Jövő hétvégén már vetíthetnek a hódmezővásárhelyi moziban, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Az üzemeltetők már készen állnak. Az egyik kormánylap néhány napja már megszellőztette, Orbán Viktor miniszterelnök pedig pénteken reggel a közrádióban bejelentette, hogy több más kulturális intézmény mellett a filmszínházak is újranyithatnak – amint az első adaggal beoltottak száma eléri a négymillió fős határt. Ezt a kormányfő szerda-csütörtök (április 28. vagy 29. ) környékére várja, a sajtó számításai szerint inkább a május 1-i hétvége tűnik reálisnak. – Sajnos nagy teherrel kellett megbirkóznia vállalatunknak az elmúlt hónapokban, igyekeztünk úgy minimalizálni a költségeinket, hogy közben az épület és a mozigépészet készen álljon a nyitásra. Így az újraindulás feltételei adottak számunkra. Makói mozi műsora. Az elmúlt időszakban több pályázatot is benyújtottunk, várjuk ezek elbírálását – nyilatkozta lapunknak Horváth Simon Szilvia. – Nem titok, hogy kollégáink, már napok óta nagyon készülnek a nyitásra, így amennyiben engedélyt kapunk, és megvizsgáltuk a nyitásról szóló szabályozást, szeretnénk a lehető leghamarabb kinyitni – tette hozzá a Kultik Mozi munkatársa.
Bem mozi műsor en Bem mozi műsor 2018 Műsor Bem mozi műsor 2015 Egy drága tarn
A pályázat csak a pályázati kiírásban meghatározott csatolandó mellékletekkel együtt érvényes. A pályázati kiírásban meghatározott valamely melléklet hiányában a pályázat formai hibásnak minősül. Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a pályázat leadására a várakozók egymással való érintkezésének minimalizálása érdekében KIZÁRÓLAG előzetes időpontfoglalással van lehetőség. Időpontfoglalás munkaidőben telefonon a 62/511-842-es telefonszámon lehetséges. Kérjük a pályázókat, hogy kizárólag a 2021-es pályázati fordulóra szóló űrlappal, és kitöltött szociális nyomtatvánnyal jelenjenek meg a Polgármesteri Hivatal arra kijelölt helyiségében. A pályázat beadási határideje: 2020. november 5. A pályázathoz szükséges további információ a Makói Polgármesteri Hivatal Jegyzői Iroda Hatósági Csoportjánál (6900 Makó, Széchenyi tér 22. Mozi+ Mai Műsor. szárnyépület 32-es iroda), vagy telefonon a 62/511-853-as telefonszámon kérhető. Kérjük, hogy a beadási időpontok véges száma miatt a pályázatok ügyintézését mihamarabb kezdjék el!
Az atom atommagból és elektronokból áll. Az atommag a pozitív töltésű protonokból és a töltés nélküli neutronokból épül fel. Az atommag körül elektron felhőt alkotva helyezkednek el a negatív töltésű elektronok. Az atom semleges, mivel a pozitív töltésű protonok száma megegyezik a negatív töltésű elektronok számával. Az atomok legfontosabb jellemzője a protonok számával megegyező rendszám. A protonok és a neutronok számának összegét az atom tömegszám ának nevezzük. Az atom tömege az atommagban összpontosul. Az atommag az atomnak csak kis térfogatát foglalja el. Az atom átmérője az atommag átmérőjénél körülbelül százezerszer nagyobb. Az atomok elektronszerkezete Az elektron atomi pályái: az atomnak azt a részét, amelyben az elektron nagy valószínűséggel előfordul, atompályának nevezzük. Az atompályák jellemzői: az atompályák megkülönböztetésére illetve azonosítására a kvantumszámokat használjuk. Az atomban minden atompályát három kvantumszám jellemez: Főkvantumszám: az atompálya méretét jellemzi.
Dalton (1766-1844) angol kémikus úgy képzelte, hogy az anyag apró golyókból épül fel. Azt állította, hogy a kémiai elemeknek jellemző kis részecskéik vannak. Az apró golyókat atomoknak nevezte el. Úgy gondolta, hogy ezek az atomok tovább nem osztható, tömör gömböcskék. E két tudóst tekintjük az atomelmélet úttörőinek. Az idő múlásával rengeteg olyan kísérleti tény gyűlt össze, amelyek alapján ma már biztosan tudjuk, hogy az atomok nem oszthatatlanok. Mai tudásunk szerint kémiai szempontból az atom a legkisebb önállóan is létező részecske. Bonyolult mérések és számítások alapján ma már ismerjük az atomok méretét is annak ellenére, hogy egy atomot még senki soha nem látott. Ha az egyszerűség kedvéért az atomokat kis gömbnek képzeljük el, akkor e gömbök sugara - attól függően, hogy melyik elem atomjáról van szó - 10 -11 és 10 -10 m között van. 10 -10 m = 1 / 10 10 m = 1 / 10 000 000 000 m Ha egy 1 mm élhosszúságú kockába (ez a kristálycukor egy nagyobb méretű kristályszemcséjének felel meg) kívánnánk ilyen pici, 10 - 10 m sugarú golyókat szorosan egymás mellé helyezni, akkor abba mintegy 10 20 db, azaz százezermilliószor trillió golyó férne bele.
12C: 6 elektron, 6 proton és 6 neutron 13C: 6 elektron, 6 proton és 7 neutron 14C: 6 elektron, 6 proton és 8 neut rons 1. feladat: Számítsa ki a Cl- és Fe3 + ionokban lévő elektronok számát. Kattintson ide az 1. gyakorlati feladat megválaszolásához. Elektromágneses sugárzás Az atomok elektronjainak szerkezetéről sok mindent az matt és az elektromágneses sugárzás különböző formái közötti kölcsönhatás tanulmányozásával nyertünk. rendelkezik mind a részecske, mind a hullám néhány tulajdonságával. A részecskéknek meghatározott tömege van, és elfoglalják a helyet. A hullámhullám nincs tömeges, és mégis energiát hordoznak, miközben a térben haladnak. Az energiahordozó képességük mellett a hullámoknak négy más jellemző tulajdonságuk is van: sebesség, frekvencia, hullámhossz és amplitúdó. A frekvencia (v) a hullámok (vagy ciklusok) száma időegységenként. Az awave frekvenciáját ciklus / másodperc (s-1) vagy hertz (Hz) egységekben jelentik. Az alábbi ábrán látható hullám idealizált rajza elmagyarázza az amplitúdó és a hullámhossz meghatározását.
Minél nagyobb a főkvantumszám, annál kiterjedtebb az atompálya. Jele: n; értékei: 1, 2, 3, 4… Mellékkvantumszám: az atompálya alakját jellemzi. Jele: l; értékei: 0, 1, 2, 3… A mellékkvantumszámot gyakran nem számmal, hanem betűvel jelöljük. l = 0, 1, 2, 3…, l = s, p, d, f… M ágneses kvantumszám: határozott jelentése akkor van, ha az atom mágneses térbe kerül. Jele: m. Az elektronszerkezet felépítése Az atomok elektron szerkezetének leírásához három fontos elvet kell ismernünk. Az energiaminimum elve szerint az alapállapotú atomban az elektronok mindig a lehető legkisebb energiájú szabad helyet foglalják el. A Pauli-elv szerint egy atompályán maximálisan két elektron lehet. A Hund-szabály szerint az azonos energiájú atompályákon az elektronok úgy helyezkednek el, hogy maximálisan legyenek párosítatlanul. Ha egy alhéjon annyi elektron van, amennyit a Pauli-elv maximálisan megenged, telített alhéjról beszélünk. Ha az elektronok száma ennél kevesebb, akkor az alhéj telítetlen. Az atompályák feltöltésének sorrendje: 1s – 2s – 2p – 3s – 3p – 4s – 3d – 4p – 5s – 4d – 5p – 6s – 4f – 5d – 6p – 7s – 5f.
Ez a szám tizenhatezerszer nagyobb, mint amennyi hajszála van a Földön ma élő embereknek összesen.