Mondanom sem kell, hogy a Föld bolygót megverték. Szerencsénkre George Lucasnak bőven volt mit mesélnie., A Birodalom visszavág újradefiniálta, hogy mit tehet egy film folytatása – nemcsak a nyomon követés bővíti a Lucas által épített galaxist, hanem sokkolóan egyelőre kiderült, hogy csak egy sokkal szélesebb történet középső része. Azóta minden Csillagok háborúja filmet megmérnek az Empire ellen, de egyik sem volt olyan sokkoló, vagy beleértve egy ilyen fenomenális cliffhangert. Blade Runner (kép forrása: Warner Bros., ) míg mindkét Blade Runner film lenyűgöző, mély intelligenciájú és mély érzelmi hatású, az eredeti marad a mozdulatlan klasszikus. A Blade Runner (a legjobb sci-fi filmek listáinak rendszeres jelenléte) magas koncepcióját használja – egy ember, aki megpróbálja kitalálni, hogy más "emberek" valójában replikánsok néven ismert robotok–, hogy mélyen mozgó mesét nyújtson, amely az emberiség kérdéseit kérdezi egy nihilista, szintetikus, commodified univerzumban., míg a Blade Runner magjában detektív történet, a rétegek sokkal mélyebbek.
Kiderül, hogy ezzel nincs egyedül: minden jel arra utal, hogy a földönkívüliek az Ördögtoronynál akarnak kapcsolatba lépni az emberekkel. 4. Star Wars-filmek (1977-) Órákat lehetne vitatkozni azon, hogy a Star Wars-filmek mennyire számítanak sci-finek. Talán ebben éppen a franchise minden része elején olvasható mondat segít a legjobban eligazodni: Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban... Vagyis tudományosnak semmiképp és fantasztikusnak sem igazán nevezhető az ezek szerint a múltban és egy képzelt világban játszódó, hivatalos kategóriáját tekintve űropera. A széria első három filmje mindenesetre rendre a műfaj klasszikusai közé sorolja George Lucas élete főművét (most az utána következő három bárgyú mesét és a Disney üresen kongó, ötlettelen folytatásait hagyjuk), melyek közül is kiemelkedik A birodalom visszavág. Egy mondatban a trilógia története: a gonosz birodalmiak már majdnem bekebelezték az egész galaxist, csak egy maroknyi ellenálló és néhány hozzájuk csapódó kalandor mentheti meg a bolygószövetséget.
Szó szerint, ugyanis a jövőben játszódó történet mögött egy szimpla, de örök kérdésre keresi a választ: mit jelent embernek lenni? A főnöke privát nyaralójába érkező programozó és a luxusházat vezető mesterséges intelligenciával rendelkező robotnő eleve hátborzongató ismerkedésének végén az egyetlen logikus végkifejlet következik be. Ész, szexizmus és hatalmi harc bizarr elegye vezet végül minden idők egyik legszenvtelenebb mozivásznon elkövetett gyilkosságához. 5. Harmadik típusú találkozások (1977) Talán nem Steven Spielberg legjobb sci-fije a Harmadik típusú találkozások (Close Encounters of the Third Kind), de az összes közül a műfajra mindenképpen ez volt a legnagyobb hatással. Kevésbé jellemző a rendezőtől megszokott nagy mesélős hangvétel, egy lényegesen nyersebb Spielberg forgatta az ufók eljöveteléről szóló 138 perces mozit. A rendező átmentette előző sikerfilmjéből, vagyis A cápából Richard Dreyfusst, aki ezúttal Roy Nearyt, a villamosművek alkalmazottját alakítja. A teljesen hétköznapi fickó előbb azonosítatlan repülő tárgyakat lát az égen, majd egy titokzatos hegy megszállottja lesz.
Brazília szürreális, sivár disztópikus környezete ugyanolyan karakter, mint bárki a filmben. És ha elfelejtenéd, Robert De Niro felbukkan az egyik visszafogottabb, kissé zavarba ejtő szerepéért. Egy igazi klasszikus., Alien Ridley Scott horror/sci-fi keverő remekműve a Nostromo legénységére koncentrál, akiket egy elhagyatott idegen űrhajó vészhívásának kivizsgálására küldenek. A dolgok, ahogy várnánk, megy rettenetesen rossz, mint egy Xenomorph lesz a fedélzeten – és a vadászat kezdődik. a Giger által tervezett idegen olyan félelmetes szörny, mint amennyit csak kívánhat. A rettegés azonban sokkal mélyebb, mint a fogak és a karmok., Ez a teremtmény a pszichoszexuális horror többrétegű, feneketlen gödörét képviseli, nagyon formája imádkozik egy ősi rémület tutaján. Plusz, Scott irányának vizuális kétértelműsége a végső felvonás során abszolút mesterkurzus a " mi az az árnyékban? feszültség. Egy film, amely oly sok különböző szinten működik. The Thing (Image credit: Universal Pictures) John Carpenter ' s ultimate creature feature feature., A cím talán hokey, de a dolog továbbra is minden idők egyik legmagasztosabb fröcsögése és feszült borzalma.
Sajnos kénytelen vagyok azt mondani, hogy a 2019-es év hatalmas csalódás volt a science-fiction filmek rajongói számára. Több olyan produkció érkezett a mozikba, amelyeket nagy várakozások előztek meg, de nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Emiatt aztán gondban vagyok az idei lista összeállításával, hiszen jó érzéssel két olyan filmet tudnék rajta elhelyezni a mozis felhozatalból, amelyek sokak számára nem is sci-fik, hanem képregényfilmek. Azonban ha eltekintünk a nagy csinnadrattával beharangozott mozibemutatóktól és kicsit jobban körbenézünk a filmes palettán, azért ráakadhatunk egy-két jól sikerült alkotásra. A sorozatokról már nem is beszélve! Ez is azt jelzi, hogy a streaming szolgáltatók kezdenek egyre inkább megerülhetetlen tényezővé válni, míg véleményem szerint Hollywood a kifulladás jeleit mutatja (legalábbis a science-fiction terén). Az, ami gyakorlatilag közhelynek számít, miszerint látványfilmeket gyártanak, mára elért egy olyan szintet, hogy talán meg sem próbálnak úgy tenni, mintha filmet készítenének.
A héten a földönkívüliek újra megtámadják a bolygónkat a moziban, A függetlenség napja – Feltámadás premierje pedig kiváló apropót szolgáltatott nekünk arra, hogy listára gyűjtsük a kedvenc filmjeinket a témában. Noha a műfajt még a 19. század legvégén teremtett meg a Világok harca című regényével H. G. Wells, a moziban igazán csak az 1950-es években jelent meg markánsan a zsáner — nyilván nem függetlenül az űrutazás kézzelfogható közelségbe kerülésétől és a hidegháborús paranoiától. Hiszen az inváziós sci-fikben érkező földönkívüliek mindig valami nagyon is evilági jelenség szimbólumai, ily módon pedig ezen műfaj filmjei minden korszakban különösen érzékenyen reagálnak az aktuális társadalmi problémákra — és persze a filmes trendekre is. Vállaltan szubjektív listánk az általunk legfontosabbnak tartott és kedvenc filmjeinket tartalmazza a témában, méghozzá időrendben haladva. (Azokat a filmeket pedig figyelmen kívül hagytuk, ahol csak egy-egy idegen jelenik meg ellenséges szándékkal, illetve ahol az invázió csak tervként létezik még, így kimaradt például A dolog, a Ragadozó, vagy Az ötödik elem, a Man In Black- és az Alien -széria is. )
Ami még inkább figyelemre méltó, hogy Spielberg elkészítette a kasszasikert – egy időben a valaha kiadott legnagyobb bevételt hozó filmet-az Oscar – díjas Schindler listájával egy időben, szintén 1993-ban. Elég fenomenális év., Terminator (Image credit: MGM) alacsony költségvetés, magas koncepció – a Terminátor műfajok Oodle-jából kölcsönöz egy szerelmi történetet a gépek világában. James Cameron 1984-es film leadott Arnold Schwarzenegger, mint a névadó karakter, egy kiborg küldtek vissza az időben, hogy öld meg Sarah Connort (Linda Hamilton) az anya a jövőben ellenállás vezetője, John. Az ellenállás Kyle Reese (Michael Biehn) formájában védőt küld neki, aki bármit megtesz, hogy biztonságban tartsa., a Terminátor természetesen feltette James Cameront a térképre, bizonyítva, hogy a világépítésben, a karakterfejlesztésben és a műfajban rendkívül jó volt. Míg a folytatásnak nagyobb költségvetése volt, lenyűgöző látni a produkció találékonyságát, szorosan ábrázolt thrillert adva nekünk a 80-as évek legjobb darabjaival., Birodalom visszavág (Image credit: a Lucasfilm) Ez nem túlzás azt mondani, az eredeti Star Wars megváltozott mozi örökre – a mix a pépes kaland, idegenek, űrhajók, robotok, csempészek, "hokey vallások ősi fegyver" volt, mint bármi, amit látott.
Ö, mint önbíráskodás 💥 Az önbíráskodás lélektana 🦸♂️ Róka László, pszichológus és pszichoterapeuta-jelölt 2022. április 27-én járt nálunk az Ö, mint önbíráskodás – az önbíráskodás lélektana című előadásával, mely korábban a 2013-as 5. Szegedi Képregényfesztiválon hangzott el először. Kapcsolat – SZTE Klebelsberg Könyvtár blog. Egyetem Szegeden – Az első 100 év képes krónikája Egy intézmény száz éves fennállásának története. Röviden talán így lehetne összefoglalni, hogy miről is szól az Egyetem Szegeden – Az első 100 év képes krónikája című fotókkal illusztrált kötet. Növénytani plakátok digitalizálása Tavaly ősszel különleges dokumentumok érkeztek hozzánk az SZTE Növénybiológiai Tanszékétől, 329 hatalmas növényanatómiai és növényélettani plakát egészen különféle méretekben. 17 db keretezett képen kívül a többi mind kartonált volt, közülük a legnagyobb 140 cm x 158 cm, a legkisebb pedig 48, 6 x 71 cm. Ezek közül 54 esetben tudtuk azonosítani a biológus plakát készítőjét, a leggyakrabban előforduló név Gosztonyi Lenkéé, aki 1947-től volt a Növénytani Intézet és Füvészkert rajzolója.
Az amerikai Black Lives Matter és a néhány évvel korábban robbanó Metoo-mozgalomról is értekezik, és nem kívánja takargatni azt a tényt sem, hogy a katolikus egyházat is megrázta néhány botrány, melyekre nem hoz fel kifogásokat, nem akarja kisebbíteni a kisebbíthetetlent: az egyház hibázott, bűnbocsánatért esedezik, és kész. Molnár T. Eszter: Teréz, vagy a test emlékezete A regény két kérdés köré épül, miközben számos másikat is felvet: hogyan emlékezünk és hogyan felejtünk olyan tragédiákat, amelyek láthatatlanul a testünkbe égtek; valamint mihez kezdünk, ha nem találunk se otthont, se nyugalmat. A trauma a regény végéig töredékes marad, első olvasatra akár fordított krimiként is olvasható a szöveg, de valójában sosem azon van a hangsúly, hogy mi történt, hanem hogy mit okozott a történés. David Machado: Boldogságmutató A portugál David Machado alkotása, a Boldogságmutató az utóbbi idők egyik legszerethetőbb és legélvezetesebb regénye, ám egyben egy olyan is, amely a maga realista hangvételével képes felidézni a világgazdaság és vele párhuzamosan az átlagemberek egzisztenciájának az összeomlását is, valamint az erre adott sokszor meghökkentő emberi reakciókat.