Juncker az óraátállításról: "Az emberek ezt akarják, mi pedig végrehajtjuk" A döntésre azt követően került sor, hogy az Európai Unió eddigi legnagyobb on-line felmérésében részt vevő 4, 6 millió ember elsöprő többsége az óraállítgatás ellen foglalt állást. A részletekről ebben a cikkünkben írtunk. Jean-Claude Juncker pénteken úgy fogalmazott, a téli és a nyári időszámítás közötti egy órás eltolódás hamarosan a múlté lehet az Európai Unióban. A kérdésben az EP-nek még az uniós társjogalkotó szervvel, a tagállami kormányokat tömörítő tanáccsal is meg kell állapodnia. Magyarország a nyári időszámítást preferálja Sajtóhírek szerint többek között Belgium, Ciprus, Franciaország, Lengyelország, Magyarország és Portugália a nyári, Dánia, Finnország és Hollandia viszont a téli időszámításra való átállást támogatja. Megszavazták az óraátállítás törlését, Magyarország dönthet arról, megtartja-e a nyári időszámítás gyakorlatát. A brüsszeli testület konzultációt indított az ügyben, melyen 4, 6 millióan fejezték ki véleményüket, és mintegy 84% a megszüntetés mellett foglalt állást. Kezdőlap - Uncategorized - Megszavazták az óraátállítás törlését, Magyarország dönthet arról, megtartja-e a nyári időszámítás gyakorlatát
Mindenki szabadulna tőle, a papírforma szerint már meg kellett volna szűnnie, de az óraátállítás egyelőre elpusztíthatatlannak tűnik. Vasárnap újra kezdődhet az össznépi tekergetés. Március 27-én kezdődik a nyári időszámítás, vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órát, azaz egy órával kevesebbet alhatunk. Később fog sötétedni, de a változás borítékolhatóan sokak alvásritmusát felborítja majd, ráadásul az óraátállítás egy szombati munkanap után jön, ami még jobban próbára tesz minket. Viccnek indult A nyári időszámítás bevezetését még 1784-ben vetette fel Benjamin Franklin, az amerikai függetlenségi nyilatkozat kezdeményezője. A tudós-politikus az "Egy gazdaságos tervezet" című esszéjében javasolta megoldásként arra a problémára, hogy évszakonként változik a sötét és világos órák száma. Valójában csak egy szatirikus írásról volt szó, amely korábbi ébredésre buzdította az embereket. Óraátállítás: figyelmeztetés érkezett - Napi.hu. Az ötletből csak jóval később lett valóság, elsőként végül 1916. április 30-án vezették be a nyári időszámítást a Német Császárságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában.
Ahogy minden évben megszokhattuk, ismét hamarosan óraátállításra kell készülni. Ez egy évben kétszer történik, mindig más időpontban, március és október egyik előre kijelölt vasárnapján. Nemsokára ismét aktuálissá válik a kérdés, hiszen 2022-ben március 27-én, vasárnap 2 óráról 3 órára állnak át automatikusan a digitális órák, az analóg készülékeket pedig ez alapján kell majd egy órával előretekerni, ezzel pedig elkezdődik a nyári időszámítás. Nagy vita övezi az óraátállítás szükségességét Magyarországon először a 20. század közepén, 1954 és 1957 között vezették be a tavaszi és téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és újra csak 1980-ban, energiamegtakarítási céllal tért vissza az emberek életébe. Ezzel ugyanis sokkal jobban kihasználhatók voltak a napfényes órák, és kevesebb áramot használtak. Fotó: Tanja Ivanova / Getty Images Hungary A 2000-es évektől kezdve viszont évről évre vita övezi, hogy valóban szükséges-e a változtatás, hiszen bár az egyórás változás tavasszal és egy óra télen nem tűnik soknak, mégis hatással van az emberi szervezetre.
Sokaknál ugyanis megzavarja a működését, felborítja a hormonháztartást, ezáltal az erre érzékenyebbek minden évben ki vannak téve a problémának. Emellett a korábbi energiamegtakarítási célt is csak nagyon minimális mértékben szolgálja, hiszen kiszámolták, és 2018-ban mindössze 450 forintot lehetett így megspórolni fejenként. Mikor jöhet a változás? Éppen ezért 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését, a határozat szerint minden ország maga dönthetné el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretné-e véglegessé tenni. Mivel ez akár káoszba is fulladhat, a képviselők kérték az országok közötti egyeztetést. A döntés akkor 2021-es kezdésről szólt, ám azóta nem sokat hallani az ügyről, amiben nyilvánvalóan az is közrejátszott, hogy a kialakult vírushelyzet miatt nem ez most az unió legfőbb prioritása. A cikk az ajánló után folytatódik Később az Európai Parlament is belátta, hogy nem lenne okos ötlet a tagállamokra bízni a döntést, sokkal inkább egy egységes rendszer lehetne megoldás a problémára.
A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt március végétől október végéig egy órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Minden évben más márciusi dátumra esik a nyári időszámítás. Az óraátállítás napja mindig vasárnap. Magyarországon 2 órakor előre, októberben pedig 3 órakor vissza kell állítani az órákat. Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. 2019-ban ez azt jelenti, hogy március utolsó vasárnapján, azaz március 31-én kell majd hajnali két órakor három órára előre állítani az órákat. Így a téli időszámításhoz képest ismét egy órával kevesebbet alhatunk - írja a portál. Magyarországon 1980-ban vezették be a nyári időszámítást energiamegtakarítási céllal. Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint idén megszüntették volna az EU-ban az órák átállítását, de tagállami fenntartások miatt az új céldátum 2021 lett.
A világháború következményeitől szenvedő birodalmak célja a kőszénnel és kőolajjal való takarékosabb gazdálkodás volt. A német és az osztrák–magyar példát aztán még abban az évben követték a nagy ellenfelek, Franciaország és Nagy-Britannia is, de 1919-re mindenhol leálltak a kísérlettel. Kétórás tortúra Az óraátállítást az újabb világháború hozta vissza, a náci Németország 1940-ben vezette be ismét, majd 1947-ben egy rövid időre ráadásul két órára módosították az előretekerést, az angol háborús példát másolva. Magyarországon 1954 és 1957 között alkalmazták a nyári időszámítást, majd 1980-ban vezették be újra, hogy így spóroljanak a villamosenergiával. Ekkor Európa legnagyobb részében már elterjedt az óraátállítás, főleg az 1970-es évek energiaválsága miatt. És pár évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy mindenki besokalljon, és a szakértők is már inkább a káros hatásairól beszéljenek az előnyök helyett. Az óraátállítástól azonban nem könnyű megszabadulni. Az Európai Parlament (EP) már 2019-ben megszavazta az eltörlését, és akkor még mindenki arra készült, hogy 2021 októberében végleg leáldozhat az óraátállításnak.
2022. 05. 24. Lázár Ervin Program - Mesebalett Iskolánk ötödik osztályos tanulói a mai napon a Lázár Ervin Program keretein belül egy mesebalett előadáson vettek részt, a Soproni Tankerületi Központ szervezésében. Rendhagyó értekezlet a soproni kamarában. A látott Árgyilus és Tündér Ilona zenéjét Kárpáti Sándor szerezte és Dárdai Árpád dolgozta át. A táncrege előadását a Sopron Balett ősbemutatójaként tekinthettük meg. Köszönjük a színvonalas produkciót! << Vissza
A Laczkó Dezső Múzeum szakembereit is várják a projektnyitóra, mentorált múzeumként először a veszprémiek kamatoztatják majd ősszel a "kísérlet" eredményeit. Megint kitaláltunk valamit! Műhelybeszélgetés a Soproni Múzeum új kísérleti fejlesztése kapcsán a szolgáltató múzeumról, a folyamatos megújulásról és az intézmények együttműködési lehetőségeiről. Időpont: 2018. április 13. péntek 11 óra Helyszín: Macskakő Gyermekmúzeum, Sopron, Szent György utca 12. A meghívó ITT érhető el. Házigazda: Dr. Tóth Imre, múzeumigazgató (Soproni Múzeum) Beszélgetőpartnerek, akik már igent mondtak: Káldy Mária, szakmai tanácsadó (MOKK, Szentendre) Marek János, igazgató (Soproni Tankerületi Központ) Roth Gyuláné igazgató (Sopron és Környéke Család- és Gyermekjóléti Ellátás Intézete) Győrffy Virág pszichológus Mendéné Lajtai Krisztina gyógypedagógus, óvodapedagógus (Hermann Alice Óvoda Kurucdombi Tagóvodája) Robotka Csaba történelem szakos tanár (Széchenyi István Gimnázium) Tóthné Szlavkovszky Mariann kurátor (Soproni Múzeum) Bosák Levente tanársegéd (Pécsi Tudományegyetem)
Hónapok óta zajló előkészület után péntek délután érkeznek az első workshop résztvevők az Eötvös József Gimnáziumból, akik egy öt alkalomból álló foglalkozássorozaton vesznek részt. A 10-15 diákból álló zárt csoport két múzeumi szakember irányításával egy-egy múzeumi tárgyat, történetet, legendát jár körbe, és az ezekben felfedezett értékekhez keresi a kapcsolódási pontokat. A közösségi filmezés pszichológiai hátterében a szerepjáték áll, a tervek szerint a kiállítóterekben játszó diákok a filmesek bőrébe bújva saját helyzetüket lesznek képesek kívülről látni. A háttérben Győrffy Virág pszichológus és Bertalan Éva szociálpolitikus szakember kísérik a folyamatot, egyben elősegítik azt is, hogy más muzeális intézményben is adaptálható legyen a módszertan. A mintaprojekt partnere a Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézet keretein belül működő Modernkori Történeti Tanszék. Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium mellett a Sopron és Környéke Család- és Gyermekjóléti Ellátás Intézete és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Központtal is együttműködik a soproni muzeális intézmény.