gyönyörrel nem habzsolta az újon felfedezett szabadságot, mint Móricz Zsigmond. S ebben a mohó élvezésben kialakult a mai magyar irodalom legnagyobb energiája.
- Ó, ó, én, én szamár! Hát a magam zsebét nem néztem meg. De bizony, ha már eszembe jut, megnézem. És megnézte. És tessék, ott is lelt egy krajcárt. A hatodikat. Lázasak lettünk. Most már csak egy kell még. - Mutasd csak a te zsebedet is! Hátha abba is van. Az én zsebem! Nojsz, azokat megmutathattam. Azokban nem volt semmi. Bealkonyodott, és mi ott voltunk a hiányos hat krajcárunkkal, mintha egy se lett volna. A zsidónál nem volt hitel, a szomszédok éppoly szegények, mint mi, s csak nem kérünk egy krajcárt! Nem volt más mit tenni, mint tiszta szívből kinevetni a nyomorúságunkat. És akkor beállított egy koldus. Éneklő hangon nagy, siralmas könyörgést mondott. Az anyám majd belebódult, úgy ránevetett. - Hagyja el, jó ember - mondta -, ma egész délután itt heverek, mert nincs egy krajcárom a fél font szappanhoz, hibázik az árából. A koldus, jámbor arcú öregember, rábámult. - Egy krajcár? -- kérdezte. - No még a kéne, kódustól alamizsnát. - Hadd el, lyányom, nekem nem hibádzik. Hét krajcár - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Nekem mán csak egy hibádzik, a kapa főd.
Tisztességgel. Könnyen megáprehendál, mint az úri kisasszonyok... Te, nem tudsz valami csalogató verset, azzal tán ki lehetne csalni a csigabigahéjából. Hányat kacagtunk e csacsogás közben. Tudom is én. De a csigabiga-csalogató nagyon furcsa volt. Pénz bácsi, gyere ki, Ég a házad ideki... Azzal felfordítottam a házat. Volt alatta százféle szemét, csak pénz, az nem volt. Az anyám savanyúan felhúzott ajakkal kotorászott, hiába. - Milyen kár - mondta -, hogy asztalunk nincsen. Ha erre borítottuk volna ki, nagyobb lett vóna a tisztesség, akkor lett vóna alatta. Alapítvány. Én összekapargáltam a sok lomot, s beleraktam a fiókba. Az anyám ezalatt gondolkozott. Úgy eltörte az eszét, nem tett-é valahova valaha valami pénzt, de nem tudott róla. De nekem fúrta valami az oldalamat. - Édesanyám, tudok én egy helyet, ahol van krajcár. - Hol, fiam, keressük meg, míg el nem olvad, mint a hó. - Az üveges almáriumba, a fiókba vót. - Ó, boldogtalan gyermek, be jó, hogy elébb nem mondtad, most asse lenne. Felállottunk, s mentünk az üveges almáriumhoz, aminek nem volt üvegje már régen, de a fiókjában ott volt a krajcár, ahol én tudtam.
Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való, megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhelyben. Ő sem dicsekedik ezzel az idővel, más sem. Pedig igaz. Hét krajcár – Deszkavízió. És az is igaz, hogy soha már én jövendő életemben nem kacagok annyit, mint gyermekségem e pár esztendejében. Hogy is kacagnék, mikor nincsen már piros arcú, vidám anyám, aki olyan édesdeden tudott nevetni, hogy a könny csorgott a végén a szeméből, s köhögés fogta el, hogy majdnem megfojtotta... És még ő sem kacagott úgy soha, mint mikor egy délutánt azzal töltöttünk, hogy hét krajcárt kerestünk ketten. Kerestünk és találtunk is. Hármat a gépfiókban, egyet az almáriumban... a többi nehezebben került elő. Az első három krajcárt még maga meglelte az anyám.
Verseimmel igyekszem feltárni és tökéletessé tágítani a fogyatékos valóságot, csillapítani örökös nyughatatlanságomat, "a valóság mindent elsötétítő mély fájdalmát". A megbékélést keresem, de Benke László: Otthonkereső Az Otthonkeresõ arra döbbenti rá olvasóját, hogy a szeretet-hiányos lét elsorvasztja az ember belső erőit, megbénítja cselekvő-képességét, fölbomlasztja közösségi kötelékeit – így a társadalom fokozatosan atomjaira hull, és a mindenki mindenki ellen (nem Gazda József: A megpecsételt vég Gazda József könyvét úgy is olvashatom, akár egy családregényt. Amit ő mélyen megszenvedve kévébe kötött, mindannyiunk bőrét égeti. A hét krajcár elemzés. Az ember beleőszül, amikor kútfőinek vallomásait olvassa erről a majdnem évszázadnyi időről, amely nemcsak az egyéni sor Kesselyák Péter: Túl a Kínai Nagy Falon E kötet szerzője a sors kivételes kegye folytán benne élhetett a kínai hétköznapok forgatagában. Írása fellebbenti a fátylat a kínai élet mindennapjairól, olyan mélységig, ami a felületes ismertetőkből és útleírásokból teljességgel hiányzik.
Jól rendelték az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való, megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhelyben. Ő sem dicsekedik ezzel az idővel, más sem. Pedig igaz. És az is igaz, hogy soha már én jövendő életemben nem kacagok annyit, mint gyermekségem e pár esztendejében. Hogy is kacagnék, mikor nincsen már piros arcú, vidám anyám, aki olyan édesdeden tudott nevetni, hogy a könny csorgott a végén a szeméből, s köhögés fogta el, hogy majdnem megfojtotta... És még ő sem kacagott úgy soha, mint mikor egy délutánt azzal töltöttünk, hogy hét krajcárt kerestünk ketten. Kerestünk és találtunk is. Hármat a gépfiókban, egyet az almáriumban... a többi nehezebben került elő. Az első három krajcárt még maga meglelte az anyám.
A Gondolkodás Öröme Alapítvány weboldalán, melynek keretei közt tartom magam is a foglalkozásaimat. A tehetséggondozást végző szakmai közösségünket Pósa Lajos didaktikai öröksége kapcsolja össze, az itt programokat tartó tanárok mind a felfedező matematikaoktatás hívei. Meg lehet tudni, hogy ezeken a foglalkozásokon milyen a fiúk-lányok aránya? A tábori csoportok összeállításánál törekszem arra, hogy a résztvevők legalább negyede lány legyen. Alapul véve a legutóbbi esetet: a 31 fős csoportból 8 lány és 23 fiú. Viszont nagyon fontos, hogy olyat tudjak tanítani, ami mindenkinek szól, és ennek a nagyon eltérő szintbéli tudás nem tesz jót. Kell egyfajta homogenitás e téren. Ugyanakkor az azonos korosztályt fontosabbnak tartom a közösségépítés miatt. Hogy lettél az EGOI csapatkapitánya? Az EGOI-s lánycsapattal az Őrségben Igazából van már némi múltam. Első alkalommal a 2018-as varsói CEOI-n voltam helyettes csapatvezető, Dr. Horváth Gyula mellett. Akkor jelentkeztem a doktori iskolába is, már benne voltam a versenyek feladatkitűzésében, és talán mindezeknek köszönhető, hogy bizalmat kaptam Dr. Zsakó Lászlótól.
A Gondolkodás Öröme Alapítvány. Kilencedikeseknek tartanak rendhagyó matematikaórákat, hogy rábukkanjanak azokra a kiemelkedő képességű tanulókra, akik képességei eddig rejtve maradtak. A matematikának van egyszerre játékos és gondolkodtató arca. Az alapítvány úgy gondolja, hogy ez mindenki számára hasznos és élvezhető, ezért célja, hogy minél több diákkal megismertesse a szép és szórakoztató matematikát, az önálló gondolkodás örömét. Az alapítvány tanárainak, hogy olyan kilencedikes diákokat kutatnak fel, akik bár tehetségesek matematikából, eddigi tanulmányaik során ennek kibontakoztatására nem volt módjuk. Ennek érdekében az őszi félévben felkeresik a jelentkező iskolákat, és ott a szokásostól eltérő megközelítésű matematikai foglalkozásokat tartanak. Ezzel nemcsak az a céljuk, hogy tehetségekre leljenek, hanem az is, hogy minden érdeklődőnek megmutassák a matematika – jórészt ismeretlen – szórakoztató oldalát. A bemutató foglalkozások egy hétköznap 3 tanóráját veszik igénybe. A tehetséges diákok számára a szervezők egy kétéves képzési programot is kínálnak, amely az iskolai oktatás mellett segít tehetségük kibontakoztatásában.
2017 januárjában az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Didaktikai Csoportja és A Gondolkodás Öröme Alapítvány közös programot hirdetett. A program egy kísérlet, amely az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának részeként valósul meg. A kísérletnek két kiemelt célja van. Az egyik, hogy olyan matematikában tehetséges diákokat találjanak országszerte, akik különböző okok miatt jelenleg rejtve maradnak, nem sikerül tehetségüket megmutatni, kibontakoztatni, kamatoztatni. A másik fontos cél, hogy minél szélesebb körben bemutassák a felfedeztető matematikatanítás egyik hazánkban kidolgozott irányzatát, a Pósa-módszert. A Pósa Lajos által kifejlesztett módszer kiemelkedően tehetséges diákok körében már lassan 30 éve kiválóan működik. Nagyjából egy évtizede történnek próbálkozások abban az irányban, hogy ne csak egy adott korosztály nagyjából 50 legtehetségesebb diákjának legyen megfelelő a módszer. Az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának fontos részét képezi az, hogy megvizsgálják a módszert abból a szempontból, hogy mely elemei, milyen mértékben alkalmazhatóak széles körben a közoktatásban.