A margitszigeti közönség utoljára Garas Dezső 1985-ös rendezésében láthatta, Cecília szerepében Törőcsik Marival, a herceg szerepében Kálmán Györggyel, most pedig visszatér a színpadra az operettek etalonja, hogy együtt dúdoljuk a világszerte ismertté vált slágereket, és elmerüljünk az operett pompázatos világában, elmenekülve a "Rongyos élet" elől. A Szabad Tér Színház és a Budapesti Operettszínház közös bemutatója. Csárdáskirálynő bóni gróf károlyi. Szereposztás (Július 12., Augusztus 10. ) Leopold Mária Lippert Weilersheim herceg: Csuha Lajos Anhilte, a felesége: Felföldi Anikó Edwin, a fiuk: Vadász Zsolt Stázi grófnő, a herceg unokahúga: Bojtos Luca Kaucsiánó Bóni gróf: Laki Péter Vereczki Szilvia: Fischl Mónika Eugen von Rohnsdorff főhadnagy: Mészáros Árpád Zsolt Kerekes Ferkó: Bardóczy Attila Jegyző: Altasch Gergely Szereposztás (Július 13., Augusztus 9. ) Leopold Mária Lippert Weilersheim herceg: Dézsy Szabó Gábor Anhilte, a felesége: Siménfalvy Ágota Edwin, a fiuk: Bakos-Kiss Gábor Stázi grófnő, a herceg unokahúga: Kiss Diána Kaucsiánó Bóni gróf: Erdős Attila Vereczki Szilvia: Lévai Enikő Eugen von Rohnsdorff főhadnagy: Langer Soma Kerekes Ferkó: Bardóczy Attila Jegyző: Altasch Gergely
Kenessy Zoltán Életrajzi adatok Született 1926. június 9. (96 éves) Budapest Származás magyar Pályafutása Híres szerepei Damis Molière: Tartuffe Szellemfi Szigligeti Ede: Liliomfi Bóni gróf Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Zsupán Kálmán Imre: Marica grófnő Lükeházy Molière: Dandin György vagy a megcsúfolt férj Kenessy Zoltán ( Budapest, 1926. június 9. –) magyar színész. Életpályája [ szerkesztés] Pályáját 1949-ben kezdte a Bányász Színházban. Csárdáskirálynő bóni gros soucis. 1951-ben a kecskeméti Katona József Színházban játszott. 1952-től az Állami Faluszínház illetve az Állami Déryné Színház tagja volt. Közben, 1955-től egy-egy évadot a kaposvári Csiky Gergely Színházban illetve 1962-től a szolnoki Szigligeti Színházban szerepelt. 1963-tól a győri Kisfaludy Színház színésze volt. 1970-től ismét az Állami Déryné Színház társulatához tartozott. Az utazó színházról 1972-ben így nyilatkozott: "Hónapok óta össze vagyunk zárva egymással, mi mást tehetnénk, mint hogy jó barátságban éljünk. Ugyanazok az arcok, ugyanaz a darab, immár százegyedszer.
A Csárdáskirálynő minden operettek legklasszikusabbja. Egy magyar zenés színháznak kötelessége, hogy állandóan műsorán tartsa ezt a remekművet. Különösen akkor, ha ezt úgy teljesítheti, hogy pazar előadást kínál nézőinek. Vereczky Szilvia, a világhírű csárdáskirálynő búcsúfellépését tartja az orfeum színpadán.. Miután az ünneplő publikum eltávozott, búcsúvacsora következik. Csárdáskirálynő bóni gros succès. Szilvia érzékenyen elbúcsúzik szerelmesétől, a fiatal Lippert- Weilersheim Edwin hercegtől, aki mindenáron követni akarja őt Amerikába. De a grófi család résen van, mert Edwinnel Stázi grófnőt akarják elvetetni. Megjelenik a színen Rohnsdorf főhadnagy, aki tartalékos ulánustiszt, katonai behívóval, amelyet a család éppen ezért eszközölt ki, hogy Edwint elszakítsa Szilviától. Edwin tehát kénytelen bevonulni. De Edwin visszavág a család fondorkodására: sebtében közjegyzőt hozat és kötelezi magát arra, hogy nyolc héten belül feleségül veszi Szilviát.