A világ 5 legdrágábban eladott festménye Vajon melyik volt a világon valaha eladott legdrágább festmény? Ki tudja rá a választ? Szerintem nem túl sokan. Bevallom én sem voltam eddig tisztában vele. Kíváncsiságom azonban arra sarkallt, hogy nézzek utána a dolognak. A Művészlelkek mai bejegyzésében azokat a festményeket szedtem össze, amik a legdrágábban cseréltek gazdát a világon. Sokszor felmerül az a kérdés, hogy meg lehet-e élni a festészetből. Ezek a világ legdrágább festményei. A kérdés jogos, a válasz viszont nem egyértelmű. Sok olyan híres festőt ismerünk, akik alig-alig tudtak megélni, voltak olyanok is, akik pedig fényűző életmódot folytattak. Számos esetben csak a művész halála után ismerték fel tehetségüket és lettek keresettek a képeik. A világon sokan gondolják úgy, hogy érdemes festményekbe, műtárgyakba fektetni. Ennek a kielégítésére manapság már külön iparág épült, ideértve a rengeteg aukciósházat melyek különleges, sokszor igen ritka műveket kínálnak ajánlataik közt. A következőben felsorolt alkotások dollármilliókért cseréltek gazdát, de igyekszem nem húzni tovább az időt, lássuk hát, hogy melyik volt a valaha eladott 5 legdrágább festmény a világon!
2022-02-23 17:42 | Nézettség: 206 Vajon a szépség összhangban van az árral, ha festményekről van szó? Kép és a videó forrása:
Piaca stabilnak mondható, darabszámra is tekintélyes életművének köszönhetően munkái rendszeresen felbukkannak az árveréseken és a korszakkal foglalkozó galériákban; nevét minden évben megtaláljuk a legmagasabb áron értékesített alkotások szerzői között. Tavaly például csak Pablo Picasso aukciós forgalma haladta meg az övét, de Picasso eladásait a több ezer sokszorosított grafika tornázta fel 744 millió dollárra, míg Monet-nak mindössze 36 festménye generálta a 357 milliós forgalmat. Tavirózsák-sorozatának egyik darabjáért 2018 májusában 84, 7 millió dollárt fizettek; ez volt a tavalyi év hatodik legdrágább festménye, s egyben Monet eddigi életműrekordja. A világ legdrágább festményei. Nem is kevéssel, több mint 30%-kal múlta ezt most felül a képet árverező Sotheby's által a XIX. századi nyugati művészeti kánon legfontosabb festménycsoportjának minősített Szénakazlak sorozat egyik, provenienciájában pontosan nyomon követhető darabja. A Sotheby's árverésének nagy pillanata. A Sotheby's jóvoltából A festmény aukción sem első ízben bukkant fel: 1986-ban a nagy vetélytárs Christie's árverezte – ugyancsak New York-ban – a képet, ami akkor 2, 53 millió dollárért kelt el, azaz értéke az azóta eltelt több mint három évtized alatt közel negyvennégyszeresére emelkedett.
Köszönjük! Ha a bemutatóink segítettek a gép kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a működését. Köszönjük! Tesztfotók A tesztfotókat a következő objektívekkel készítettük: Nikkor 24-120mm f/4G ED AF-S VR Nikkor 35mm f/1, 4G AF-S ED Nikkor 58mm f/1, 4G AF-S Nikkor 85mm f/1, 4G AF-S A képek a veszteségmentes elforgatást leszámítva minden tekintetben módosítatlanok, a RAW fájlokat Adobe Lightroom Classic 7. 0-ban konvertáltuk alapbeállítások mellett. Nikon D850 tesztfotók A fotókat szerzői jog védi, felhasználásuk és utánközlésük engedélyhez kötött!
Egyre többen kérdezik, mi értelme a valódi fényképezőgépeknek, amikor már mobilon is egyre jobb a fotózás. Ez a Nikon óriás csattanós válasz az így gondolkodóknak. Méreteit és kinézetét tekintve a Nikon D850 alig-alig tér el elődjétől, a 2014-es D810-től. A leglátványosabb különbség, hogy a hátoldal nagy részét elfoglaló, 3, 2 hüvelykes kijelző felbontása közel a duplájára nőtt. Immáron fel- és ledönthető, valamint legalább ilyen fontos, hogy érintésérzékeny lett, ami nemcsak az élőképes használatot egyszerűsíti és gyorsítja jelentős mértékben, de a menükben történő navigálást, valamint a képek visszanézése közben a lapozást és a nagyítást/kicsinyítést is. A kezelőgombok többsége maradt a korábbi helyén, de például a módválasztó és az ISO-gombok helyet cseréltek, az AE/AF-L helyére egy fókuszpontváltó joystick, míg az OK alá egy elég szűkösen konfigurálható, Fn2 jelű, új gomb került. Zajtalanul A Nikon D850 legfontosabb újdonsága a vadonatúj, 46, 9 millió képpontos, hátsó megvilágítású CMOS képérzékelő.
Bár ezek nem visznek el egy egész hetet, a beszámoló cikkel együtt 3 nap így is elmegy, tehát nem igazán célszerű ezzel egy időben nagytesztbe fogni. Persze volt erre is példa, hiszen a török út előtt nyílt lehetőségünk az Olympus OM-D E-M10 Mark III kipróbálására, de olyan engedményt kaptunk, ami lehetővé tette, hogy így is nekiálljunk: nem kellett egy hét után visszavinni, vagyis gond nélkül belefért még a Sonys sajtóút is. A Nikon D850 több bemutatón is volt, s noha két tesztpéldány is elérhető volt, most sikerült úgy egyenesbe vergődnünk, hogy sikerüljön elkezdeni tesztelni (na jó, kis csúsztatás ebben azért van, mert egy héttel hamarabb is készen álltunk már, de ez most így jött össze). A gépet most is egy hétre kaptam meg, s mivel óriási felbontású szenzor került bele, így nem elégedhettünk meg zoomobjektívekkel, hiszen ezek általában nem tudják maradéktalanul kiszolgálni a 36 Mpixeles D810 szenzorát sem, nem hogy egy 47 Mpixeles dögét. Így egy 35mm f/1, 4, egy 58mm f/1, 4 és egy 85mm f/1, 4-et kértem a 24-105mm f/4-es kitobjektív mellé, a 85 mm-est viszont csak a tesztelés közepén, e hét hétfőn tudták csak elérhetővé tenni számomra (lám, mennyivel egyszerűbb lenne, ha csak előkapnék itthon a fiók mélyéről néhány fényerős Nikon fixet 🙂).
Bevezetés, különbségek Minden évnek megvan a maga nagy fotótechnikai bejelentése, sőt, vannak évek, ahol ebből több is akad. Noha MILC fronton a Nikon idén sem mutatott fel semmit, a tükörreflexesei közül pont azt a két gépét frissítette, amely kategóriákat itthon a legtöbben fontosnak tartanak. Egyrészt ott az APS-C vonal felső-középkategóriája, az is idén frissült a D7500-zal, ami természetfotósoknak és haladó amatőröknek is remek választás. Másrészt pedig a full-frame szenzoros profi gépek családja, amelyeket a hivatásosok és a tehetősebb lelkes amatőrök használnak. Bár mind az APS-C vonal felső szegmense, mind a D8xx termékcsalád kvázi azonos mértékű érdeklődésre tart számot (legalábbis saját olvasói statisztikáink alapján), a főként esküvőfotósok, illetve fotóriporterek által használt full-frame szenzoros D8xx vonalnál mégis úgy gondolom, hogy többször fontosak azok a bizonyos technikai részletek és többeket is érdekelnek ezek az apróságok, amik egy-egy munka során meghatározóak lehetnek, mint az APS-C-s gépeknél.
Hatásos, de néha émelyítő a kép, én az optikai stabilizációt preferálom. Kicsit fentebb foglalkoztunk az élőkép melletti élkiemeléssel is, ami óriási mértékben megkönnyíti a fotós/videós dolgát. Nos, jó hírem van: a focus peaking videofelvétel alatt is használható! Az érintőképernyő segítségével több pont között húzhatjuk a fókuszt, de ez zajjal és a kontrasztérzékeléses élességállításra jellemző oda-vissza ugrálással jár. Természetesen az összes expozíciós paramétert állíthatjuk felvétel közben is, így a rekeszt, a záridőt és az ISO-t egyaránt. Megadhatjuk a gépnek, hogy melyik memóriakártyára mentse a videókat. A fájlformátum lehet MOV, vagy MP4 – előbbit akkor érdemes választani, ha számítógéppel szerkeszteni szeretnénk a felvett videót. Csakúgy, mint az állóképeknél, itt is használható akár M módban az automatikus ISO állítás, és az érzékenység teljes (kiterjesztett) tartománya rendelkezésünkre áll. Van vibrációcsökkentés (műfény esetére) és zajszűrést is beállíthatunk. A mikrofon érzékenységét húsz lépésben állíthatjuk be igényeinknek megfelelően, de rábízhatjuk az automatikára is.
A kiégett felületek egy része is menthető, de messze nem olyan mértékben, mint a bebukottak. A képmintákat feltöltöttem a szerverre, ott többek közt pár RAW fájlt is találtok, amin mindenki maga is kísérletezhet. Vigyázat, a JPEG állományok akár 40 MB-osak is lehetnek (a RAW fájlok 100 MB körüliek)!