A Pénzügyminisztérium rendelete értelmében – hogy egy-egy napokkal ne kelljen megszakítani az ünnepnapok miatti hosszú hétvégéket – három szombaton, konkrétan augusztus 10-én, december 7-én és december 14-én dolgozni kell. Összeszedtük, hogy idén hogyan is alakulnak az ünnepnapok és munkanap-áthelyezések. Még augusztusban kijött az a pénzügyminisztériumi rendelet, mely rögzíti, mely szombatokat kell ledolgoznunk az augusztus 20-i, illetve a karácsony környéki munkanapok pihenőnappá tétele érdekében. Március 15. A tavasz nemzeti ünnepünk péntekre esik, így háromnapos hétvégénk lesz. Március 14. Március 16. Március 17. Március 18. csütörtök nemzeti ünnep szombat vasárnap hétfő munkanap munkaszüneti nap munkaszüneti nap munkaszüneti nap munkanap Húsvét Mivel már nagypéntek napja is munkaszüneti nap, így a húsvéti hétvégén négy nap is pihenhetünk. Munkanap áthelyezések 2019-ben információk. Április 18. Április 19. Április 20. Április 21. Április 22. Április 23. nagycsütörtök nagypéntek nagyszombat húsvétvasárnap húsvéthétfő kedd munkanap munkaszüneti nap munkaszüneti nap munkaszüneti nap munkaszüneti nap munkanap Május 1.
Az '56-os forradalom és szabadságharc ünnepnapja szerára esik, tehát nem sem hosszú hétvége, sem munkanap-áthelyezés. Október 22. Október 23. Október 24. kedd nemzeti ünnep csütörtök munkanap munkaszüneti nap munkanap Mindenszentek, halottak napja Mindenszentek napja, november 1-je idén pénteki nap, vagyis háromnapos hétvégénk lesz. Október 31. November 1. November 2. November 3. November 4. csütörtök mindenszentek napja halottak napja vasárnap hétfő munkanap munkaszüneti nap munkaszüneti nap munkaszüneti nap munkanap Karácsony, újév December 24-e – közgazdaságilag megmagyarázhatatlan módon – még mindig nem munkaszüneti nap, és idén keddre esik. Hogy pihenőnap lehessen, valamint hogy 27-én, pénteken se kelljen dolgozni, ismét két decemberi szombaton felvenni a munkát. 2020-ban újév napja szerda lesz, így akörül nem lesz munkanap-áthelyezés. December 6. December 7. December 8. December 9. péntek szombat vasárnap hétfő munkanap munkanap munkaszüneti nap munkanap December 13. December 14.
2019-es csak három szombaton kell majd dolgozni, és számos hosszú hétvége is lesz. 2019. január 1. kedd, újév, 4 napos hosszú hétvége lesz, jól kezdődik az év, de tankoljunk fel ennivalóval, mert 1-én csak a kisboltok lesznek nyitva. március 15. péntek Nemzeti ünnepünk, az 1848-49. évi forradalomra és szabadságharcra emlékezünk. 3 napos hosszú hétvégét kapunk, mert a pénteket hozzácsaphatjuk a hétvégéhez. Péntekre érdemes előre bevásárolni, de a hétvége további részében a szokott nyitvatartással várnak a boltok. Az idő előreláthatóan esős lesz, vagy legalábbis várható eső, de remélhetőleg nem ázunk meg. április 19. péntek, Nagypéntek, a húsvét előtti péntek. A kereszténység ezen a napon emlékezik meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről és kereszthaláláról. 2017-től kezdve munkaszüneti nap. A rákövetkező nap, szombat (nagyszombat), nem munkaszüneti nap, vagyis a boltok nyitva lesznek, viszont húsvét vasárnapon a munkaszüneti napokra vonatkozó beosztási szabályokat alkalmazzák. Újabb három nap pihenés 2019. április 22. hétfő, Húsvét hétfő, a húsvét vasárnapját követő hét első napja.
A Tatai-Bicskei-árok után a Dunazug-hegység következik a sorban, részei: a Gerecse (vörös mészkő), a Pilis (mészkő, dolomit, agyag) és a Budai-hegység (mészkő, dolomit, agyag, homokkő). A dorogi, a tatabányai és az oroszlányi barnaszénbányákban – a korábbiakhoz képest – csökkentett mennyiségű kitermelés zajlik. A Bakonyban, Úrkút környékén mangánércet termelnek ki. A Dunántúli-középhegység éghajlata A nedves és a száraz kontinentális éghajlat találkozásánál helyezkedik el, kimutatható a domborzat módosító hatása is: a hegyek déli lejtőjén nagyobb a napsugarak beesési szöge, kevesebb a csapadék mennyisége (600-800 mm évente). Az északnyugati oldalon az óceáni, a délnyugati oldalon a mediterrán hatás érvényesül. A Dunántúli-középhegység vízrajzi adottságai A viszonylag sok csapadék ellenére (600-800 mm) a középhegység felszíni vízfolyásokban szegény. Ennek az az oka, hogy a karbonátos kőzetek elnyelik a vizet, viszont így a felszín alatti karsztvíz lényegesen több. Híres a balatonfüredi és a kékkúti ásványvíz.
A Dunántúli-középhegység geológiai múltja, felszínfejlődése, ásványkincsei, tájai A Dunántúli-középhegység délnyugat-északkeleti csapású, 200 km hosszú, az egyetlen csak Magyarországon elhelyezkedő nagytáj. Sakktáblaszerűen feltöredezett, töréses gyűrt, illetve táblás hegységek jellemzik: árkokkal, széles medencékkel, kopott rögökkel, fennsíkokkal. Nagy része középidei Tethys-üledékből (mészkőből és dolomitból) áll. A Velencei-hegység variszkuszi gránit anyagú (itt láthatjuk az "élükre állított" ingóköveket); a Visegrádi-hegység az Északi-középhegységhez tartozó vulkanikus tag. A Keszthelyi-hegység fő kőzetanyaga a mészkő és a dolomit. A Tapolcai-medence bazaltsapkás tanúhegyekkel a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tátika, a Hegyestű, a szigligeti Várhegy. Kelet felé haladva a Bakony következik, mészkőből és dolomitból áll. A Balaton-felvidéken a felszínre kerül az óidei, permi vöröshomokkő, a Tihanyi-félszigeten a bazalttufa. A Bakonyt a Vértestől a Móri-árok választja el.