Budapest legmagasabb pontján, 527 méter tengerszint feletti magasságban áll az Erzsébet kilátó. A város legmagasabb hegycsúcsát, a mai János-hegyet a XIX. században Pozsonyi-hegynek is hívták, s csupán a XX. század elején döntöttek a János-hegy (Johannesberg) elnevezés mellett. Az építkezés 1908. június 12-én kezdődött el. A köveket Pilisborosjenőről, Budakalászról és Dunaharasztiból szállították, és mintegy negyvenezer téglát, háromszáz fuvar homokot és ugyanennyi cementet használtak fel az építkezéshez. János-hegyi Erzsébet - kilátó - Sumida Magazin. A faragott köveket Král Gyula szállította, a szobrászmunkát Mikola Ferenc, az asztalosmunkát Wachter Antal végezte. Stróbl Alajos Erzsébetet ábrázoló mellszobra állt a földszinti díszes, kör alakú csarnok egyik fülkéjében, háttérben a Róth Miksa által Krenner és Kölber tervei szerint készült üvegmozaikkal. 1910. november 9-én ünnepélyes keretek közt adták át a nagyközönségnek a szinte teljesen kész kilátót.
Hegyvidéki történetek 2020-09-25 Száztíz éve adták át az Erzsébet-kilátót, amely azóta is rendületlenül őrködik a Hegyvidék és Budapest felett a János-hegyen. A kerek évforduló kapcsán összeszedtünk néhány érdekességet, amelyet talán nem mindenki tud a sokunk által kedvelt kiránduló helyről és kilátóról. A János-hegy igazi patrónájaként Erzsébet királynét szoktuk tekinteni, akinek ez volt a kedvenc kirándulóhelye. A királyné a Jánoshegyi vendéglő elindítója, id. Erber János fővárosi erdész kíséretében járta be a vidéket. János hegyi Erzsébet kilátó - YouTube. Egy ilyen alkalommal a hirtelen támadt rossz idő következtében a királyné innen a Disznófőig egy rozoga szekéren vitette le magát. A szekér éppen rőzsét szállított az erdőből, és Erzsébet királyné kérésére – hogy neki helyet adhassanak – a rőzsét lerakták. Más alkalommal meg egy cigánygyerek, aki az úton hegedüléssel kéregetett, őfelségét egészen a Szép Juhászné vendéglőig kísérte zeneszóval. A királyné egyik látogatásakor a János-hegy csúcsára felérve, ahol akkor még egy fakilátó állt, a feljegyzések szerint a következőt mondta: "Csodálom az embereket – mondta körbepillantva –, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészekkel. "
Az adótornyairól felismerhető Hármashatár-hegy mögött tisztán látszik a Pilis és a Visegrádi-hegység, de még a Börzsöny legmagasabb csúcsai is feltűnnek a távolban. A mozgalmas domborzat folytatódik észak felé is: a Budai-hegység lapos kiemelkedésein túl a Gerecse rögvidéke hullámzik, nyugaton a Vértes háta kéklik. A hegylábhoz tapadt Budakesziről fölpillantva a messzi távolban a Velencei-hegység púpjai mutatkoznak, tőle balra fordulva Százhalombatta kéményei pöfékelnek. A kilátó közvetlen szomszédságában a város által körbenőtt Széchenyi-hegy hosszú, erdős háta vezeti vissza tekintetünket a pesti házrengetegre. A Hármashatár-hegy mögött a cserháti Szanda kettős csúcsa látszik, tőle jobbra, tiszta időben a Mátra vulkanikus gerince magasodik a Kékes-tetővel. A legenda szerint nagyon ritka esetekben a Magas-Tátra sziklacsipkéi is kirajzolódnak a horizonton. A pazar kilátást a János-hegy kiemelt helyzete teszi lehetővé: a dolomitot áttörő mészkő sasbérc meredek lejtőkkel emelkedik ki környezetéből, még a hosszú hátú Széchenyi-hegy gerince fölé is markánsan tornyosul.
és II. kerületben a... Szerző: Szabó Eszter, 81, 8 km 23:47 óra 2 180 m Kinek futókör, kinek túraút. Kinek edzés, kinek séta. A mintegy 80 kilométeres Budai Térképkör körtúra bármi lehet: csak rajtunk múlik, mit hozunk... Szerző: Péter Lánczi, Mutass mindent