Ha érdekelnek a '80-as évek járgányai, ezt a bemutatót se hagyd ki!
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikimédia Commons tartalmaz 1980-as évek témájú médiaállományokat. Évtizedek 1930-as 1940-es 1950-es 1960-as 1970-es 1980-as 1990-es 2000-es 2010-es 2020-as 2030-as Bővebben: 1980-as évek Alkategóriák Ez a kategória az alábbi 17 alkategóriával rendelkezik (összesen 17 alkategóriája van).
Az áruházak akkor még egészen más jelleget öltöttek, mint ma, ám az közös pont, hogy a gyerekek akkoriban sem rajongtak a hosszas vásárlásért. Ez a kisfiú éppen a bevásárlókosárban pihengetett, amikor lefotózták. (1985) Fotó:, 1985, Varga János
A vette észre, hogy már a svéd sajtó is érdeklődik Semjén Zsolt helikopteres rénszarvas-vadászata után. Több cikk is azzal foglalkozott, hogy a miniszterelnök-helyettes mit lőtt és milyen engedélyekkel. A svédországi számik (azaz a lappok) helyi szervezete szerint könnyen lehet, hogy Semjén Zsolt illegálisan vadászott. A rénszarvasok kilövését nagyon szigorúan szabályozzák, mert vadon már nem élnek Svédországban, így vélhetően a Semjén által kilőtt vad egy háziállat volt. A számik egyébként ősszel, mikor beterelik a rénszarvasokat, kiszelektálják a csordából a nagyobb bikákat, amiknek a húsa rossz ízű a bőgés után, ezért gyakran adnak kilövési engedélyeket az állataikra a vadász turistáknak, de ez is szigorú szabályokhoz van kötve. Tovább nyomoznak Svédországban Semjén Zsolt vadászata miatt | Veszpresszó. Sőt, alapesetben a számik nem is adhatják el a saját jogaikat a rénszarvasok kilövésére - mondta egy szakértő az NSD című lapnak. Az Alfahíren már írtunk arról, hogy Török Zoltán, a Svédországban élő ismert természetfilmes is korábbanrra emlékeztetett Facebook-bejegyzésében, hogy Svédországban 150 éve kihaltak a vadon élő rénszarvasok, így Semjén háziasított állatokra vadászott, de a számi közösségek szoktak engedélyt adni a kiszelektált háziasított példányokra.
Senki sem tudott olyan szépen írni a vadászati szenvedélyről, mint Széchenyi Zsigmond, aki a leghitelesebben boncolta az emberi természetben lévő vadászati szenvedélyt, annak gyökerét és mai meglétét. Egyben a bajor-osztrák-cseh-magyar vadászati kultúra megtestesítője, örököse is volt, könyvei pedig nem pusztán a vadászatok leírásai, hanem néprajzi, történelmi ismeretek például Afrikáról. Széchenyi Zsigmond személye az egész magyar vadásztársadalom és a nem vadászok számára is megkerülhetetlen jelentőségű, mert rajta keresztül be lehet mutatni, "mi a különbség az igaz vadász és a puskás ember között" - mondta. "Czinege elvtárs vagy néhány újgazdag figura idézőjelbe tett vadászata az a puskás ember vadászata, Széchenyié pedig az igaz vadász vadászata". Ez a különbség "az ember cselekedete" és "az emberi cselekedet" között - vélekedett Semjén Zsolt. Hozzátette: a vadász-író magyarsága példaértékű, hiszen a magyar nyelv szépségével zseniálisan tudott fogalmazni, hitvallását pedig jól mutatja, hogy itt maradt, nem ment el Nyugatra, pedig megtehette volna.
Széchenyi Zsigmond (1898-1967) Afrika-vadász, utazó, író kitelepítettként először a Tiszántúlra, majd 1951-ben befogadottként Balatongyörökre került, ahol 1959-ig élt. Alakját Orr Lajos szobrászművész formálta bronzba. Bíró Róbert, a település polgármestere a Balaton-parti móló tövében elhelyezett alkotás leleplezésekor elmondta: jövőre lesz 900 éve, hogy Balatongyörököt először említették írásban, az évfordulós ünnepi sorozat nyitánya is volt a szoboravatás.