Megszokhattuk, hogy a Tilos az Á Performansz Színház műhelyéből gyakran kerülnek ki újító, kísérletező szándékú művek. Legújabb darabjuk, a Petőfi nem viccel című hangjátékuk is izgalmas koncepcióval nyit a középiskolások felé (is). Petőfi Sándor: Tigris és hiéna - szinhaz.net. Petőfi, Arany, Jókai, Vasvári… A sort hosszan lehetne folytatni: a 19. század derekától egészen jelenünkig nem szenvedett az ország hiányt a magyar nyelvben virtuóz és a közéletben kiemelkedő igazságérzettel rendelkező fiatalokból. Ugyanakkor a keret- és egyéb tantervek nevükhöz hűen olyan szűk blokkokba szorítják ezeket az izgalmas és egykor valóban hús-vér embereket, hogy a közoktatásban tanuló diákok gyakran a kartotékszerű ábrázolásuk miatt fordulnak el írásaiktól. Problémájuk pedig a pillanatok alatt előhívható lexikális tudás világában egészen érthető; ennek megfelelően a TÁP Színház hangjátéka inkább az egyénre, jelen esetben az állandó eposzi jelzőkkel teleaggatott Petőfi Sándorra koncentrál. Pedig a nemzeti hőssé vált férfi már saját korában is megosztó személyiségnek számított.
( Ugrai István, ) A dráma megtalálható a "Drámák" menüpont alatt, és letölthető INNEN
Petőfi, az irodalomtörténészek által feldolgozott és alaposan feltárt élete pedig nem szűkölködik ellentmondásokban: humora, szarkazmusa, esetenként mocskos szája és mindennapi tettei jól dokumentáltak az általa, vagy a róla írt forrásokban. Ezeket az egyébként mindenki számára hozzáférhető szövegeket szerkesztette előadássá a TÁP csapata. Petőfi sándor színház | LikeBalaton.hu. Dézsi Fruzsina drámaíró-kritikustól azt is megtudhattuk, hogy a március 31-én ZOOM-alkalmazás segítségével közvetített hangjáték előtanulmánya egy későbbi, a pandémia után színpadra szánt színházi nevelési előadásnak. "A poros magyarórák nyelvétől eltérő, olykor merész szövegkönyv a z Úti jegyzetek, az Úti levelek, a János vitéz, A helység kalapácsa, illetve számos más, a kortársak által Petőfiről lejegyzett írásokon alapul – középpontban áll a self-made man, a tudatosan kultuszteremtő költő" — mutatta be a darab koncepcióját Dézsi Fruzsina, aki irodalmi konzultánsként működött közre. (Valóban mennyire igaz lehet ez a self-made man titulus? Ugyan ki más adna ki a korban verseskötetet a saját arcképével? )
Az előadás először online, ZOOM-hívásban lesz hallgatható március 31-én, 17 órától. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a lehet a választott időpont megjelölésével. A hangjátékot Jankovics Péter adja elő. A későbbi előadásik időpontjáról a megadott email-címen lehet érdeklődni; az alkotók különösen gimnáziumi osztályokat szeretnének bevonni az élménybe. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa - Gyulai Várszínház. A színlapról: "Pesten october 10-kén 1844-ben nagy dolog ment végbe, mit a világtörténet-írók nem fognak említetlen hagyni… játszottam a nemzeti színházban Szigligeti "Szökött katonájá"-ban Gémesy nótáriust. Azt beszélik, megbuktam benne… de ez nem igaz, mert… mert… mert én nem hiszem. (mert szerintem meg nem. ) És ez elég ok a föntebbi rosszindulatu állítás megczáfolására. Az igaz, hogy e helyett: "Julcsa kisasszony a menyasszony", ezt találtam mondani, hogy: "Julcsa kisasszony a vőlegény", hanem ennél bolondabbakat is szokott mondani Lendvay, aki pedig meglehetős színész. Szóval: nem buktam meg.
Lehet követni? Koltai M. Petőfi sándor színház veszprém. Gábor rendezésében lehet követni, de nem ez az érdekes, hanem a szövetségképzés, az érdekviszonyok változásainak alakulása, a politikai egyensúlyozás, a hatalomszerzési és megosztási technikák motivikájának ábrázolása, ami egyáltalában nem 1130-ra, hanem a magyar történelmi múlt állandó körforgására reflektál […]. Petőfi szövegét Sediánszky Nóra dramaturg, Peer Krisztián és Koltai M. Gábor igazítja korszerűvé, és az igazítást érdemes szó szerint venni: az alkotók ugyanis nem átírják Petőfit, hanem helyzetbe hozzák; a legkortársabbnak ható szövegek közül a legélesebbek, például a főurak hazaárulózása (azokra vonatkoztatva, akik nem úgy gondolják, ahogyan ők), vagy a király és a királyné beszéde a gyűlésen, az bizony Petőfi, úgy, ahogyan 1846-ban megírta. Ez korántsem meglepő persze, teljesen mindegy, hogy 1130, 1846 vagy 2013: a magyar megosztottság a kelet és nyugat közötti, hol csatlakozni, hol harmadik utat keresni vágyó, magányos és harcra kényszerített (avagy a harcot magára kényszerítő) létezés átka, úgy tűnik, része az örök körforgásnak.
2022. március 17-én iskolánk 5. évfolyamos tanulói a váci Művelődési Központban megtekintették Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk könyvéből készült zenés darabot. Diákjaink a jó zenével, kiváló dramaturgiával megrendezett előadáson közelebb kerülhettek az idén kötelező olvasmányként szolgáló műhöz. Petőfi sándor színház. Nyolcadikos diákjaink pedig két nappal később 2022. március 20-án láthatták a budapesti Erkel Színház színészeinek feledhetetlen, mondhatni interaktív előadásában a Puskás című zenés darabot, melynek segítségével betekinthettek az egykori Arany csapat és a világhírű Puskás Ferenc életébe.
Ez nem konstruált retró, ez nem Henri Rousseau kortalanná ért, nemesült világa, ez maga a végtelenül lehangoló és illúzióromboló kilencvenes évek végébe ragadtság, amit különösen akkor veszünk észre, ha a minőségi kortárs gyerekkönyvek illusztrációit vagy a családi előadások látványvilágát tesszük A dzsungel könyve mellé. Szerencsére nem Macskák -féle maszkokban gondolkodtak az alkotók, ezt mindenképp írjuk a javukra, de még az akkori kontextusból és a produkció rendszerén belül nézve is erősen feltűnik az antropomorfizálásban rejlő lehetőségek elmulasztása. Fotók: Almási J. Csaba; Szkárossy Zsuzsa; 2016. Forrás: Vígszínház Kihasználódik viszont a Pesti Színház mesés csodateremtésre finoman szólva is csak moderáltan alkalmas színpadának minden egyes négyzetcentimétere, amitől a dzsungel túlzsúfolttá válik. (A premier elsöprő sikerét követően azt hittem, a következő évadra átkerül a Vígszínházba az előadás, majd amikor arról szóltak a hírek, hogy a Játszd újra, Sam! a Szent István körútról a Váci utcába költözik, azt gondoltam, A dzsungel könyvé vel cserél helyet. )
gyerekekkel érkeztek. A felhívás nem véletlen: A dzsungel könyve egy óvódás vagy kisiskolás gyermeknek túl sötét, túl sok benne a negatív fordulat, amelyet egyszerűen ők még nem tudnak feldolgozni (tisztelet a kivételnek). Ennek megfelelően számukra hamar unalomba fulladhat az előadás, ami persze azt is maga után vonja, hogy beszélni, ugrálni kezdenek, kérdeznek (a mellettem ülő kisfiú például minden egyes alkalommal teljes hangerővel érdeklődte meg az anyukájától, hogy Bagira miért hívja kis békának Mauglit, mikor valójában ember), ami valljuk be: mindenki (a család, más nézők, színészek) számára rontja az élményt. Rosszabb esetben pedig végképp elmegy a gyerek kedve a színházba járástól, hiszen olyan darabot nézettek meg vele, amelynek felét nem értette. Hegedűs D. Géza rendezése nem akar sem többnek, sem kevesebb látszani, mint amit a musical láttatni kíván. Nem feltétlen akarja kihangsúlyozni minden esetben, hogy a főszereplők – többnyire – állatok, inkább állati és emberi tulajdonságokból közösen építkezik, ehhez a koncepcióhoz jól passzolnak Orosz Klaudia jelmezei is.
Negyed százada, a Pesti Színházban mutatták be a magyar színháztörténet egyik legsikeresebb darabját, A dzsungel könyvét. Az ugyanazon a játszóhelyen, ugyanabban a rendezésben legtöbbet játszott magyar musical szövegkönyvét Békés Pál, dalszövegeit Geszti Péter írta, zenéjét Dés László szerezte. Az ünnepi előadást január 30-án a Vígstreamház közvetítéssorozatában élőben lehet megtekinteni. A dzsungel könyvé t 1996. január 28-án mutatták be a Pesti Színházban. A darab ötletgazdája és rendezője Hegedűs D. Géza volt, aki a kilencvenes évek elején esténként a gyermekeinek felolvasta Rudyard Kipling novellagyűjteményét, és úgy gondolta: ez az a mű, amelyből egy minden generációnak szóló családi musicalt színpadra lehetne állítani. Ezután több mint három évig tartó csapatmunka kezdődött: Radnóti Zsuzsa dramaturg, Hegedűs D. Géza, Marton László, Dés László és Békés Pál rendszeresen találkozott, hogy kidolgozzák az ötletet. Fontosnak látták, hogy megtartsák az eredeti mű tartalmi mélységét, de közben humorból, játékból se legyen hiány.
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Dés László-Geszti Péter-Békés Pál: A DZSUNGEL KÖNYVE Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy "kölyökkel" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
Kiemelt kép: Pillanatkép A dzsungel könyve 1300. előadása után (Fotók: Cseke Csilla/ Vígszínház)
Tény és való, hogy a történetben Sír Kán negatív karakter, de egyben igazi ösztönlény is. Nem hatalomra vágyik, pusztán a saját maga elvárásainak akar megfelelni, ám a dzsungel törvényeit kénytelen-kelletlen, de betartja. Hálás dolog Bagirát játszani: az anyáskodó, féltőn szerető fekete párduc sokáig védelmezi Mauglit, ha kell, szinte azonnal ugrik, ha baj van, ugyanakkor idővel felismeri, hogy a fiúnak egyedül kell boldogulnia. Fekete Györgyi játékát azonban nem minden esetben éreztem abszolút hitelesnek, és hiába az előadás egyik legszebb dala ( Beszél a szél) az övé, mégsem sikerült teljesen maradandót alakítania. Puzsa Patrícia Túnája kedves, ám határozott, igyekszik saját magát érvényre juttatni. Mauglival való találkozása igazi szerelem első látásra, ez az érzelem viszi előre mindvégig a darabban. Nádas Gábor Dávid Buldeóként a kor igazi férfiideálja: erős és remek vadász, mely képességével kivívja a falu lakóinak (különösen a hajadon lányok) tiszteletét, ugyanakkor gőgje és hiúsága jóval hatalmasabb, ez okozza végül a vesztét.