Az év madara program A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el "Az év madara programját". Ennek célja, hogy a társadalommal megismertesse azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak. Bővebben... Az év fája mozgalom 1989 óta Németországban minden évben megválasztják az év fáját (Baum des Jahres). Ez jó alkalom arra, hogy abban az évben az illető fafajról ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg, s kicsit közelebb hozzák a szakemberekhez és a laikusokhoz a kevésbé ismert fafajokat. Az év madara 2018-ban a vándorsólyom A vándorsólyom több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 20 éves évfordulóra emlékezve szenteli a világ leggyorsabb madarának 2018-at. Az év fája 2018-ban a virágos kőris Az idei évben az olajfafélék családjába tartozó lombhullató virágos kőrist választották meg az év fafajának, mely nálunk elsősorban a Dunántúl hegyvidéki területein gyakori.
Az Év Fája kezdeményezés célja a figyelemfelkeltés és a megóvás, olyan fafajok előtérbe helyezése, melyeknek komoly erdészeti jelentőségük van, ám a figyelem mégis elterelődött róluk. Az év madara 2015-ben a búbosbanka Elterjedés Spanyolországtól Kínáig Eurázsia mérsékelt és mediterrán zónájában, Dél- és Délkelet-Ázsia egészén, Afrika jelentős részén és az Arab-félszigeten is költ. A faj Európa legtöbb országában fészkel. Kontinensünkön a legészakibb állományok Észtország és Oroszország Balti-tengeri partvidékén költenek. Magyarországon a zárt erdők kivételével országosan elterjedt, jelentős részben kultúrakövető madár. Bővebben...
Először hirdeti meg az Év Emlőse rendezvénysorozatot a Vidékfejlesztési Minisztérium által működtetett VADONLESŐ Program. Célunk, hogy – egyeztetve a szakmai szervezetekkel – minden évben más és más őshonos emlősállatunkra hívjuk fel a figyelmet, és ezzel is segítsük a fajok megismerését, valamint hatékonyabb védelmét. Idén az év emlőse a keleti sün (Erinaceus roumanicus. ) A 2009-ben indult VADONLESŐ internetes természetvédelmi program () egyik kiválasztott faja a védett keleti sün, amely hazánk egyetlen őshonos sünfaja. A sün az elmúlt évek legnépszerűbb "vadonlesős" állatává vált, hiszen a honlap látogatói, a lelkes "Vadonlesők", eddig már több mint 1700 megfigyelési adattal gazdagították Magyarország "sün-térképét". A beküldött adatok több mint fele azonban sajnos elgázolt példányokról érkezett. Az adatok kiértékelése, valamint hazai és nemzetközi példák is arra hívják fel a figyelmet, hogy főleg a tavaszi, udvarlási időszakban és nyár végén, amikor a fiatal egyedek kirajzanak, tömegesen gázolják el az autók a kisemlősöket.
Az "Év Emlőse: a keleti sün! " rendezvénysorozat kezdeményezője a Vadonleső Program, támogatói pedig a Földművelésügyi Minisztérium mellett a nemzetipark-igazgatóságok, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztálya. A keleti sün ( Erinaceus roumanicus) Magyarországon elterjedt, leginkább a fákat, vagy cserjéket legalább elszórtan tartalmazó vidékeken megfigyelhető. A településeken kifejezetten gyakorinak mondható jelenléte. Elsősorban napnyugta után indul táplálékot keresni, mely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de előszeretettel fogyasztja a neki kitett, vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is. Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. A fiatal sünfiak anyjuk után döcögve derítik fel a környéket, azonban amint felcseperednek, önálló életet kezdenek. A sün látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglására és kifinomult hallására támaszkodva kiválóan tájékozódik.
Az Év Emlőse rendezvénysorozat keretében a sünök gyakorlati védelmét elősegítő és elterjedésüket részletesebben nyomon követő programokat is indítunk országszerte. A "Sünbarát kert" kezdeményezéssel a lakott területeken, kiskertekben való biztonságosabb megtelepedésüket, a regionális és országos mese- és képregényíró versennyel pedig népszerűsítésüket, a környezeti nevelésbe való bevonásukat is segítjük. Az "Év Emlőse a keleti sün" rendezvénysorozat kezdeményezője a VADONLESŐ Program, támogatói pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium mellett a nemzetipark-igazgatóságok, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, annak Emlősvédelmi Szakosztálya, valamint a Magyar Emlőstani Társaság. A keleti sün ( Erinaceus roumanicus) Magyarországon elterjedt faj, leginkább a fás, cserjés vidékeken megfigyelhető, lakott területen kifejezetten gyakran bukkan fel. Elsősorban napnyugta után indul táplálékot keresni, mely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de előszeretettel fogyasztja a neki kitett, vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is.